Kocsis Anita Dominika: Csak a hiteles ember tud jó példa lenni mások számára
SzőkeTibor 2019. december 12.

Kocsis Anita Dominika: Csak a hiteles ember tud jó példa lenni mások számára

Dr.Kocsis Anita Dominika ügyvédként dolgozik, egy tanácsadó céget is vezet és nagyon szeretne hatékonyabban segíteni a szenvedélybetegeken. A miértről és a hogyanról beszélgettünk.

screenshot_20181113-210702.png
– Te voltál az, aki megszervezte az első Mladifestet Magyarországon. Hogyan jött az ötlet? 
– A Gondviseléstől. Ilyen nagyszabású és az eddigi tevékenységemhez képest eltérő feladatba más okkal nem is kezdhet az ember. Medjugorjéban minden évben megrendezésre kerül egy ifjúsági találkozó, Mladifest, ami hónapokra elegendő lelki élménnyel gazdagítja a zarándokokat. A terv az volt, hogy a magyar fiatalok is megérezzék, milyen élményt adhat a zarándoklat, a közös dicsőítés és mindezt egy fiatalos, zenés, táncos, mondhatni trendi elemekkel ötvözött köntösbe öltöztettük.

Medjugorjéban menő dolog hinni, mint a zarándokhelyeken általában. Azonban sok élethelyzetben nem hívőkkel vagyunk körülvéve, és gyakorta szembesülünk megbélyegzéssel. A mai nem vallásos tinik körében a vallásosak "ufók" -nak számítanak, de  minimum furcsáknak. A fesztivál célja volt az is, hogy megmutassuk: Isten tornacipős szentjei normális, átlagos, jókedvű, kiegyensúlyozott fiatalok, akikkel imádkozni és szórakozni is jól lehet közösen. A fesztivál tematikája úgy épült fel, hogy aki érdeklődik csak a hitélet iránt, sok csatlakozási pontot kapjon, amivel bekapcsolódhat ebbe a lelki felüdülésbe.
–Mi a helyzet a hiteddel? Te hogyan találtad meg Istent?
–Két hullámban tértem meg, volt egy gyermekkori élmény és egy felnőttkori bizonyosság. Gyermekkoromban nagyon foglalkoztatott a jó és a rossz kérdése. Arra jutottam, hogy a jó az erősebb és a világ a jót Istennek tulajdonítja. Egyházi iskolába akartam menni emiatt és így kerültem az angolkisasszonyok szerzetesrendhez, Egerbe. Mindenben jól teljesítettem, de volt ott két lány, akikre féltékeny voltam. Gyakran szorongtam, ők pedig mindig nyugodtak voltak. Kiderült, azért, mert van hitük. Akkor lett számomra nyilvánvaló, hogy a hit egy szupererő. Egyik gyónásom alkalmával a gyóntató pap kedvessége által tapasztaltam meg azt, hogy szerethető vagyok. Éreztem, hogy én érdeklem, nem a teljesítményem. Jött a kamaszkor, tele kísértésekkel és újabb kérdésekkel, tanulmányoztam más vallásokat, de a közös nevező az volt, hogy Isten a szeretet. Elolvastam Fausztina nővér naplóját, majd csoda csodát követett az életemben. Eljutottam Medjugorje-ba, ahol végleg megtaláltam Istent. Azóta nincs bennem több kérdés, oda megyek, ahol dolgom van és egy nagyon kalandos életem kezdődött a Szentlélekkel.
– Úgy tudom, fő célod egy Cenacolo ház létrehozása Magyarországon. Hogyan vált ez a küldetéseddé?
– Medjugorjéban az ifjúsági találkozón minden évben ellátogattunk Cenacolo házba, ahol a mélység sötét bugyrait megjárt fiatalok meséltek a lentjeikről és a felfelé tartó útjukról. Szeretem és tisztelem a hiteles embereket, akik megélték a korlátaikat és tesznek a fejlődésükért. Minden évben egységes volt az élmény, azt éreztem, hogy ezek a fiatalok hosszú utat tettek meg önmagukért, megtanultak felelősséget vállalni az életükért, boldogságtól csillog a szemük, kiegyensúlyozottak, a hitelességük és a tisztaságuk miatt karizmatikusak és csodálatos érzés a közelükben lenni.
Csak a hiteles ember tud jó példa lenni mások számára,
így azt éreztem, hogy nagyon jó lenne, ha Magyarországon is lehetősége nyílna minél több fiatalnak ilyen fiatalokkal találkozni, erőt meríteni belőlük, és/ vagy csatlakozni hozzájuk és átélni ennek a tisztulási és testi-lelki gyógyulási folyamatnak minden részét.
 
