Történelmi érdekességek blogja

Történelmi blog

Épp 80 éve foglalták el a szovjetek Lengyelország keleti részét [20.]

2019. szeptember 15. - Harmat Árpád

A második világháború kirobbanását a Hitler vezette náci Németország első olyan agressziójához szokták kötni, mely már egyértelműen háborús cselekménynek minősült: azaz Lengyelország megtámadásához. Arról azonban már kevés szó esik, hogy 17 nappal később, 1939 szeptember 17-én (vagyis épp 80 éve) a sztálini Szovjetunió is megtámadta a lengyeleket, hogy a korábbi titkos, német - szovjet megállapodás értelmében felosszák egymás közt a lengyel államot.

szu_nemet.jpg

Német és szovjet katonák barátkozása Lengyelországban, 1939 szeptemberében (forrás)

A német támadásra 1939 szeptember elsején került sor, amikor a Wehrmacht egységei - az úgynevezett gleiwitzi incidensre hivatkozva - átlépték a német-lengyel határt. Az offenzívát azonban fontos diplomáciai és egyéb események előzték meg, melyek közül kettő mindenképp említést érdemel: az egyik a Molotov-Ribbentrop-paktum megkötése volt a Szovjetunió és Németország között (1939 augusztus 23-án), a másiknak pedig a lengyel-brit védelmi egyezmény tekinthető, melyet 1939 augusztus 25-én (vagyis két nappal az előző paktum után) írtak alá az angolok és a lengyelek (kiegészítve a korábbi francia-lengyel katonai együttműködést).

molotov_ribbentrop.jpg

A két szerződés meghatározta a későbbi eseményeket: a Molotov-Ribbentrop paktum titkos része ugyanis egy német-szovjet egyezség volt arról, hogy Kelet-Európa bizonyos részei - például Kelet-Lengyelország - a Szovjetunióhoz kerülhet, míg más területek (mint a nyugati rész) Németország "jogosan" megszerezhető régiójává válik. Sztálin ENNEK az egyezménynek a nevében vonult be 1939 szeptember 17-én a keleti lengyel területekre. A másik szerződés, a lengyel - angol pedig a Nyugat-európai hatalmak hadüzenetét okozta, hiszen a németek egy velük szövetséges államot rohantak le. Jogosan vetődhet fel a kérdés: ha a szovjetek is lerohanták Lengyelországot, akkor rájuk miért nem terjedt ki a nyugati hadüzenet? A magyarázat Sztálin és Molotov közleményében rejlik, mely magyarázatot ad a Vörös Hadsereg lengyelországi jelenlétére: 

A lengyelországi eseményekre különleges figyelmet fordít a szovjet kormány. … nem várhatja el senki a szovjet kormánytól, hogy közömbös maradjon az ezidáig jogfosztott, most pedig magukra hagyott testvéreik, a Lengyelországban lakó ukránok és fehéroroszok sorsa ügyében. A szovjet kormány ezért szent kötelességének tartja, hogy segítő kezet nyújtson lengyelországi ukrán és fehérorosz testvéreiknek. /forrás: www.ibiblio.org/

A magyarázat szerint tehát a szovjetek a törvénysértő német agresszió után, saját államuk és népük védelmében, a lengyelországi ruszinokat mentve avatkoztak be, nem pedig hódító céllal (mint a németek). A valóság, vagyis az, hogy a németek és a szovjetek a háború kirobbanása előtt, - a világ előtt eltitkolt módon -  megegyeztek a keleti területek felosztásáról nem derült ki, csak a háború után. Ekkor azonban már a Szovjetunió, mint katonai nagyhatalom (és a világ egyik szuperhatalma) úgy tudta alakítani a világpolitikát ahogyan akarta, elérve, hogy a harcok utáni területrendezés neki kedvezzen.

nemetek_lengyelorszagban.jpg

Német előrenyomulás a lengyel utakon (1939 szeptember)

Ami Lengyelország elestét illeti, a lengyelországi német hadjárat gyors német győzelmet hozott: a Wehrmacht másfél millió katonával (óriási túlerővel), több irányból indult meg (délen szlovák kiegészítő erők alkalmazásával), mintegy 2500 harckocsit bevetve. A lengyelek Varsó előtt 80-100 kilométerrel, a Bzura folyónál próbálták őket megállítani, Tadeusz Kutrzeba tábornok vezetésével, de a bzurai csatában (1939 szeptember 9-19 között) bekerítették őket. (Az ütközetben egyébként két lengyel lovasdandár is harcolt, Roman Abraham tábornok vezetésével, de a német páncélosokkal szemben tehetetlenek voltak.) Végül összesen 20 ezer lengyel maradt holtan a csatatéren és a németek előtt megnyílt az út a lengyel főváros felé.

kurtzeba_abraham.jpg

A két lengyel vezető arcképe. Ők voltak a bzurai csata "főszereplői": balról Roman Jozef Abraham tábornok, a lengyel lovasság egyik parancsnoka, jobbról pedig Tadeusz Kutrzeba tábornok a bzurai lengyel csapatok vezetője.

