Share-minator

Mit jelentenek a korhatárkarikák?

2021. február 26. - shareminator

A korhatárkarika nem díszítőeleme a képernyőnek, hanem a nézőnek szánt fontos információ” – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság weboldalán. A korhatárkarika célja a kiskorúak egészséges mentális és erkölcsi fejlődésének segítése, illetve a felnőttek tájékoztatása a film milyenségéről. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy pontosan mit jelentenek ezek a jelzések és miért érdemes figyelni rájuk – összegyűjtöttük hát a legfontosabb tudnivalókat!

 

karika.jpg

Forrás: https://www.filmtekercs.hu/nem-kategorizalt/nmhh-uj-korhatarkarikak-a-mozifilmeken-is

Biztos mindenkinek van olyan emléke, mikor szülei elzavarják a képernyő elől, mert 12-es, vagy 16-os karikás film kezdődik, ha esetleg ott maradtunk, akkor egy olyan sokkoló látvány égett bele az emlékezetünkbe, melyet véletlen pillantottunk meg egy nem gyermeknek szánt filmben.

Felnőttként már egyáltalán nem hoz lázba minket a jelzés, sőt, gyakran keressük azokat a felvételeket, melyeken „semmi durvát” nem kell végignéznünk. Azzal vajon tisztában vagyunk, mit jelentenek különböző karikák? Melyik filmekre kerül a 12-es, melyekre a 18-as és miért? Felelős szülőként, nagy testvérként, esetleg alkalmi bébiszitterként nem árt tisztában lennünk ezeknek a besorolásoknak a miértjeivel.

 

kk.jpg

Forrás: https://nmhh.hu/nmhh/webimage/4/9/8/7/wimage/korhatar_hu.jpg

Hazai kategóriák

Magyarországon a filmek korhatárkarikáját az NMHH határozza meg, nekik kell a film bemutatása előtt legalább 30 nappal elküldeni a végleges anyagot, melyről a hatóság eldönti, milyen korosztály számára (nem) ajánlott. A televíziós szolgáltatók esetében nincs ilyen eljárás, a csatorna dönti el, milyen jelzést kapjon a film, azonban az NMHH utólag ellenőrizheti az anyagot és téves karika esetén komoly büntetéseket róhat a csatornára, amely esetlege műsorszünettel is járhat.

Magyarországon öt kategóriával találkozhatunk a mindennapokban. A besorolások nem csak azt határozzák meg, melyik korosztálynak nem ajánlják a filmet, de a szolgáltatókat is tájékoztatják arról, mikor sugározhatják az adott filmet. A filmek kategorizálása országonként eltérő lehet, az Egyesült Államokban például egy teljesen más rendszer alapján osztják be őket, ott P, PG, vagy R besorolást is lehet kapni.

Az első hazai kategória, a korhatár nélkül megtekinthető anyagokat jelöli. Ezek a filmek nem rendelkeznek olyan részletekkel, melyek negatív hatással lehet a fiatalok fejlődésére. A kisgyermek még nem tud különbséget tenni a valós és valótlan között, még nem  határolódik el élesen az álom, a fantázia és az objektív valóság. Számára nem léteznek fizikai törvényszerűségek, vagy lehetetlen akadályok. Egy óvodáskorú gyermek figyelme a kiugró, kirívó dolgokra összpontosít és a helyzeteket csak egy, a saját szemszögéből tudja értelmezni, ezért sem ajánlott kisebb korban több szálon futó, több nézőpontot bemutató filmet mutatni a gyermeknek. A figyelmük fenntartásához kerülni kell a gyors vágásokat, homályos képeket, sötét pillanatokat, ezek még idő előtt lefárasztják őket, valamint izgatottságot és félelmet válthatnak ki belőlük. Ebben a kategóriában a szereplők nem tanúsíthatnak olyan magatartást, mely nem követendő a kisgyermekek számára. A korhatár nélküli besorolásban kifejezetten ennek a korosztálynak ajánlott mesefilmek tartoznak, mint például a Thomas, a gőzmozdony, Süsü, a sárkány, Pom Pom meséi, vagy Dóra, a felfedező. Az anyagokat a szolgáltatók a nap bármely időszakában sugározhatják.

