Révész Péter állítja: megfejtette a több mint háromezer éves írást, amit eddig még senkinek nem sikerült elolvasni.
A phaisztoszi korong a bronzkori minószi kultúra legfontosabb lelete, amit Krétán a Régészeti Múzeumban őriznek. A 15 cm-es agyagkorongon, ami 1908-ban került elő egy templom alagsorából, csigavonalban sorjáznak az írásjelek: kétszáznegyvenegy darab szimbólum, negyvenötféle ismétlődő jel. A felirat értelmét sokan próbálták megfejteni, de hihető fordítás mindeddig nem készült. Most azonban egy magyar professzor, Révész Péter, a nebraskai Lincoln Egyetem oktatója állítja, megoldotta a rejtélyt. Nemrég itthon járt Magyarországon, akkor beszélgettünk.
Mióta él kint, Amerikában?
Édesapám informatikus professzor volt, őt hívták meg a nyolcvanas évek elején vendég előadónak a Kentucky Egyetemre egy évre. Amikor letelt az esztendő, a szüleim úgy döntöttek, nem jövünk haza, hanem kint maradunk. Akkor tizenöt éves voltam.
Így érthető, hogy miért lett szintén informatikus…
Ó, nagyon széles körű volt az érdeklődésem, a nyelvek például mindig érdekeltek. Olaszul még itthon tanultam a gimnáziumban, az orosz ugye kötelező volt, kint pedig spanyolul tanultam. Végül én is az informatikát választottam. Először New Orleansban majd a Brown Egyetemen szereztem diplomát.
Mi az ön szakterülete?
Az informatikán belül az adatbázisokkal és adatbányászattal foglalkozom, az adatok közötti mélyebb összefüggéseket keressük.
A titkos írások vagy a régi, megfejtetlen szövegek mindig foglalkoztatták az embereket…
Ami engem legjobban izgatott, az a minószi írás, ami Kréta szigetén volt használatos Kr. e. körülbelül kétezer-ezerötszáz évvel. Amikor doktorandusz voltam, volt egy Krétáról származó professzorom, tőle sok mindent hallottam, megtanultam, majd jó kapcsolatba kerültem más görög kutatókkal is, akik meghívtak fél évre az athéni egyetemre. Ez 2008 tavaszán történt. Sokat kirándultunk, gyönyörű helyeken jártunk, de engem vonzottak a múzeumok is, ahol rengeteg tárgyat láttam, amin megfejtetlen írás látható. Akkor kezdett el foglalkoztatni, hogy hogyan lehetne ezeket elolvasni.
Egy angol régész, Arthur Evans számos feltárást végzett Kréta szigetén. Ő a leleteken talált írást hieroglifikusnak illetve lineárisnak nevezte el. Az elsőt értem, az képszerű jelekből áll, de mit takar a lineáris írás?
Egyszerűbb szerkezetű, inkább vonalakból álló írásról van szó, és a különböző korszakokból származó írások közül a lineári A írás a régebbi, mínoszi kultúrából való, míg az lineáris B mükénei görög írás. Ez utóbbit 1953-ban angol tudósok megfejtették.
Milyen tárgyak hordozzák a lineáris A írásjeleit?
Ezerötszáz különböző tárgyon maradt fönt ez az írás, van közte kristályváza, kő- és agyagtárgy. Én a phaisztoszi korongot igyekeztem megfejteni, mert ez a leghosszabb szöveg, kétszáznegyvenkét jelből áll, ami már elegendő, hogy a nyelvtant is analizáljuk. A betűket nem írták vagy vésték, hanem minden jelet egyfajta pecsétnyomóval nyomták bele a még lágy agyagba. Olyan ez, mint a nyomtatás elődje.
Mivel csigavonalban helyezkedik el az írás, gondolom először azt kellett kitalálni, hogy hol is kezdjék az olvasást…
Valóban, a tudósok fele úgy gondolta, hogy a közepétől kifelé, a másik fele pedig úgy, hogy a szélétől befelé kell olvasni.
Ennek eldöntésében segített-e a többi tárgy, ahol nem csigavonalban sorakoznak az írásjelek?
Ott is bizonytalan az írás iránya. Inkább az segített, hogy a jelek néhol egy kicsit egymásra vannak nyomva. Tehát ahol összeérnek, ott lehet látni, hogy melyik volt előbb és melyik később.
Ehhez jól meg kellett figyelnie. Volt lehetősége kézbe venni legalább egy másolatot róla?
Sok fényképet készítettem Krétán a múzeumban, de magam is végeztem kísérleteket agyaggal és pecsétnyomókkal, ez alapján egyre nyilvánvalóbbá vált hogy belülről kifelé kell olvasni, ami balról jobbra való olvasást igényel, ami a legtöbb lineáris A írásnak a sajátja a tudósok szerint.
Hogyan kezdett hozzá a megfejtéshez?
A lineáris B megfejtésekor már használták azt az eljárást, hogy összehasonlították a jeleket a már megfejtett írások jeleivel. És ha azok megfeleltek, akkor az írásjelek hangértékét behelyettesítették. Így értelmes szavakat kaptak. Az első szavak ebben az esetben városnevek voltak. Ugyanezt próbáltam követni én is, csak én más írásokkal vetettem össze. Kerestem a hasonlóságot a mínoszi lineáris A, a krétai hieroglifikus írás, valamint több írás között. Amit megfigyeltem, az a tifinagh írás, ami a berberek ősi írása, arról sem tudják biztosan, honnan származik, de erős hasonlóságot mutat a mínoszi írással; a khár írás, amit a mai Törökország nyugati részén használtak Kr. e. 800-200 között, valamint a magyar rovásírás, mint az előbbiek közeli rokona.