Közben, 1939 szeptember 17-én megindult a Vörös Hadsereg is Kelet-Lengyelország elfoglalására, így a lengyelek helyzete végképp reménytelenné vált. Miközben Varsó utcáin elkeseredett küzdelem folyt a németek és lengyelek között (szeptember 15-27 napjaiban), Breszt térségében, a Bug folyó mentén (szeptember 19-én) találkoztak a német és szovjet csapatok, baráti üdvözléssel köszöntve egymást (lásd: posztunk legelső képét). 

szovjet_lvov.jpg

Szovjet csapatok vonulnak be a Kelet-lengyelországi Lvov városába

A végső lengyel vereséget követően a két nagy megszálló hatalom tisztogatásokba kezdett: Lengyelország nyugati részein az SS (és a GESTAPO) keleten pedig az NKVD fogott a számukra ellenséges elemek "kiiktatásába". Ennek volt része német részről a lengyel zsidók gettókba kényszerítése elpusztítása (Treblinka és Auschwitz-Birkenau haláltáboraiban), szovjet részről pedig a katyńi vérengzés. Ez utóbbi eseményre 1940 március 15-én került sor, amikor a szovjetek 23 ezer Kelet-Lengyelországból elhurcolt tartalékos katonatisztet (és értelmiségit) végeztek ki a katyni erdőben. A sokáig titokban tartott szégyenletes vérengzés örökre megbélyegezte a szovjet-lengyel viszonyt (mely napjainkban is fagyosnak mondható).

katyin.jpg

A katyini mészárlás helyszíne

A második világháború súlypontja 1940-ben Nyugat-Európába tevődött és csak 1941 júniusában került vissza újra keletre, mégpedig a Szovjetunió német lerohanása és a Molotov-Ribbentrop paktum felrúgása alkalmával. Hitler támadása valójában nem volt meglepetés: a német-szovjet "barátkozást" a kölcsönös kényszer szülte (mindkét diktátor időt akart csak nyerni, előbbi azért, hogy lerohanja Nyugat-Európát, utóbbi pedig azért, hogy felfejlessze hadseregét), így nagyon is várható volt egymással való szembeszegülésük. A korabeli karikatúrák eleve úgy ábrázolták Hitler és Sztálin átmeneti barátságát, hogy közben mindketten pisztolyt szorongatnak másik kezükben. (lásd: posztunk második képét). A két nagy diktatúra küzdelméből végül 1945-re a Szovjetunió került ki győztesként, az óriási élőerő és nyersanyag fölény, az amerikai kölcsönbérleti támogatás, az éghajlati és terep körülmények illetve a nyugati front megnyitása miatt.

A lengyelek pedig közben nagyon megszenvedték a háborút és a két nagy diktatúra elnyomását: mintegy 6 millió embert vesztettek a harcokban [forrás], miközben romba dőltek városaik és el kellett fogadniuk határaik háború utáni teljes újra rajzolását is. Viszontagságaik azon a bizonyos szeptemberi napon kezdődtek, 1939-ben, amikor a német támadás mellett a szovjet agresszió is megindult ellenük, éppen most 80 éve.

 

tortenelmi3_logo_1.jpg

2019.09.15.(13:00)

A bejegyzés trackback címe:

https://tortenelmi.blog.hu/api/trackback/id/tr4415093222

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Control. 2019.09.15. 22:45:13

Hitler és Sztálin felosztották Lengyelországot és békét kötöttek, mert 1939-ben pillanatnyi érdekeik ezt követeltèk. De ez nem volt igazi béke, mindkét fél, sőt az egész világ tudta: átmeneti és felszines a "barátságuk" és előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz köztük a háború. Erre végül két évvel később, 1941 nyarán került sor, Hitler kezdeményezésére, mert ő állt rá hamarabb készen.

