Mostanra a legelvakultabb rajongók is kezdik belátni, hogy  a Huawei telefonos részlege bizony nagyon a végét járja(a laptopokra, az okosórákra és a TWS fülesekre nem vonatkoznak a szankciók így azok még a korábbinál is jobb minőségbe és nagyobb gyakorisággal érkeznek), azonban ha van cég, ami sosem fog csak úgy szépen csendben eltűnni a piacról, akkor az bizony a kínai mobilszcéna egykori bajnoka. A cég az elmúlt néhány évben sorra dobta piacra legtöbbször remek, de néha felejthető készülékeit, melyek közül sok kifejezetten ikonikus státuszt szerzett magának. Indokolt tehát megemlékezni ezen típusokról és a teljesség igénye nélkül felidézni néhány ilyen kiváló mobiltelefon sikerének okát és azt, hogy miként állta és állja meg a helyét a konkurenciával szemben(ebből az okból természetesen kifejezetten régi, vagy mára menthetetlenül elavult készülékek nem kerülnek bemutatásra).

  A megtestesült prémium: Mate 10 Pro

   A Mate 10 szériáig a Huaweit mindig is övezte egy enyhe lejsajnálás. Még a fotós téren remekül teljesítő P10-ek kapcsán is felmerült, hogy jónak jó, de azért a 16nm-es lapka és a vastag kávás IPS panel miatt nem lehet méltó ellenfél a Galaxy S8-nak. Erre volt csattanós válasz a Mate 10 Pro, mely az első olyan Huawei volt, ami nem pusztán felvette a versenyt a rivális Samsunggal, de sok területen még felül is múlta a kevesebb mint két hónappal korábban debütált Note 8-at. 

  A Mate 10 Pro röviden összefoglalva egy "mindenből a legjobbat" típusú telefon volt. A 10nm-es Kirin 970-es lapkája megjelenésekor olyan remek teljesítményt nyújtott, hogy a vele szerelt készülékek ma is képesek komoly akadások nélkül üzemelni, ráadásul a fő riválisokkal ellentétben méretes akkumulátor gondoskodott arról, hogy sokáig élvezhető legyen a készülék ereje. Ez számszerűsítve 4000mAh-t jelent ami ugyan ma már szinte átlag alatti, de nem szabad elfelejteni, hogy a Note 8 3300, az iPhone X pedig 2716 mAh-s teleppel debütált, így a három típus közül akkumulátorcsere nélkül egyedül a Mate 10 Pronak van esélye, hogy kibírja az egésznapos használatot. Szót érdemel még a 22,5W-os gyorstöltő, a jó képminőségű FullHD-s OLED kijelző, azonban Huawei lévén a lényeg a hátlapon volt.

  A kamerák ugyanis egy az egyben át lettek emelve a P10-es szériából, de az amúgyis remek teljesítményen jelentősen dobott az új chip és a hozzá tartozó jóval nagyobb számítási kapacitás, aminek köszönhetően hardveres lemaradása ellenére állta a sarat a riválisokkal. Bár ma már furcsán hangzik, hogy a Huawei kamerahardver téren le volt maradva, de a Mate 10 Pro a konkurenciával ellentétben nem kapott telefotó kamerát, ráadásul a Note-hoz képest kisebb szenzorokkal dolgozott. Persze rossz fényviszonyok közt hamar magához tudta ragadni a vezetést, hiszen monokróm kamerája a másik fő szenzorral összedolgozva sokkal több fényt fogadott be, mint a riválisok egyke főegysége(a telefotó kamerák értelemszerűen csak zoomoláskor működtek).

 A Mate 10 Pro tehát egy igazi mindenes készülék volt, ami sokat segített abban, hogy a Huawei tartósan meg tudta szerezni a 2. helyet a piacon és egyértelmű felelőse volt annak, hogy a Huawei meg tudta vetni a lábát az ultraprémium szegmensben. A készülék ráadásul olyan időtállónak bizonyult, hogy sokan máig használják annak ellenére, hogy már a Mate 40 Pro is több mint fél éve kapható, hiszen egy esetleges, nem túl drága akkumulátorcsere után még gond nélkül felveszi a versenyt az alsó-középkategória bármely szereplőjével.

