"Lesz majd idő, amikor nagyban kell számítani ezekre a kis élőlényekre ahhoz, hogy jó minőségű fehérjéhez jussunk." Apró Anna üzleti befektető a Friderikusz podcast legutóbbi részében az egyik legjobb befektetési lehetőségként hozta fel a "tücsökbizniszt". A fiatalon, kényszerből üzletasszonnyá, majd kockázati tőkebefektetővé váló Annával készült interjú jó apropót adott arra, hogy mi is feltegyük - és persze megválaszoljuk - a kérdést: jó üzlet-e a rovaralapú fehérjegyártás?

A videó ide vonatkozó része kattintás után megtekinthető:

Tényleg ilyen nagy üzlet a rovarfehérje?

Sok-sok oka van annak, hogy miért jó üzlet a rovarfehérje: jó a takarmányiparnak, környezetgazdaságosabb az előállítása és mind az állati, mind az emberi fehérjefogyasztás környezetre gyakorolt terhelését csökkentené. A befektetők persze lehet, csak átlapozzák a negyedéves insect protein market search-öt, kicsit nézegetik a rovaripar erősödését és nem kell nekik érvek hada:

Aki persze mélyebbre merülne a dologban, annak is szolgálunk információval. A cikk folytatásaként a legfőbb érveket Antonovits Bence Dániel rovartenyésztési szakértővel pár hónapja készült interjúból és más forrásokból gyűjtöttük össze.

1. Több és jobb minőségű fehérjét lehet ilyen módon gyártani

• Takarmányértékesítési képességük kiugróan magas: egy kilónyi takarmányból pl. 13 deka szarvasmarha, vagy kb. 30dkg sertéshúst lehet előállítani, míg közel 60 dkg házi tücsökből készült tápanyagot.
• A „vágási kihozatala” akár 100% is lehet, vagyis a teljes testtömegéhez képest a fogyasztható hányada is igen magas. Míg a gazdasági állatok átlagosan 50% körüli vágási kihozatallal bírnak, addig egy tücsök esetében az állat 80%-a, de egyes rovaroknál ez 100% is lehet.
• Takarmányuk olcsó: a rovarok kiválóan nevelhetők mezőgazdasági és élelmiszeripari mellékterméken, sőt! Olyan szerves melléktermékek forgathatók vissza a takarmánykörforgásba, melyek jobb esetben is komposzt vagy biogáz előállításra lennének csak alkalmasak...
• A rovarok koncentráltabban tartalmaznak fehérjét: nem ritka a 60-70% feletti fehérjét tartalmazó rovarféle sem, a fehérjetartalmuk pedig nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is kiváló.
• Aminosav garnitúrájuk, zsírsav-profiljuk és ásványianyag-tartalmuk egyaránt rendkívül jó, ami esszenciális tápanyagforrást jelent a táplálékhiánytól szenvedő fejlődő országok lakosainak, másrészt olyan fontos takarmány összetevők válthatók ki vele, mint a halliszt vagy a szója.
• A rovartenyésztés ciklusideje jóval kisebb, mint más állati fehérje előállításnak. Egységnyi tápanyag így gyorsabban állítható elő.

2. A rovarfehérjék előállításának kisebb az ökológiai lábnyoma 

• a rovarok tenyésztéséhez szükséges takarmány előállítása kisebb földterületen megoldható,
• továbbá az üzemszerű termelésre alkalmas rovarok nagyon kis területet igényelnek, mert rendkívül jól tűrik a zsúfoltságot.
• A rovartenyésztés üvegházhatású gáz kibocsátása kisebb az intenzív állattenyésztés értékeitől, de azt fontos tudni, hogy ezt pontosan mérni és összehasonlítani is nagyon bonyolult.
• A rovarfehérje elterjedése a szója-, és halliszt termelés mérséklését eredményezheti. Jelenleg a legnagyobb mennyiségben alkalmazott két fehérjehordozó a szója és a halliszt, és a legnagyobb felvevő piacuk a háziállataink takarmányozása. Az intenzív szójatermelés hatalmas környezeti károkat okoz, míg a halliszt a túlhalászat miatt az óceánok élővilágát veszélyezteti.
• A rovarok vízigénye töredéke a hagyományos gazdasági állatokénak. A fekete katonalégy, vagy a lisztbogár lárvája a takarmány nedvességtartalmán túl vizet nem is igényel.
• A kutya,- és macskatápok is óriási ökológiai terhelést okoznak és ezt is nagy mértékben le lehet csökkenteni a rovarok alkalmazásával.

3. Nő a kereslet a fenntartható módon előállított termékek iránt.

• Egyre inkább teret nyer az ökotudatos fogyasztói magatartás, ami az állattenyésztésre és az emberi ételek gyártására is hatással van.

4. Egyre több ipari szereplőt tud kiszolgálni

• A jogszabályok egyre nagyobb teret adnak. A szárított sárga lisztkukac lett az első ehető rovar, amely élelmiszerként megszerezte a kereskedelmi forgalomba hozatali engedélyt az Európai Unióban.
• Magyarországon ugyan ellenezte az EU-s forgalomba hozatali engedélyt, de az döntés minden tagállamra érvényes. Itthon viszont állati takarmányként már gyártható és forgalmazható rovarfehérje.
• Ennyi minden területen hasznosíthatók a rovaralapú alapanyagok: takarmány, élelmiszer, gyógyszer, ipari alapanyag, biológiai növényvédelem, beporzás.

5. A túlnépesedés miatt gazdaságosabb fehérjeforrás kell

• A világ népessége folyamatosan növekszik. Több ember, nagyobb élelmiszer-igény.
• Viszont világszinten jobb az életszínvonal, mint mondjuk 50 éve volt, ami jobban terheli a termőföldjeinket. Az egy főre jutó húsfogyasztás megkétszereződött az elmúlt 50 évben ( de pl. a csirkehús termelés tizenkétszeresére, a sertéshús termelés közel ötszörösére emelkedett).

Biztosan sok érv van még, amit itt nem soroltunk fel, de már ezek is jól mutatják, hogy a tücsökbiznisz a mai tudásunk birtokában igenis jó biznisz. És hogy akkor hova rohanjunk befektetni? Több lehetőség is van, stílusosan a hazai Grinsect tenyésztőcsomagjait ajánlanánk, amivel máris bele lehet fogni a rovartenyésztésbe! ;)