A legfurcsább indítás előtti orosz űrhajós rituálék.

Jurij Gagarin 1961-es első űrrepülése óta, mítoszok, legendák és hagyományok épültek fel a közel százötven emberes rakéta-indítás során. És ha nincs is látszólag sok értelme az egésznek, de amikor 274 tonna robbanó rakéta-üzemanyag tetejére ültetik az embert, minden segítség jól jön.

Évekig a Szojuz volt az egyetlen űrhajó, amely űrhajósokat szállított a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), aminek köszönhetően sok amerikai, és európai űrhajós is megtapasztalhatta, hogy legyen bármennyire is képzett az indítás előtti rituálékon neki is végig kell mennie, mert a fedélzetre való feljutáshoz babonák, eljárások és illemszabályok tartoznak.

Papi áldás. Fotó: tass.ru

 A legtöbb rituálé Gagarin első repüléséhez kapcsolódik. Egy héttel az indulása előtt Jurij Gagarin fát ültetett, Két nappal, hogy beszállt a Vosztokba, hajat vágatott. Az indítása előtti este filmet nézett. Úton a kilövőállás felé vezető úton rájött, hogy pisilnie kell, ezért megállította a buszt, hogy könnyítsen magán a jobb hátsó gumiabroncsra.

 Az alábbiakban sorra vesszük azokat a szertartásokat, amelyeket be kell tartanod, mielőtt felszállsz egy orosz rakétára;

 

Virágok Jurij Gagarin számára

 Még mielőtt az elsődleges és a tartalék legénység a Kazahsztáni Baikonurba repülne, vörös szegfűt helyeznek el Moszkvában a Kreml fala tövében Jurij Gagarin 1961. április 12-i első űrhajós emlékének tisztelegve. A képen André Kuipers, az Európai Űrügynökség (ESA) űrhajósa. Fotó: ESA

 

A zászlófelvonás

A kazahsztáni Bajkonur kozmodrom területe különleges státuszú orosz zárvány, amit évi 115 millió dollárért bérel az Orosz Föderáció, és elméletileg 2050-ig meghosszabbítható a megállapodás. Az űrhajósok a Cosmonaut Hotelben, körülbelül öt nappal az indulás előtt részt vesznek egy zászlófelvonási ünnepségen, amelyen az induló küldetésben részt vevő űrhajósok nemzeti lobogói kerülnek felvonásra. Fotó: Roscosmos

 

Fa ültetés

 Baikonur másik fontos helyszíne a hotel mögötti Kozmonauták sétánya, a fák ligete, amiben a kozmodromból repült összes személyzet ültetett fát. Gagarin volt az első ember, és a fája ma is áll. Minden legénységi tag, származzon bárhonnan is, részt vesz az ültetésben. Ma már az a szokás, hogy a legénység minden tagja saját csemetét ültet, ami viszonylag egyszerű a kazah tavasszal, de kevésbé élvezetes télen, amikor a föld kőkemény. Fotó: NASA

 

Oroszországban mindent alá kell írni. 

 

Hagyományosan a legénység aláírja űrhajóját jelezve jóváhagyását, hogy az alkalmas repülésre. Ugyanakkor mivel nem vettek részt az építésében, nem világos, mi történne ha kiderülne, hogy mégsem az.

Az indulás előtti napokban az elsődleges és a tartalék személyzet bejárja a Bajkonurban található Koroljov Múzeumot, ahol elhelyezik aláírásukat. A múzeum nevét Szergej Pavlovics Koroljov rakétamérnök után kapta, aki nagy alakja volt a hidegháború idején az orosz űrprogramnak. Fotó: Roscosmos

 

 Hálószobájuk ajtaját is aláírják a Földön töltött utolsó éjszakájuk után, a szovjet és az orosz űrprogramok hosszú élettartamának bizonyítékául. Fotó: NASA

Visszatérve a legénység nagyon gyakran aláírja űrkapszulájának elszenesedett külső burkolatát is.

 

Kazakh ebéd

 Nem tudni pontosan mióta, de hagyománnyá vált a tradicionális jurtában elfogyasztott helyi specialitású ebéd is, ami nagy népszerűségnek örvend az űrhajósok körében. Fotó: NASA

 

Hagyományos Film nézés

 A indulást megelőző este jószerencse gyanánt a legénység közösen megnéz egy 1969-es, a "Sivatagi fehér nap" című orosz kultusz filmet. Aztán az indulás napján pezsgővel koccintanak.

 

Érme lapítás

 Balszerencsének számít, ha a legénység azt figyeli, hogy rakétáját az indítópályára gurítják, ezért ettől távol tartják őket. De ahogy a legénységnek, úgy a mérnököknek, kisegítő személyzetnek és családtagoknak is megvannak a hagyományai.

Ezért amikor a Szojuz hordozórakétát a hangárjából egy dízelmozdony néhány órán keresztül kínosan lassan kihúz, a jelen lévők érméket helyeznek el a sinen, hogy a szerelvény ellapítsa azokat. Úgy gondolják, hogy ez szerencsét hoz a missziónak, és eddig nem vezetett kisikláshoz vagy ssérüléshe. Fotó: Corvaja/ESA

 

Plüss szerencsehozó figurák

Fotó: Roscosmos TV

Szintén hagyomány, hogy a személyzet egy plüss állatot, vagy figurát is visz magával az útra, szerencse hozónak, valamint súlytalanság jelzőnek (zero-G indicator).

Ezt a szokást az ameriakaiak is átvették.

 

Ortodox pap áldása

Minden indítás előtt egy ortodox pap megáldja a rakétát az indítópadnál és a személyzetet a szálloda lépcsőjén, vagy rossz idő esetén egy teremben. Ez a hagyomány 1994-re nyúlik vissza, amikor Alekszandr Viktorenko, a Szojuz TM-20-as parancsnoka áldást kért, mielőtt elindult volna az orosz Mir űrállomáshoz. Fotó: Philip Scott Andrews/Time

 

Indulás előtti papi áldás. Fotó: ESA

 

Az amerikaiaknak is nyilván megvannak a saját szokásaik, de azt majd egy másik poszt keretében vesszük szemügyre.

 

Forrás: Roscosmos, tass.ru, esa.int, NASA