– Hogyan épül fel egy ilyen intézmény? Mi kell a működéséhez?
– Hit, remény, szeretet. Látni kell, hogy a Cenacolo nem értelmezhető a mi megszokott hierarchikus gondolatmeneteink alapján, az azonban elmondható, hogy van a házaknak egy vezetője, aki inkább koordinál, de alapvetően a mindent megbeszélés, tiszta feladatkiosztás, keretekre gondos felkészítés, utólag közös megbeszélés, kiértékelés van a fókuszban. A házak lakói tudják, hogy közös érdek az egység, ez az éltetője a közös imaéletnek, feladatvégzésnek, közösségépítésnek. Az újonnan bekerülő kap egy segítőt, egy őrangyalt, aki kíséri mindenhová, együtt csinál mindent vele. Ő van ott, ha nagyon jó, vagy ha nagyon rossz. Segítségére van  a kommunikációban, ha eltérő nyelvet beszélnek, segíti a közösségbe való beilleszkedést is.

img_3596.JPG
– Miért van rá itthon szükség?
– Mert a szenvedélybetegek országa vagyunk, ahol a hit és a szeretet erejével kell segítenünk. Ez ma annyira hiányzik, mint egy korty tiszta víz a szomjazónak.  Azt gondolom, hogy a szenvedélybetegek megérdemlik, hogy legyen egy ilyen alternatívájuk is és a gyógyulást a tiszta lelkiségen és gondolatokon alapuló új életre felkészítést is megkaphassák. Félreértés ne essék, sok rehabilitációs intézmény van, és mindenhol vannak remek eredmények. 

Én azért vagyok ilyen elkötelezett a Cenacolo mellett, mert azt érzem, hogy erre kaptam hívást, mert fenntarthatónak látom a náluk elért gyógyulást, mert olyan dolgokkal érnek el változást, ami mind természetes és jó, mint például a szigorú napirend, munka, játék, ima. Az önfegyelem mellett kommunikációs és érdekérvényesítési mintákat kapnak, a szocializációs képességeket segíti, megtanít közösségben gondolkozni, önzetlennek lenni, mértékletesnek lenni, hittel élni, nem túlagyalni, egyszerűnek lenni, hálásnak lenni, megtanít adni és kapni és készségszintűvé fejleszt minden olyan emberi tulajdonságot, ami a társadalomba visszatérés után a munkahelyen való helytálláshoz, a boldog párkapcsolat fenntartásához és a további, közösségben való harmonikus tartozáshoz szükséges.
 
– Milyen nehézségekkel kell megküzdened ahhoz, hogy megvalósuljon?
– Jelenleg az érdeklődők inkább családtagok, akik azt kérik, hogy beszéljünk és adott esetben győzzük meg a rokonukat, gyereküket, keresztgyereküket, szóval az érintettet, hogy ez neki jó lenne. Ez viszont nem tud így működni, csak úgy, hogy ha minél többet beszélünk a Cenacolóról, és aki jelentkezik, már maga is érzi, hogy a szíve hívja ide.

Még sokan nem ismerik a Cenacolo Közösséget, a promotálásra, ismertetésre több pénzt, időt és energiát kell fektetni, szeretnénk felvenni teljes munkaidős kollégákat is, akik teljes munkaidőben csak a hívások fogadásával, levelek megválaszolásával, tanúságtétellel egybekötött zarándoklatok szervezésével, a külföldi házak cikkeinek, tanulmányainak fordításával, a fiatalok felkészítésével  foglalkoznak.

Szintén nehézség, hogy rengeteg megkeresés érkezik a Cenacolo Központjába azzal, hogy szeretnének Magyarországon ilyen házat létesíteni, azonban ennek nem ez a módja. Amíg nincs hazai ház, addig a külföldi házakba tudjuk becsatornázni a fiatalokat. Ehhez jelenleg tolmács-kísérőt is alkalmaznunk, hiszen sok fiatal nem beszél idegen nyelvet, így még a házba bekerülés is nehézségekbe ütközhet.

Jelen esetben tehát a Cenacolo népszerűsítése és a külföldi házakba történő becsatornázást mint magán alapítvány végezzük, nem a nemzetközi szervezet részeként. Kicsit ördögi kör ez, de ha pedig úgy vesszük, akkor kihívás és igazi próbatétel.  A nézőpont persze rajtunk múlik :) Én próbatételnek fogom fel. Hiszek benne, hogy ha kitartóak vagyunk, minden tőlünk telhetőt megteszünk a közösség népszerűsítésééért, a fiatalok házakba bejutásáért, a felkészítésért, a családok és a fiatalok utánkövetéséért és lelki támogatásáért, a reintegráció segítéséért, akkor lesz itthon is Cenacolo ház. Tenni csak a jelenben tudunk, így erre fókuszálok, a többi úgyis jönni fog.
– Mik a terveitek?
– Szeretnénk létrehozni egy olyan központot, ahol előadásokkal, egyéni konzultációkkal tudjuk segíteni az érdeklődőket prevencióval, tájékoztatással és a szenvedélybetegek és családjaik felkészítését a cenacolos életre és az az utáni változásokra, valamint szeretnénk miniben létrehozni egy olyan házat, ami már itthon a Cenacolo szellemiségében működik, azonos napirenddel, hogy a külföldi házba kiköltözés előtt már 2-4 hétig hazai környezetben úgymond ki lehessen próbálni kötöttségektől mentesen azt az új "életformát", amit a külföldi Cenacolo házakban a beköltözők folytatni fognak, ez a ház lenne a visszaérkezésük után a reintegráció része, az itt tartózkodásuk alatt tudunk segítséget adni az új lakóhely kialakításában és a munkába állásban is.
– Aki szeretne segíteni Titeket, hogyan teheti ezt meg?
– A külföldi házakba beköltözők esetében, amikor már tudjuk, hogy hová kerülnek, megadjuk a kinti Cenacolo közösség alapítványi számát, így őket közvetlenül is lehet támogatni, akárcsak minket. Mi viszont szívesen fogadnunk olyan önkéntes segítséget is, mint a zarándoklatszervezés, terembérlet, cikk fordítás, tolmácsolás főként olasz és német nyelveken. 
süti beállítások módosítása