Miben áll ez a rokonság?
A rovásírás és a többi írás is vonalakból áll, ezért lineáris, nyilván kőbe vésni könnyebb volt az egyeneseket, de nem csak a jelek hasonlóságáról van szó, hanem azok hangértékéről is. Ha nem rendelkeznek közös őssel a nyelvek, a jeleknek nincs közös hangértéke. Számunkra az az érdekes, hogy a khár írásnak nem csak a jelei, hanem a hangértéke is mutat egyezést. Tehát vagy a khár volt az őse a magyar rovásírásnak, vagy közös ősre mennek vissza.
Mit tud a számítógép segíteni egy szöveg megfejtésében?
Ahogy a kézírásos címeket a postán számítógép válogatja szét, úgy hasonló technikával az írásjeleket is csoportosítani tudja, és ezzel már nagy lépést tettünk előre. Ha másik írás jelét mutatjuk a programnak, azt is osztályozni fogja az általa már megismert jelek alapján.
Még mindig nem járunk ott, hogy milyen hangokat kell az írásjelekhez rendelni…
Az a következő lépés lesz. Ez abból adódott, hogy a khár írást és a magyar rovásírást úgy tudta csoportosítani a számítógép, hogy a hasonló hangok összekerültek.
Tehát amire más tudósok nem gondoltak, az a kiindulás, hogy a magyar rovásírás bevonásával kell keresni a megfejtést?
Az előttem próbálkozók egyrészt nem használtak komputeres programokat, csak a szemükre hagyatkoztak, másrészt különbség van abban, hogy milyen írásokat vettek számításba. A khárt és a magyar rovásírást nem próbálták használni a lineáris A írás megfejtésére. Pedig pont ezek hangértékét tudtuk behelyettesíteni, és így nyertünk értelmes szavakat, szövegeket.
Nyelvtani analízist is végeztünk, ez is agglutináló, toldalékoló nyelv, mint a magyar: a korongon sok olyan toldalékot találtunk, ami azonos jelre végződik. Ez a jel egy fej, ami rombuszra egyszerűsödött. A magyarban a toldalékok nagy számban k-ra végződnek. Feltételeztük, hogy a fej k-t jelenthet. Néhány más jel értékét is gyanítottuk már a szövegbeli elhelyezkedésük alapján.
Amikor egy-két betűhöz rendelt hang már megvolt, hogyan léptek tovább?
Ősi szavakat kerestünk, amik négyezer évvel ezelőtt is létezhettek. A nyelvészek finnugor szavaknak tartják ezeket, de csak pár száz szóról van szó. Valószínűsíthető, hogy ha a magyar rokona a mínoszinak, akkor azok a szavak hasonló alakban szerepelnek.
Hosszú előadásban számos helyen elmondta már a felfedezését, amit az érdeklődők megtalálnak az interneten, de azért azt árulja el nekünk, miről szól hát a korong felirata, aminek az értelmét megfejteni vélik?
Mindkét oldalán vallási szöveg található, egy-egy ima, amelyik a Napisten segítségét kéri a mínosziak számára. Valószínű, hogy a téli napfordulókor imádkozták mert arról is szó van benne.
Mit szóltak az eddig publikált eredményeihez a nyelvészek, a történészek?
A vélemények megoszlanak, mint minden új kutatási eredménynél. Azonban nagy érdeklődést tapasztalok Magyarországon is, sőt tartottam erről eladásokat a Felvidéken és Erdélyben is. A görögök, főleg a krétai származásúak különös figyelemmel kísérik a megfejtéseket, de még túlságosan új mindez, hogy bizonyosak legyünk az eredményben. Nem várható, hogy a tudósok rögtön elfogadják, de ha több szöveget sikerül majd elolvasnunk, akkor el fogják fogadni, hogy a magyarral rokon nyelv az, amit felfedeztünk a mínosziban.
Ezek szerint a még megfejtetlen szövegekben is folytatják a hangok megfeleltetését?
Igen, folytatódnak a fordítások és reméljük, hogy egyre pontosabbak lesznek. Minél több és minél konzisztensebben lefordított szövegünk van, annál megbízhatóbb az eredmény. Harmincat fordítottunk már le ezekből, elsősorban a hosszabb szövegekre törekedtünk.
Segíthet a további megfejtésben az informatika?
Persze, nagyon sokat használjuk a komputert, amikor csak tudjuk, mert azzal tudjuk megnézni, hogy ha csak egy jel hangértékét is megváltoztatjuk az adatbázisunkban lévő mínoszi írásokban, akkor mely szövegek hol és hogyan változnának. Tehát ez segíti ezt a „kirakós játékot”, gyorsabbá teszi számunkra megoldást. A másik terület, amiben használjuk a számítógépet, az a hangváltozások kiértékelése.
A nyelvek családfája is kissé átrajzolódik, vagy pontosabbá válik az ön gondolatmenete alapján. A sumér-magyar nyelvrokonságot vallók erősen fogják az elméletét kritizálni.
Vannak, akik mindenáron ezt akarják bizonyítani, magam is megvizsgáltam ennek a lehetőségét, erről is van előadásom magyar nyelven a világhálón. A sumérban sok szó van, ami rokona a mínoszi szavaknak és a magyarnak is, ennek ellenére a sumér nem annyira közeli rokon. A mínoszi nyelv tisztábban, még a görögökkel való keveredés előttről, tehát az első indoeurópai bevándorlók előtti időkből maradt fönt Kréta szigetén ősi állapotban. A sumérban van magyar kapcsolat, de nem olyan tiszta, mint a mínoszi nyelvben. Azonban készen állok minden szakmai párbeszédre!
Beszélgetőtárs: Madocsai Bea
