Bolygónkon jelenleg 193 db nemzetközileg elismert, független állam létezik. Az 1933 -as Montevideói Egyezmény alapján akkor tekinthető egy ország függetlennek, ha 4 tényező biztosítottnak vehető vele kapcsolatban; ezek a következők: állandó terület, állandó népesség, saját kormány és végül képesség arra, hogy az adott entitás kapcsolatba lépjen a nemzetközi jog más alanyaival. A montevideói kritériumokhoz jön még egy ötödik fontos elem is: az ENSZ tagság, azaz a szuverenitás feltétele az is, hogy a kérdéses államot a nemzetközi közösség államainak többsége elismerje. Itt kiemelendő például Koszovo esete (mely szerepel jelen listánkban is), hiszen az ENSZ államok közel 60% -a elismeri (111 ország, köztük hazánk is), így kerülhetett a mi listánkra is (bár vitatható jogállása).

Sok ország van hasonló helyzetben, többek közt például Tajvan, Észak-Ciprus, Abházia, Dél-Oszétia, Hegyi-Karabah, Puntföld és a Dnyeszter Menti Köztársaság, bár tegyük hozzá ezek egyikére sem igaz, ami Koszovóra, vagyis, hogy a nemzetközi közösség nagyobbik része elismerné "őket". És sok olyan állam is létezik, mely jelenleg is küzd a teljes függetlenségért (vagy legalábbis lakosságának egy tekintélyes része vágyik erre) mint például Baszkföld, Kurdisztán, Palesztina, Katalónia, Skócia, Grönland ... stb. Külön csoportot alkotnak az önálló, de "miniállamként" vagy törpeállamként meghatározott országok, pl.: Monaco (1,95 km2), Nauru szigete (21 km2), Tuvalu-szigetek (26 km2), San Marino (61 km2), Lichtenstein (160 km2), Málta (308 km2), Andorra (468 km2), Luxemburg (2586 km2). Most pedig nézzük a címben szereplő államokat, vagyis azokat, amelyek Földünkön utolsók közt jöttek létre:

5. Eritrea (1993)

A Kelet-Afrikában fekvő (Afrika szarvához közeli), Vörös-tenger partján elterülő, hazánknál alig nagyobb (121 300 km2 -es), 6 millió lakosú Eretria, közel 30 éves harcot követően, 1993 -ban tudott elszakadni Etiópiától. Fővárosa a 700 ezres Aszmara, legmagasabb pontja: 2989 méter. A lakosság 80% -a a tigrinya és tigre etnikumba tartozik és a népesség fele muszlim, fele keresztény vallású. Eritrea a Föld egyik legszegényebb országa: 2004 -ben az egy főre jutó GDP alig 900 dollár volt (Magyarországon ugyanebben az évben ez a szám elérte a 9500 dollárt). Az ország jórészt a kezdetleges mezőgazdaságból, hajójavításból és turizmusból él (noha Eritrea kihasználatlan réz és ezüst lelőhelyekkel is rendelkezik).

4. Palau (1994)

A Csendes-Óceánon, a Fülöp-szigetek közelében fekvő, Budapest nagyságú területen, 12 lakott és további 229 lakatlan szigeten elterülő Palau  Köztársaság, az USA birtokolta Csendes-óceáni szigetvilágból szakadt ki. A különválással nem csatlakozott Mikronéziához, hanem 1994 -ben kikiáltotta függetlenségét. Lakóinak száma 20 901 fő (2013), fővárosa, a legkisebb főváros: Ngerulmud (hivatalosan nem ismert lakosságszámmal). A legnagyobb település: Koror (11 346 fő), mely 1677 km  -re fekszik Manilától (alig 2,5 óra repülővel). Palau egy gyönyörű, trópusi éghajlatú szigetcsoport, jelentős idegenforgalommal és búvár-turizmussal. Legmagasabb pontja 242 méter. A Föld egyik legkisebb állama (alig 458 km2).

3. Kelet-Timor (2002)

Az alig fél Dunántúlnyi, 14 874 km2 -es Kelet-Timor, mintegy 1,2 millió ember hazája, az indonéz szigetvilág egyik kisebb szigetének keleti részén. A terület a XVI. században lett portugál gyarmat, miközben a környező szigetvilág a hollandok kezére került. A portugál-holland harcoknak 1859 -ben a lisszaboni szerződés vetett véget, mely Kelet-Timort a portugáloknak adta. Később, 1945 -ben Indonézia kikiáltotta függetlenségét Hollandiától, ám Kelet-Timor nem tudott elszakadni Portugáliától. Harminc esztendővel később, 1975-ben ugyan ez végül sikerült, szinte azonnal Indonézia szállta meg. Valódi függetlenségét csak 2002 -ben nyerte el. Fővárosa a 150 ezer lakosú Dili. Népességének 90%-a katolikus vallású maláj. Legmagasabb pontja a közel 3 ezer méteres Mount Ramelau.

2. Koszovo (2008)

A történelmi nevén Rigómezőként ismert, Koszovo az egykori Jugoszlávia egyik tartománya volt. Ám 1989 -ben erős önállósodási mozgalom indult területén, amikor megalakult a Koszovói Felszabadítási Hadsereg. Alig 10 évvel később, 1999 -ben Milosevics, jugoszláv elnök rendőri-katonai akciókat indított a többségi albán lázongások kapcsán. Válaszul ENSZ csapatok vonultak be a tartományba (melyhez Milosevics is hozzájárult). Koszovo 2008 -ban adta ki függetlenségi nyilatkozatát, melyet 111 állam elismert. Területe: 10 887 km2, lakóinak száma: 1,9 millió. Legmagasabb pontja: 2656 méter, fővárosa: Pristina (0,5 millió fő), lakóinak 90% -a albán nemzetiségű és muszlim vallású. 2018 óta vámunióban áll Albániával.

1. Dél-Szudán (2011)

Földünk legújabban létrejött szuverén állama 2011 nyarán szakadt el a hatalmas területű Szudántól, mely Afrika keleti részén terül el. Felszíne (eltérően Szudán túlnyomóan sivatagos részeitől) esőerdős, füves növényvilágú. Lakossága nagyobb részt (61% -ban) keresztény és változatos etnikai összetételű, szemben Szudánnal, ahol a népesség háromnegyede arab és 97% -ban muszlim (szunnita). Dél-Szudánban 1955 -ban kezdődtek a belső harcok az önállóságért, melyek eredményeként 2005 -ben lett autonóm terület. Hat évvel később népszavazással lett teljesen önálló. Ám a sok etnikum, mely Dél-Szudánt lakja a függetlenség után harcokba kezdett egymással. Ma a 619 ezer km2 -es és 12 millió lakosú országot elmaradottság és belső bizonytalanság jellemzi. 

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!