A következő kategóriába a 6 éven aluliak számára nem ajánlott műsorok kerülnek. A kategória definiálásához a 6-12 év közötti gyermekek sajátosságait vették figyelembe. Ebben a korszakban kezdik meg az iskolát, mellyel rengeteg új hatás éri őket. A komolyabb tanulás megkezdésével nő a rövid, illetve hosszú távú emlékezet, kifejlődik a szempontváltás képessége és 7-9 éves kor között realizálják, hogy nem minden valós, amit a képernyőn látnak. Minél jobban hasonlít a valóságra egy médiatartalom, annál nagyobb hatást gyakorol a gyermek gondolkodására, viselkedésére, de érzelmeire is. Az élőszereplős médiatartalmakat tehát még ebben a korosztályban sem tudják biztosan elválasztani a való élettől. 10 éves korig a gyermek nem képes összetett, több idősíkon és helyszínen játszódó, különböző nézőpontokat bemutató történeteket nyomon követni. Ilyen tartalmak fogyasztása frusztrációval járhat, melyet a filmvégi happy end sem képes feloldani.

Az ide sorolandó tartalmak nem ábrázolhatnak kritika nélküli, vagy realisztikus erőszakot, illetve az agresszió nem jelentkezhet gyakran, hogy a gyermekben az ezáltal kialakult feszültség idővel feloldható legyen. Pubertás korban a fiúk esetében megnő az erőszakos tartalmak iránti érdeklődés, azonban egyes „felnőtt” témák túl korai fogyasztása negatívan hathat a szellemi és lelki fejlődésükre. Mivel ebben a korban a család jelenti a biztonságot nyújtó, támogató közeget, a képernyőn látott, családot érintő konfliktusra a gyermekek érzékenyen reagálnak. A tréfás szitokszók, nem obszcén gesztusok ebben a korban már használhatók.

Szakértők a 6-12 éves kor közötti korosztálynak ajánlják Az Oroszlánkirályt, A Notre Dame-i toronyőrt, a Beethovent, Tom & Jerry-t, vagy a Pokémont.

A harmadik besorolást a 12 éven aluliak számára nem ajánlott anyagokat jelöli. A pubertáskorban nem csak a külsőnk változik, de jelentős hormonális változásokon megyünk keresztül. Ebben a kritikus időszakban rettentően fontos, hogy a megfelelő környezeti hatásokkal legyünk körülvéve, ugyanis ilyenkor alakul ki a gyermek világnézete és értékrendje, ebben a korban válik fontossá számára a nemiség kérdése, illetve alakul ki az identitása, énképe. Megjelenik a szülőkkel szembeni távolságtartás, a függetlenedni akarás és a kortársak szerepe felerősödik. A fiatalok már képesek a műfajokat elkülöníteni, ahhoz jellemzőket társítani. Megértik a humor absztraktabb formáit is. Folyamatosan követendő példákat keresnek, ezért fontos, hogy a nekik szánt filmekben a főhős ne legyen erőszakos, destruktív, antiszociális személyiség, és ne járjon el törvénytelenül. A korosztály sajátossága, hogy a kortársaik szemében menőnek, bevállalósnak kívánnak tűnni, tehát a veszélyes magatartásformákat előszeretettel utánozzák.

A 12 éven aluliak számára nem ajánlott filmekben az erőszakos cselekmények következményei, tehát egy sérülés, esetleg holttest nem emelhető ki, nem ábrázolható részletesen. Az öngyilkosság, a diszkriminatív tartalom megjelenítése, illetve a részletes szexuális ábrázolás nem ajánlott, mivel ez gyakran szorongást vált ki a fiatalokból. Reálisan ábrázolt fikció nem szerepelhet ebben a kategóriában, fontos, hogy a gyerekek tisztában legyenek a műsor valós, vagy fiktív voltával.

Azok a filmek tekinthetők biztonságosnak, amelyek egyértelműen messze állnak a hétköznapi élettől; Avatar, Csillagok háborúja, esetleg történelmi, kosztümös filmek, mint a Robin Hood, vagy a Zorro.

A következő korhatár-kategória a 16 éven aluliaknak nem ajánlott műsorokat tartalmazza. 16 és 18 év között ugyan nem telik el sok idő, azonban a szakértők fontosnak tartották ennek a kategóriának a megalkotását. Ebben a néhány évben is érhetik a tinédzsereket olyan hatások, melyek károsan hatnak fizikai és mentális fejlődésükre. A pubertáskor vége felé a gyerekek elszakadnak családjaiktól, az abban betöltött szerepük változik, a családon kívül keresnek példaértékű személyeket. Továbbra is fontos a kortársakkal való szocializáció, azonban kiemelt szerepet kap a párkapcsolat és annak intimitása. Erkölcsi álláspontjuk ebben a pár évben fejlődik ki.

Még ennek a korosztálynak sem ajánlott a fizikai kínzás, testcsonkítás ábrázolása, vagy azok a mindennapi helyzetekben előforduló konfliktusok, melyeket erőszakkal oldanak fel. Sokszor fordulnak a médiához a szexualitással kapcsolatos kérdéseik megválaszolására, azonban az ott ábrázoltak gyakran nem fedik a valóságot, így téves képek alakulnak ki a fiatalokban.  

