Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta: az iskolaérettség nem csak fizikai, hanem pszichés és szociális készségek együttes fennállása esetén állapítható meg", valamint, hogy a gyermekek alkotmányos joga, hogy tanulmányaikat iskolaéretten kezdjék meg.
Az Alkotmánybíróság 2021. február 26 - ai határozata új megvilágításba helyezte és több ponton is elmarasztalta a köznevelési törvény 2019-es módosításait, alkotmányos mulasztások pótlására kötelezve az országgyűlést.
Ennek kapcsán fontos változások várhatók a kötelező óvodába járás, a beiskolázási kötelezettség és az iskolai egyéni tanrend témákban, kiemeltük a legfontosabb területeket.
Alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és 2021. június 30-i hatállyal megsemmisítette az Alkotmánybíróság a nemzeti köznevelésről szóló törvény azon rendelkezését, amely kizárta a 4 és 5 éves kor közötti gyermekek óvodalátogatás alóli felmentési lehetőségét.
A jövőben nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy előfordulhat olyan egyedi élethelyzet, ami a családi környezetben történő nevelést egy gyermek esetében indokolttá teszi. Megállapításra került, hogy
bár a legtöbb esetben a 4 és 5 éves kor közötti gyermekek legjobb érdekét az óvodai nevelés szolgálja, de sérti a szülők neveléshez való jogát, ha ebben a korban gyermekük semmiféle indokkal nem mentesülhet az óvodába járás kötelezettsége alól.
Mivel az állam szerepe „csupán másodlagos jellegű" a gyermek nevelésére vonatkozó döntésekben, ezért „nem veheti át a szülőktől a nevelés jogát és felelősségét”, ha egyébként a szülők azt a gyermek legjobb érdekének megfelelően kívánják gyakorolni, és ez nem mond ellent az Alaptörvénynek.
Ennek kapcsán az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként fogalmazta meg, hogy
mind az óvodai felmentés, mind pedig az iskolai egyéni munkarend kérelem elbírálása során "a szülő nyilatkozata, valamint a szülő által a kérelem mellé becsatolt dokumentáció nem hagyható figyelmen kívül".
Fontos változás lesz, hogy ha a szülő a törvényben előírtak szerint kérvényezi, hogy gyermeke a saját, egyedi élethelyzetére való tekintettel 5 éves koráig mentesüljön az óvodalátogatás alól, vagy iskolai egyéni tanrendben tanulhasson, akkor
csak ellenbizonyítást követően, a gyermek legjobb érdekére tekintettel hozható a szülő kérésével ellentétes döntés. Akkor, és csak akkor, ha a szülő és a gyermek érdeke ellentétbe kerül és a szülői kéréssel a gyermek jogai sérülnének.
Az Alkotmánybíróság határozatában felszólította a jogalkotót, hogy 2021. június 30-ig rendezze azt a jogszabályi környezetet is, ami lehetővé teszi, hogy az óvodai felmentések, valamint az iskolai egyéni munkarend engedélyezésének döntése megszülessen az érintett óvodai nevelési év, illetve iskolai tanév kezdetéig, ha a szülő bírósághoz fordul. Erre azért van szükség, mert sok esetben az elhúzódó bírósági döntések akadályozzák a szülői jogok érvényesítését.
Az iskolaérettség kérdése kapcsán jelenleg - a 2020. január 1. napjától hatályos rendelkezés szerint - "abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a gyermek betölti a hatodik életévét, automatikusan tankötelessé válik", tehát iskolaérettnek tekinthető.
Az Alkotmánybíróság határozata kiemeli, hogy "a gyermek iskolaérettségének időpontja a gyermekek eltérő fejlődési üteme miatt egyénenként változik, megállapításának jogszabályban rögzített objektív feltételrendszere van". Hangsúlyozza, hogy az iskolaérettség nem csak fizikai, hanem pszichés és szociális készségek együttes fennállása esetén állapítható meg", valamint, hogy
a gyermekek alkotmányos joga, hogy tanulmányaikat iskolaéretten kezdjék meg.
Korábbi határozataira hivatkozva az Alkotmánybíróság megerősítette, hogy
az iskolaérettség megállapítása elsősorban a szülő joga,
ugyanakkor "egyedi, és esetenként szakmai mérlegelést is szükségessé tevő kérdés, mivel semmiképpen nem egy életkorhoz köthető, automatikusan bekövetkező képességről beszélünk".
Az Alkotmánybíróság nem találta Alaptörvény-ellenesnek azt a változást, miszerint a szülő és az óvoda kezéből kivéve a döntést, egy állami hatóság (az Oktatási Hivatal) engedélyezhesse a további 1 év óvodában maradást, szükség esetén szakértői bizottság bevonásával. A határozatban megállapítottak szerint ugyanis nem sérül a szülő iskolaérettség megállapítására vonatkozó joga, hiszen január 1-15 között lehetősége van a számára releváns dokumentumok csatolásával kérvényt benyújtani az engedélyező szervhez. Határozatában azonban kifejtette, hogy
az állam Alaptörvény-ellenes alkotmányos mulasztást követett el azáltal, hogy nem teremtette meg annak lehetőségét, hogy az iskolakezdés elhalasztását a gyermeket jól ismerő óvodapedagógusok és óvodai szakemberek is kérelmezhessék a nyilvánvalóan nem iskolaérett gyermekek esetében, ha a szülő nem kíván élni kérelmezési jogával.
Fontos változás tehát, hogy az Alkotmánybíróság határozatban szorgalmazza
a gyermekek egyéni sajátosságait, körülményeit és fejlettségi szintjét jól ismerő óvodapedagógusok és helyi óvodai szakemberek rendszerbe történő „visszakapcsolását”, elismerve szakmai kompetenciájukat.
Eszerint, azokban az esetekben, amikor a szülő bármilyen okból elmulasztja benyújtani a további óvodai nevelést lehetővé tevő kérelmet, az óvoda jelzéssel kell hogy élhessen az Oktatási Hivatal felé.
Végezetül az Alkotmánybíróság határozatából fontos kiemelni, hogy továbbra sincs szükség kérelem benyújtására az Oktatási Hivatal felé abban az esetben, ha a szülői kérelem benyújtására nyitva álló határidő előtt, azaz január 15-éig egy illetékes szakértői bizottság a gyermek "további egy nevelési évig óvodai nevelésben történő részvétel"-ét javasolja.
https://www.tanulasdiagnosztika.hu/
_________
Forrás:
- https://alkotmanybirosag.hu/dontes/ab-hatarozat-jogszabalyi-rendelkezes-megsemmisiteserol-valamint-mulasztasban-megnyilvanulo-alaptorveny-ellenesseg-es-alkotmanyos-kovetelmeny-megallapitasarol?fbclid=IwAR2gmt0l3TvT6PFND_lgMilTJadrAm2XK-MxXnXATiMla6L3cL8GhN-Idfg
- https://alkotmanybirosag.hu/uploads/2021/02/sz_ii_1437_2019.pdf
- https://telex.hu/belfold/2021/02/26/tobb-ponton-elkaszalta-a-koznevelesi-torvenyt-az-alkotmanybirosag
Kép: www.pixabay.com