A szerethető középkategóriás: P Smart 2019

   A Huawei a nem túl terebélyes P Smart széria bemutatásával vitán felül jó lóra tett. A barátságos árazás, a mindennapokra bőven elégséges teljesítmény és persze a szépen csengő, de kissé becsapós P betű a névben már az első típusnál is garantálta a sikert, ezért nem is volt nagy meglepetés, hogy 2018-ban a vártaknak megfelelően jött a folytatás P Smart 2019(a december 28-i megjelenési dátum a Huawei szerint már inkább a következő évhez tartozik) néven.

  A külsőre abszolút jellegtelen, de megjelenésekor modern dizájnelemekkel dolgozó készülék(a vízcsepp notch, a kék verzió színváltós hátlapja és a két szenzort magába foglaló kamerasziget ekkoriban lett nagy divat) érdekessége az volt, hogy igazából semmiben sem tűnt ki a tömegből, de specifikációi olyan precízen lettek az átlag felhasználó igényeihez igazítva, hogy a típus nem tudott nem közönségkedvenc lenni.

  FullHd+-os IPS kijelzője ugyan nem vetekedett egy Super AMOLED-del, de ebben a maga kategóriájában jellemzőbbek voltak a TFT, a HD felbontású IPS, vagy éppen a beégésre hajlamos silányabb OLED panelek, ráadásul színhelyessége és fényereje is teljesen rendben volt és a pixelsűrűség is bőven jó volt, mivel egy 6,2"-es képernyőről volt szó. Erre a tartalmat egy 12nm-es, azóta már sokat bizonyított Kirin 710 varázsolt, ami szintén nem volt rekorder, de erejét jól jellemzi, hogy még a P30 Lite is ezt használta, az ekkoriban elterjedt Helio P22-es lapkát pedig gond nélkül megette reggelire.

  A készülék tervezésekor elkövetett legnagyobb hiba talán a microUSB csatlakozó volt, hiszen így a típus csupán 10W-os töltést kapott, ráadásul ezzel papíron az időtállósága is jelentősen romlott, azonban a 3400mAh-s akkumulátor bőven kibírt egy napot a takarékos lapkának köszönhetően, ráadásul a P Smart 2019-re váltók nagyja ekkoriban még nem igazán találkozott gyorstöltéssel, így nem hatott kellemetlenül ez a gyengeség.

  Fontos végül visszatérni a névben szereplő P betűhöz is ami elvi síkon kimagasló kamerás képességeket ígért, ez azonban csak félig volt jelen a típusnál. A P Smart 2019 ugyanis meg sem közelítette mondjuk egy P20 szintjét, de nem is ez volt a cél. A 13MP-es főkamera ugyanis a mélységérzékelővel együtt kifejezetten szép portrékat készített és nappal nem igazán akadt probléma  a fotózás terén, a nagy felbontású, 16MP-es szelfi kamera pedig egyértelmű jelzés volt arra, hogy a típus a fiatalabb, közösségi médiában aktívan szereplő generációk számára is ideális választás.

  Hiába nem volt tehát egyetlen kiemelkedő pontja sem a Huawei pénztárcabarát típusának, a valódi gyengeségek hiánya és a remek átgondoltsága olyan slágertermékké tette, amit még ma is széleskörben használnak munkahelyi, sőt fő telefonnak is, hiszen egy Redmi 9 kaliberű felső-belépő szintű telefontól leginkább csak üzemidőben marad le, kompakt kivitele viszont sokaknál döntheti a mérleget az elvi síkon elavult P Smart 2019 felé.  

Az éjszakai ragadozó: P20 Pro

   A fotózás mára olyan fontos eleme lett a mobiloknak, hogy nem meglepő, ha időről időre megjelennek direkt erre a célra gyártott telefonok. A Nokia PureView és a Galaxy S4 Zoom modern utódja azonban már nem nézett ki fényképezőgépnek hátulról és nem is volt olyan vastag mint egy tégla, hiszen annak ellenére, hogy sosem tartozott a legszebb készülékek közé, megjelenése modern volt és még ma is teljesen vállalható.