Mr. Hyde 2019.09.16. 09:03:35

A SZU utolsóként írt alá egyezmény a Német Birodalommal, miután a nyugati hatalmak és még a balti országok is megegyeztek a nácikkal elzárkózva a szovjet koalíciós kezdeményezés elől.

A szovjet bevonulás idején a lengyel kormány már londoni emigrációját töltötte, a korabeli nemzetközi jog alapján a lengyel államiság éppenséggel fel volt függesztve.
Így a szovjet bevonulást nem tekintették agressziónak a nyugati nagyhatalmak sem.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.09.16. 09:03:40

A SZU gyakorlatilag az etnikailag nem-lengyel részeket vette át.

masszazsinfo.hu 2019.09.16. 09:04:03

Két kérdésem lenne.
1. Vajon hányan emlékeznek a kábé 50 évvel ezelőtt sugárzott, A négy páncélos és a kutya c. lengyel háborús filmsorozatra? Mennyit kellett tájékozódnunk, hogy valamikor rájöjjünk, milyen cukiságba oltott orbitális történelemhamisítás volt az egész?
2. Gyakran jut eszembe, hogy ezek az események akkor is bekövetkeznek, ha a két vérengző diktátor nem éri meg az iskoláskort?

MEDVE1978 2019.09.16. 09:08:06

Érdekes, hogy ez az egész hogyan alakult később át a köztudatban. 1939 és 1941 között ugye a brit és francia uralkodó gondolkodás is "két gonosszal" számolt a náci Németországgal és a Szovjetunióval.
A szovjetek már a lengyel invázióval szinte egy padra kerültek a németekkel, viszont a kicsit későbbi finn invázió kiakasztotta a nemzetközi közvéleményt. A szovjeteket agresszornak kiáltották ki és kizárták a Népszövetségből.

Ma már kikopott a köztudatból, hogy a nyugati szövetségesek a Szovjetunió finnországi aggresszióját meg akarták büntetni (en.wikipedia.org/wiki/Franco-British_plans_for_intervention_in_the_Winter_War) csak két legyet egy csapásra gondolkodásmóddal - ami végül a beavatkozás elmaradását okozta. Az angolok és a franciák ugye azt tervezték, hogy megszállják Norvégiát és Svédországot, illetve hadianyagokat és erősítését szállítanak Finnországnak. Ezzel a náci Németország svéd acélellátását vették volna el, ezzel a németek pozícióját is jelentősen gyengítve.

1941 után jótékonyan minden elfelejtődött és nyugaton is egy darabig a szovjetek lettek a jófiúk. A szovjet propaganda ugye átalakította Molotov-Ribbentropp paktumot, a záradék az érdekszféráról pedig titkosításra került. A briteknek irtó kellemetlen volt a lengyel emigrációs kormány működése is (en.wikipedia.org/wiki/W%C5%82adys%C5%82aw_Sikorski%27s_death_controversy), egészen amíg a miniszterelnök meg nem halt gyanús körülmények között. Utána már akadálytalanul jöhetett a nagy összeborulás, Kelet- és Közép-Európa kiszolgáltatása a szovjeteknek.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2019.09.16. 10:45:18

Szerintem az angolok és a franciák azért nem üzentek hadat a Szu-nak ugyanazért amiért dolfinak igen, mert akkor egy táborba terelték volna a két diktátort és akkor Európa németeken és szojveteken kívüli részének vége lett volna a szabadsága. A két diktátor simán "legyalulta" volna egész Európát. :-(

Szerencsére nem így történt és hála a lengyelek áldozatának szomszédokká váltak és inkább egymás torkának estek. :-)

chrisred 2019.09.16. 10:45:40

@Mr. Hyde: Teljesen mindegy, hogy az oroszok mikor kezdték meg a tényleges hadműveleteket, a hadbalépésüket már a Molotov-Ribbentrop paktumban megígérték. A nyugati hatalmak által kötött korábbi egyezményekben legfeljebb arról volt szó, hogy Anglia vagy Franciaország nem kezd háborút a németek ellen. Olyat csak az oroszok csináltak, hogy hadba léptek a nácik szövetségeseként és felosztották egymás között a megtámadott ország területét.

chrisred 2019.09.16. 10:45:44

@MAXVAL bircaman közíró: Ez lényegtelen, a rigai békében mindkét rél elfogadta a határt.