Ebben a kategóriában nem elfogadott, amikor a szexualitáshoz erőszak társul, valamint az idegengyűlöletet, politikai radikalizmust és drogfogyasztást ábrázoló alkotások is károsan hathatnak fejlődésükre. A durva nemi szervekkel és szexuális aktussal kapcsolatos trágár szavak nem elfogadottak.

16 éves kortól már megtekinthető a Szex és New York, az Amerikai pite, a CSI vagy a Gladiátor. A 16-os karikás médiatartalmak este 9 és reggel 5 óra között sugározhatók.

Magyarországon az utolsó kategória, melyet szolgáltatók sugározhatnak, a 18 éven aluliak számára nem ajánlott korhatár-csoport. Ezekben a médiatartalmakban az erőszak különösen brutális, ábrázolása elnyújtott, részletezett. A műsorok az erőszakot, vagy a részletes szexualitást a történet központjába emelik. Ebbe a kategóriába sorolandók a diszkriminatív viselkedést, idegengyűlöletet helytelenítés nélkül bemutató anyagok, például a South Park, vagy a veszélyes magatartást utánzásra ösztönző filmek, ilyen a Jackass. Emellett ide sorolhatjuk a Hannibált, a Gyilkos elméket, a Harcosok klubját vagy A szürke 50 árnyalatát. Ezeket az anyagokat a szolgáltatók csak este 10 és reggel 5 óra között sugározhatják.

 

Felhasznált források:

https://mediatorveny.hu/dokumentum/16/klasszifikacios_ajanlas.pdf

http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/MediaelmeletV2/ix24_a_korhatrbesorols.html

A bejegyzés trackback címe:

https://share-minator.blog.hu/api/trackback/id/tr7516439900

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

steery 2021.02.26. 13:56:56

Ugyanilyen fontos lenne azt is feltűntetni a képernyőkön, hogy a néző az eredeti tartalmat látja-e, vagy valamilyen vágott, módosított, kitakart, cenzúrázott verzióját? Mivel a kereskedelmi tévécsatornák előszeretettel vágják meg a különböző filmeket, hogy ezáltal csökkenthessék a korhatár besorolást és tetszés szerinti időpontokban vetíthessék a filmeket. Viszont ezzel lényegében becsapják a nézőt, mert nem azt kapod, amit vársz.
Ehhez jön hozzá a filmek elejének, illetve végének (a stáblistának és az abban vagy a legvégén elhelyezett plusz jeleneteknek) a kivágása, lehagyása, illetve részleges kitakarása, hogy helyette reklámokat vágjanak be mellé, fölöttébb zavaró, erőszakos módon. Valamint a film közbeni álló és mozgó reklám emblémák feltűnése, amikkel kitakarják a film egy részét. Amerikában nagy divat az alsó reklámcsík használata, amivel akár a teljes képernyőterület 10-20%-át is kitakarják, fölöttébb idegesítő módon, hosszú perceken keresztül. És nagyon nem szeretnénk, ha nálunk is idáig fajulnának a dolgok.

Mindezek miatt évekkel ezelőtt javasoltam az NMHH-nak, hogy vezessenek be egy C betűs karika jelzést is:
Zöld C betű: a tartalmat megvágott, módosított, cenzúrázott formában szerezte be a tévécsatorna, nem módosítva rajta.
Sárga C betű: a tartalmat a tévécsatorna megvágta, módosította, cenzúrázta, reklámokkal beszennyezte a képi felületet.
Piros C betű: a tartalom államilag cenzúrázva.
Legyen kötelező ezen jelzések használata minden magyarországi tévécsatorna számára, amennyiben akár csak egyetlen képkockát is módosítanak a filmeken. Vagy bármilyen manipulációt végeznek a hanganyagon; lehalkítva, eltorzítva, kivágva egyes hangokat, mert erre is van példa.
Az NMHH azonban elutasította a javaslatomat, mondván, hogy ez nem az ő dolguk. Szerintem meg nagyon is az ő dolguk, hogy ügyeljenek rá; mi, milyen formában kerül vagy nem kerül adásba.
Ti mit gondoltok erről? Szeretitek az ilyen, önkényesen megvágott tartalmakat nézni?

Balogh Zsolt · http://vonattal-termeszetesen.blog.hu/ 2021.02.26. 15:40:07

Vannak olyan filmek, melyek nem hogy 18 éven aluliaknak, hanem semmilyen korosztálynak nem ajánlott!
süti beállítások módosítása