  A készülék előlapja és belseje igazából nem érdemel sok szót, ugyanis a kijelző alá(vertikálisan van alatta, nem pedig mögé van beépítve) elhelyezett ujjlenyomatolvasó és a notch kivételével lényegében a már korábban ismertetett Mate 10 Pro hardverét kapta meg. Megjelenésekor ez a felszereltség teljesen rendben volt, csak minimálisan maradt el a frissebb hardverrel szerelt S9+ mögött. A P20 Prot azonban nem a megörökölt belsőségek tették kiemelkedővé, hanem az ami a hátlapon volt.

  A típus ugyanis több téren is kiemelkedett kamerás téren. Egyfelől megtartotta az elődök 20MP-es monokróm szenzorát, azonban itt ezt nem egy 12MP-es, hanem egy 40MP-es óriásszenzor egészítette ki, ami a pixel binningnek hála minden korábbinál tisztább, 10MP-es képeket készített. A két szenzor összedolgozásának eredménye pedig az lett, hogy a telefon többet látott mint az emberi szem. Képes volt az éjszaka közepén is teljesen vállalható képek készítésére, szürkületben pedig néha jobban szerepelt mint egyes riválisai fényes nappal. Ennyivel azonban nem elégedett meg a Huawei, hiszen addig lemaradásban volt telefotós képességek terén. Ezért a P20 Pro kapott egy zoom kamerát is, mely azonban nem 2x-es, hanem 3x-os optikai és 5x-ös hibrid közelítést tett lehetővé, az ez alatti értékekért pedig a nagy felbontású főkamera felelt, hiszen a 40MP-be veszteségmentesen gond nélkül bele lehetett nagyítani.

  Ez, a kamerás képességek terén prezentált előny lett végül a P20 Pro sikerének záloga, hiszen rengeteg hobbifotós csapott le a készülékre tudatosan, vagy pusztán kíváncsiságból és ezen emberek tekintélyes hányada meg is maradt a típusnál a mai napig, hiszen jelentős fejlődés azóta főként az ultraszéles és a telefotó kamerák terén történt, a 40MP-es Sony főszenzor még ma is tökéletesen megállja a helyét, pláne a monokróm társával párosítva.

A flagshipkiller: Nova 5T

   A Honor 20 megjelenésekor instant siker volt, hiszen aránylag olcsó volt, ennek ellenére remek kamerákat, jó hardvert és modern megjelenést kapott. Remek mivoltát mi sem bizonyítja jobban, hogy a Huawei nem is hagyta a leányvállalatánál a készüléket, hanem piacra dobta Nova 5T néven változtatások nélkül. Jó, ez mondjuk így nem teljesen igaz ugyanis létrehozták a régi új típushoz a mobiltörténelem egyik, ha nem a leglátványosabb hátlapját, amin a NOVA szó betűi szerepeltek különböző irányokba fordítva a hatást pedig tovább bolondította a kissé pszichedelikus jellegű kékes-lilás a fényt jól láthatóan megtörő üvegborítás.

  A külsőségek persze önmagukban nem lettek volna elegek a típus karrierjének felíveléséhez. Ehhez sokkal többet hozzátett a készülék jól átgondolt hardvere. Az előlapra például egy szemrevaló, kameralyukas IPS panel került, ami alatt egy 7nm-es Kirin 980, 6GB RAM és 128GB tárhely, valamint egy 22,5W-os töltést támogató 3750mAh-s akkumulátor foglalt helyet.

  Az i-re a pontot azonban a Huaweihez méltó módon a kamerarendszer tett fel. A 2db 2MP-es segédszenzor(makró,mélység) mondjuk teljesen fölöslegesen foglalt helyet a hátlapon, de a 16MP-es ultraszéles, a 48MP-es széles látószögű és a 32MP-es szelfikamera hármasa gond nélkül hozta a csúcstelefonoktól elvárható színvonalat.

  A Nova 5T tartós sikeréhez viszont nem a remek specifikációk vezettek, sokkal inkább a P Smart 2019-hez átgondoltsága, hiszen a készülék szinte minden téren kicsit többet adott mint ami elvárható volt, ráadásul a célközönsége is olyan felhasználókból állt, akik hajlandók kompromisszumot kötni és nem egy évre vesznek telefont, így a Nova 5T még most, két évvel megjelenése után sem számít ritka látványnak.