Kreml propaganda osztály bérszámfejtés 2019.09.16. 10:45:53

@MAXVAL bircaman közíró: A munkaidő reggel hat órakor kezdődik, elvtárs. Elfogadhatatlan ennyi késés egy ilyen fontos történelmi posztnál.

chrisred 2019.09.16. 10:46:00

@MEDVE1978: A sztoriból kimaradt az 1940-es nyugati hadjárat, amikor a franciák és az angolok két hét alatt megszűntek európai tényezőként.

Janisz Horváth 2019.09.16. 10:46:32

Kérdés: amikor 1941-ben Németország megtámadja a Szovjetuniót, akkor ezt a szovjetek által megszállt lengyel területen meghúzott „új határvonalat” érte a támadás? Ha ez így volt, akkor a németek mondhatták (volna), hogy csak az egész Lengyelországért harcolnak a kommunista Szovjetunió ellen. ???

jacint70 · http://jacint.blog.hu 2019.09.16. 14:17:11

@masszazsinfo.hu: Azért a 3. vagy a 4. részben pont Varsó elővárosában lövik ki úgy a T34-est, hogy az egész felkelést meg bevonulást "átsebesülik", és utána mennek vissza harcolni...
Ügyes. ;-)

Alick 2019.09.16. 14:17:20

A legyel géppuskás a német vagy a szovjet támadó szakaszt kaszabolja le először?
- Előbb a németet, utána a szovjetet... mert első a kötelesség, csak utána jöhet az élvezet. :)

chrisred 2019.09.16. 14:17:29

@Janisz Horváth: A Barbarossa hadműveletet három német hadseregcsoport indította, a középső haladt a megszállt lengyel területeken.

citrix 2019.09.16. 14:17:38

A szovjetek csak "megsegítették" a hozzájuk tartozó nemzetiségeket a lengyel megszállással ahogy az észteket, letteket és litvánokat is kérésre segítették meg. Nagylelkűségüket hosszú évtizedekig nyögték ezek az országok ahogyan az NDK-tól Magyarországig a többi "megsegített" ország is. A szocializmusban valami ismeretlen oknál fogva kimaradt a történelemkönyvekből a Molotov-Ribbentrop paktum és annak szégyenletes záradéka valamint a lengyel értelmiség, tisztek lemészárlása is. Akkoriban nem értettem miért utálják, gyűlölik a lengyelek az oroszokat. Ma már értem, nem ok nélkül van ez így.

gigabursch 2019.09.16. 14:17:47

Azon úgy mindig eltűnődök, hogy a sokat magasztalt Wehrmacht fél Lengyelországgal és Baltikummal a hóna alatt, képtelen volt Moszkvát és Leningrádot körbevenni.

Ez számomra a mai napig egy totális katonai, hadászati és logisztikai fejetlenségre vall.

gigabursch 2019.09.16. 14:17:51

@chrisred:
Így van.
Azóta se, csak próbálnak annak látszani...

kewcheg 2019.09.16. 14:17:56

@MAXVAL bircaman közíró: te kommunista-e vagy? Mer nem elég kommunistának látszani,annak is kell lenni.

kewcheg 2019.09.16. 14:18:04

A lengyelek részéről a jelen fagyos viszony teljesen érthető, és minden normális, nem kommunista ember /maxell birca/ együttérez velük.De sőth, nagyon komoly összegű kártérítés járna nekik szovjetoroszország jogutódjától azaz a mai szovjetuniótól.Mivelhogy ez nem harctéri esemény volt, hanem sima gyilkosság.Gyilkosság esetén pedig normális demokratikus büntetőbíróság kártérítést szokott megítélni, hogy mást ne mondjak, szegény néhai Szögi Lajos esete, Isten nyugosztalja....

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.09.16. 14:18:09

@chrisred:

A határok azért vannak, hogy változzzanak.

Oroszország egy gyenge pillanatában aláírt valamit, majd amikor az ellenség gyengült meg, visszavette.

Ilyen az emberi történelem.

Etnikailag semmi ok nem volt, hogy a lengyeleké legyen egy szinte teljesen belarusz és ukrán terület.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.09.16. 14:18:21

@Janisz Horváth:

Mivel ez volt a német-szovjet határ, nyilván ott támadtak. Hol máshol támadhattak volna?

A németek nem mondhatták azt, amit írsz, mert eleve nem akartak létrehozni lengyel államot. A Lengyelország középső részén létrehozott Főkormányzóság nem lengyel állam volt, hanem német gyarmat, azzal a céllal nem lett csatolva Németországhoz, hogy lakossága ne kaphassa meg a német állampolgárságot, ill. itt nem volt érvényben a német jogrend se.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.09.16. 14:18:27

@chrisred:

Sztálin célja a nyugat megosztása volt minden áron. Egy közös angol-német szövetség le tudta volna győzni a SZU-t. Így el kellett érni Hitler és a liberális hatalmak közti viszály kiélezését.

