Válts stratégiát!
Az érvényesüléshez kapcsolatok kellenek, vélekednek sokan. De mit tehetsz, ha nem vagy az a kifejezetten kapcsolatépítő típus?
Vitathatatlan, hogy egy jól működő kapcsolati háló számos előnnyel jár. Ezért sokan gondolják úgy, hogy az érvényesüléshez vagy ahhoz, hogy egyáltalán lehetőséget kapjanak a tudások megmutatására kapcsolatok kellenek. Azonban, nem ez az egyetlen út, az áttörés lehetőségéhez elsősorban nem kapcsolatokra, hanem valami másra lesz szükséged: a teljesítményed, a tudásod láthatóvá tételére. Ahogy ezt jó néhány eset is példázza.
Már előfordult, nem is egyszer, hogy megpróbált a semmiből valamit csinálni; sajnos, minden ilyen irányú kísérlete balul végződött. Örkény István
George Lucas karrierjében nagy előre lépést jelentett az, amikor Francis Ford Coppola produkciós asszisztenseként dolgozhatott. A lehetőség megszerzéséhez azonban nem ajánlás útján jutott. Az eset, úgy esett, hogy Lucas 1968-ban, még filmszakos diákként benevezett egy rangos diákfesztiválra éppen akkor elkészült rövidfilmjével. A kisfilm nagy sikert aratott a fesztiválon, olyannyira, hogy a film első díjat kapott és ezzel együtt Lucas a Coppola melletti munka lehetőségét is megnyerte.
De George Lucas esete egyáltalán nem tekinthető egyedinek. Adele egy a MySpace-re feltöltött dalának köszönheti első lemezszerződését, ugyanis az XL lemezkiadó producere felfigyelt a felvételre. De akár a jelenleg New Yorkban élő grafikus CJ Hendry példáját is említhetném, aki feltörekvő grafikusként az Instagramon tette közzé a munkáit. A példák mögötti mintázatot nem nehéz felfedezni: legyél valamiben jó, majd tedd mások számára láthatóvá!
Teljesen mindegy, hogy ez egy online felületen vagy a fizikai térben zajló eseményen mutatod meg a tevékenységed eredményeit. A lényeg az, hogy a tudásodhoz és a személyiségedhez is jól passzoljon. Arról azonban még véletlenül se feledkezz meg, hogy a láthatóság még véletlenül se jelent önfényezést, önmagáért való jelenlétet. Hiszen, ha egyszer már kivívtad mások figyelmét akkor az öndícséret kellemetlen mellékhatásokat idéz elő.
Az önfényezés ugyanis csak akkor vált ki pozitív reakciót a közönségből - ahogy Alison R. Fragale és Adam M. Grant kutatása is bizonyítja -, ha a figyelmük annyira szétszórt, hogy nem képesek felidézni az információ forrását. Más esetekben inkább pont az ellenkező hatást váltja ki a közönségből, hiszen azt gondolhatják: "Ha annyira nagyszerű lenne, akkor nem kellene dicsekednie a nagyságával."
Ha tetszett a poszt, csatlakozz a Personal Branding közösségéhez. Klikk ide!