A tökéletes telefon: Mate 20 Pro

   Bár valószínűleg a Huawei mérnökei is hallották már azt a közhelyet, miszerint tökéletes nem létezik, úgy gondolták hogy nem vesznek erről tudomást. Ez olyan jól sikerült végül, hogy 2018 októberében, amikor leleplezték a Mate 20 Prot, még a legvérmesebb Samsung és Apple rajongók is maximum azzal tudták indokolni, hogy miért a Note 9 vagy az XS Max mellett döntöttek, hogy a Mate bizony kínai, tehát biztos elromlik majd hamar. A valóság persze rácáfolt erre ugyanis az újító konstrukció kifejezetten időtállónak bizonyult néhány kijelzőhibától eltekintve(hasonló elszíneződések azóta persze rengeteg Samsung, Apple vagy épp OnePlus flagship készüléken is jelentkeztek). A jelen boncolgatása előtt azonban érdemes ránézni mit is nyújtott az a készülék, ami legalább fél évvel előzte meg a teljes piacot.

  Az már első ránézésre látszott, hogy a típus ötvözte a Samsung lekerekített 1440p-s OLED kijelzőjét az iPhone XS Max notchával, csak éppenséggel rálicitált mindkettőre. A Samsungot kávák terén hagyta a porban, míg az iPhone-al szemben ott volt a magasabb felbontás és a hajlított szélek okozta prémium hatás. A notch ráadásul a riválisok 7 és 8 MP-es kameráival szemben, egy 24MP-es felbontású kategóriájában óriásinak számító szenzort rejtett, ami bár dinamikatartomány terén elmaradt a dél-koreai riválistól, de részletességével könnyedén ellensúlyozta a hiányosságait.

  Hasonló mondható el a hátlapi kamerákról is. Bár nem rendelkezett 4K/60fps móddal és a stabilizáció terén is elmaradt a vetélytársaktól, de rendelkezett ultraszéles egységgel, ami a PDAF miatt lényegében makróként is funkcionált(bár ekkoriban erre még semmiféle figyelem nem irányult), zoom és éjszakai fotózás terén pedig nemes egyszerűséggel köröket vert a riválisaira, ráadásul a négyzetes kameraszigete azóta komoly divattá nőtte ki magát.

  A kívülről nem látható dolgokon sem spórolt persze a Huawei. A 4200 mAh-s akkumulátor kimagaslóan hosszú üzemidőt garantált, amire rátett egy lapáttal a 40W-os vezetékes és a 15W-os vezeték nélküli töltés is(a két fő vetélytársnál a vezetékes gyorstöltés volt 15W-os), ráadásul itt jelent meg először a fordított vezeték nélküli töltés, ami mára már viszonyleg elterjedt funkció lett. A chip nem kevésbé volt előremutató, hiszen a Kirin 980 az A12 Bionic-al nagyjából holtversenyben lett az első 7nm-es lapka(a Kirin előbb lett bemutatva, de az A12-vel szerelt iPhoneok előbb jelentek meg) és érezhetően erősebb volt mint a Snapdragon 845. 

  A Mate 20 Pronak tehát nem túlzás azt állítani, hogy nem volt igazi gyengepontja, maximum az ára, viszont még így is olcsóbb volt mint a konkurencia. Ennek köszönhetően pedig rengeteg, a kínai mobilokban kételkedő ember vette meg 2018 egyértelműen legerősebb típusát, sokaknál pedig még most is a zsebben lapul a jó öreg Mate 20 Pro, hiszen a típus bőven megfelel még ma is bármilyen feladatra, ráadásul nem igazán kapott méltó utódot. A P30 Pro csak kamerában lett jobb, viszont több téren is visszalépés lett, a Mate 30 Pro pedig már Google nélkül jelent meg akárcsak a kamerakirály P40 Pro vagy a Mate 20 Prohoz hasonlóan minden téren kimagasló Mate 40 Pro és Pro+.