Erre jó volt mind a német-szovjet, mind az angol-szovjet béke. Az angolok nem akarták ezt, a németek igen, így lett a Moltov-Ribbentrop paktum.

Ami a területeket illeti, gyakorlatilag csak az I. vh-ban elvesztett orosz területek visszaszerzése volt a cél.

chrisred 2019.09.16. 19:55:38

@MAXVAL bircaman közíró: A szovjet állam azért írta alá a rigai békét, hogy kivegye Lengyelországot az intervenciós erők közül. (A lengyelek egyébként se akartak mindenáron továbbnyomulni, csak hogy visszaállítsák az általuk annyira kedvelt cári hatalmat.)

"A határok azért vannak, hogy változzzanak."

Ja, a megélhetési bűnözők szerint a keritések azért vannak, hogy átmásszanak rajtuk.

chrisred 2019.09.16. 19:55:46

@MAXVAL bircaman közíró: Az angoloknak eszük ágában sem volt megtámadni az oroszokat. Még azok ellen sem akartak harcolni, akik közvetlenül őket fenyegették, hát még azok ellen, aki Európa túlsó végén voltak.

Dankházi Zsolt 2019.09.16. 19:55:53

Ha tényleg ez a legnagyobb gondod, akkor igazából nincsenek gondjaid. Semmi közünk a lengyelekhez. Nyelvi szinten sem. Foglalkozzunk már végre a saját szemétdombunkkal, nem pedig máséval.

Dankházi Zsolt 2019.09.16. 19:55:59

@MAXVAL bircaman közíró: hülye. Sem az angolok sem a németek nem akartak szövetkezet az oroszok ellen egymással.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.09.16. 19:56:05

@kewcheg:

Hogy jön ide a kommunizmus vagy bármely más eszme?

Leírtam egy tényt. A lengyelek nagyon kiterjedtek keletre az I. vh,. után, alapvetően történelmi érvekkel, melyeket etnikai érvek nem támasztottak alá.

A két vh. közti Lengyelországban a lakosság 30+ %-a nem volt lengyel, s ez különösen a keleti részekre volt igaz.

A SZU által 1939-ben annektált lengyel területen (aminek a 95 %-át ismét a SZU-hoz csatolták 1945-ben) csak az északi részen élt jelentős számban lengyel népesség, máshol ukrán, zsidó, belarusz többség volt.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.09.16. 19:56:10

@citrix:

Én szovjet iskolába jártam. Ott benne volt a tankönyvben a Molotov-Ribbentrop paktum. Kb. így: "A szovjet vezetés szövetséget ajánlott a nyugati antifasiszta hatalmaknak, ezt azok elutasították. Így a SZU megnemtámadási szerződést kötött Németországgal, hogy elkerülje a nyugati antifasiszta hatalmak csendes beleegyezésével indítandó német támadást. A terv sikeres lett: sikerült 2 évvel elódázni a német-náci agressziót.". Majd Lengyelország megszállásáról kb. ez. "Miután Hitler megtámadta Lengyelországot, s a lengyel haderő immár a teljes vereség állapotában volt, a szovjet vezetés utasítást adott a hadseregnek az I. vh. vége óta lengyel megszállás alatt álló Nyugat-Ukrajna és Nyugat-Belorusszia elfoglalására, az ottani ukrán és belarusz lakosság védelme céljából, az előzetesen a német-szovjet megnemtámadási szerződésben egyeztetett területen.".

Szóval benne volt, persze nem a teljes igazság.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.09.16. 19:56:14

@kewcheg:

A lengyelek hatalmas kártérítést kaptak: fél Poroszország az övék lett.

Drago Brutic1 2019.09.16. 19:56:20

@masszazsinfo.hu:
Én emlékszem. Annyiban volt alapja, hogy létezett Nép Hadsereg (a kommunisták alapították), Szovjet támogatással harcolt a németek ellen.
Mondjuk a történelemtankönyvek, amiből mi tanultunk, erősen eltúlozzák a szerepét, illetve alig említik a Honi Hadsereget, amely tízszer ennyi főt számlált.
De persze, ferdítés volt, ahogy a Tenkes kapitánya is :)

2019.09.16. 19:56:24

@masszazsinfo.hu: " Gyakran jut eszembe, hogy ezek az események akkor is bekövetkeznek, ha a két vérengző diktátor nem éri meg az iskoláskort?"

Több, mint valószínű, hogy igen.

gyéef 2019.09.16. 19:56:28

Ez volt a "szlovák" történelem dicsőséges napja: amikor két nagyhatalom egyszerre támadta meg Lengyelországot, ők összeszedve minden bátorságukat, délről szintén megtámadták a lengyeleket, néhány rongyos falu megszerzésének reményében.

miketbeszéltek 2019.09.17. 05:43:32

@MAXVAL bircaman közíró: "A SZU gyakorlatilag az etnikailag nem-lengyel részeket VETTE ÁT." Valóban nem érzed, hogy milyen meggyalázása pld. a katyini áldozatoknak ez a kedélyes eufemizmus?

John Brennan 2019.09.17. 05:44:01

@MAXVAL bircaman közíró: Ne viccelj, Szilézia sokkal fontosabb volt, a világ egyik legszebb városával, Boroszlóval!

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.09.17. 05:44:21

@chrisred:

Nem szerencsés a politikát keverni a büntető és polgári joggal. Mert akkor ezen az alapaon pl. az USA egy illegális éllam, hiszen alkotményellenesen fellázadtak törvényes királyuk ellen. Ami persze egy marhaság. A történelem az emberek akaratáról és az államok erejéről szól, s nem valamiféle absztrakt jogról.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.09.17. 05:44:33

@Dankházi Zsolt:

Ez nem így volt annak idején. Az angol politika alapvetően sokáig abbam bízott, hogy Hitler és Sztálin majd jól kifárasztják egymást.

chrisred 2019.09.17. 06:43:06

@MAXVAL bircaman közíró: Nem volt alkotmányellenes, hiszen a gyarmatok és az angol közhatalom viszonyát semmi nem szabályozta, még az angol történeti alkotmány sem. Ezért az angol uralkodók úgy gondolták, hogy a gyarmatok lakosságára nem terjednek ki a hazai alattvalókra vonatkozó alkotmányos jogok.

De itt nem a közhatalom és a polgárok viszonyáról volt szó, hanem szuverén államok egymás közötti egyezségeiről. Azokra ősidők óta vonatkozik a pacta sunt servanda elve, amit te vallasz, meg Hitler és Sztálin is, a "might is right", vagyis mindig az erősebbnek van igaza, nem az emberi társadalmak, hanem az állatvilág szervezőereje.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.09.17. 13:46:42

@miketbeszéltek:

Egy idegen hadsereg hadifoglyainak leölése szimpla háborús bűncselekmény, hogy jön ez ide? Politikai ügy volt.

A kérdés eleve nem etnikai volt. Nem volt lengyelellenes hajsza az új szovjet területeken, kizárólag politikai alapú tisztogatás zajlott.

Tény, hogy Sztálin megnevezett kb. 15 bűnös, náciszimpatizáns-gyanús népet, melyek ellen kollektív büntetés lett foganatosítva, de a lengyelek sose voltak a "bűnös népek" között.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.09.17. 13:47:10

@chrisred:

Ősidők óta van ennek az elvnek egy kiegészítése is, a sic rebus stantibus. Azaz a szerdődés addig él, míg a körülmé yek nem változnak meg. Ha nem így lenne, minden illegális lenne, s sose lehetne jogrendváltás.

S persze az USA lakosai brit alattvalók voltak.

chrisred 2019.09.18. 18:32:32

@MAXVAL bircaman közíró: A clausula rebus sic stantibus alkalmazását a nemzetközi jog kizárja a határmegállapító szerződéseknél.

A gyarmatok lakossága az angol uralkodó alattvalói voltak, de nem rendelkeztek az angol polgárok jogaival, például képviselőt sem küldhettek az angol parlamentbe.

Ursus Arctus 2019.09.18. 18:32:45

A szovjetek 1939-es agressziója Lengyelország ellen, 1945 és 1989 közt tabu téma volt egész Közép-Kelet Európában.

Atlasz. 2019.09.18. 18:32:49

Kovács István: Csoda a Visztulánál és a Balti-tengernél. Piłsudski... Katyń... Szolidaritás : a XX. századi lengyel történelem sorsfordulói; 2. bőv. kiad.; Magyar Napló, Bp., 2012

ganganella 2020.06.28. 14:23:03

A lengyelek megérdemelték volna ,hogy Franciaországgal egyenrangú győztesként kezeljék őket
süti beállítások módosítása