Szex kötelességből...? Ismerős?

Több olyan hölgy kliensem is volt az elmúlt időszakban, akik arról számoltak be, hogy kötelességnek érzik a szexet a párjukkal. A kapcsolatban eltöltött idő előrehaladtával és a klimax megjelenésével a nőknél fordul elő gyakrabban, hogy csökken a nemi vágy.

 

szex_kotelessegbol.jpg

 

Mivel ez a férfiaknál nem, vagy nem olyan mértékben változik, ezért a hölgyek azt érzik, hogy kötelességből kell szexelniük... Szerintük, ha ezt nem teszik, akkor annak súlyos következménye lehet a kapcsolatra nézve... Elhidegülés, elhagyás, megcsalás, válás. 

Sok esetben arról van szó, hogy a nő fél attól, hogy a párja elhagyja, máshoz megy, ha ő nem adja meg neki azt, amit akar. Az ilyen "essünk már túl rajta " együttléteknek sosem lesz jó vége...  A legfontosabb dolog lenne a társukkal megbeszélni a nemi vágy csökkenésének az okát. Ez a legritkább esetben történik meg, és még ritkább esetben fordulnak emiatt szakemberhez!

A férj nem meri megkérdezni a feleségét, miért nem kívánja már vele a szexet... A feleség pedig fél elmondani ennek a valódi okát, inkább "kitalál" mindenféle dolgot -  fáradt vagyok, fáj a fejem, nincs kedvem, álmos vagyok - csak, hogy elkerülje a szexet és még a témát is! Ezek az indokok lehetnek akár igazak is... De ahogy a hölgy kliensem fogalmazott: "Ezeket nem lehet ám olyan sűrűn elsütni egy pasinál, ezért inkább szexelek vele akkor is, amikor fáj, vagy kurvára nincs kedvem." A színlelt orgazmus pedig egyenlő az önbecsapással, ugyanakkor kénytelen elviselni a szexet a saját párjával örömök nélkül.

Ha egy férfi sorozatosan elutasításba ütközik, akkor felmerül benne a gyanú, hogy esetleg harmadik fél van a dologban. Ha ezt teljes bizonyossággal kizárta, akkor magában keresi a hibát, hogy vajon miért nem kívánja őt már a felesége?

Már nem elég vonzó, meghízott, büdös a szája, vagy van valami visszataszító benne, rajta...? Ezek a gondolatok sajnos nagyon ritkán kerülnek napvilágra, többnyire maradnak a férfi fejében. Amikor a férfi kliensemet megkérdeztem, miért nem beszéli meg a feleségével, azt mondta, tart a választól, mit fog mondani a felesége, lehet mégis őbenne van a hiba, és miatta nem kívánja a szexet az asszony.

A nő pedig nem meri elmondani, hogy érzelmileg eltávolodtak egymástól, ő nem mindig csak szexelni akar, hanem néha csak összebújni úgy, hogy abból ne legyen mindig szex. Meghittségre, romantikára vágyik, ahol nőnek érezheti magát, és arra vár, hogy önmagától kívánja meg a férfit. A nőnek érzések kellenek, hangulat kell hozzá.

Hárítási ok lehet, ha a férfi túl erőszakos, vagy erőteljesebb a technikája, amivel a nőnek fájdalmat okoz, és ezt nem veszi figyelembe. Ha a férfi gyakran csak magára gondol, és kielégítetlenül hagyja a nőt és még csak eszébe sem jut örömet szerezni neki és gyengédnek lenni vele.

Gyakori probléma a testképzavar, ami inkább a nőket érinti. A megváltozott alakot a szülés után, vagy hirtelen fogyás, hízás miatt nem tudják magukat elfogadni, ezért inkább bele sem kezdenek a szexbe.

Dr. Kelemen Éva szexuálpszichológus szerint "A férfiak legalább 65-70 százaléka elvárja, hogy a párja csinos, arányos, kívánatos legyen, míg a saját „fogyatékosságaikat” nem tekintik számottevő problémának." Itt gondolunk a nagy pocakra, a jelentős súlyfölöslegre, az elhanyagolt, ápolatlan külsőre, mindeközben a nőktől tökéletességet várnak el.

A nők nagyobb része inkább a ritkább, minőségi, tartalmas együttléteket szereti. A férfiak nagyobb része pedig a gyakoribb, laza és gyorsabb élvezeteket preferálja. 

Egy hosszú kapcsolatban már gyakran előfordul, hogy ellaposodik, unalmassá, rutinszerűvé válik a kapcsolat. Több a stressz, a ki nem mondott dolog, esetleg betegség, pajzsmirigy probléma is okoz nemi vágy csökkenést és az alkohol is öli a testet-lelket-szellemet, szerelmet.

Azonban a szürke hétköznapok elkerülésére sok dolgot tehetünk. A mai modern világban már számtalan eszköz és lehetőség áll a rendelkezésünkre, hogy időnként feldobjuk, felfrissítsük a kapcsolatot. Ha ez időről-időre nem történik meg, akkor felemésztik a kapcsolatot a hétköznapi teendők, és nem igazán lesznek motiváltak a párok a szeretkezésre. Beáll a közöny és a valódi libidócsökkenés akár mindkét félnél.

A férfinak ugyan megmaradhat az igénye a heti többszöri együttlétre, de a nőben addigra már kihűl a vágy, és megtörténik a kényszer szex, hogy a házastársi kötelesség le legyen tudva, különben máshoz megy. A nő tudja, hogy ez a dolga, hogy meglegyen a szokásos adag, hogy a férfi ne legyen frusztrált, ha nincs kielégítve. Akkor is csinálja, amikor hulla fáradt, és rohadtul nincs kedve hozzá, de tudja, hogy így tudja megtartani a férfit. 

Itt fontosnak tartom megemlíteni azt is, amikor a két félnek eltérőek a szexuális igényeik. Ez már egy friss kapcsolat elején hamar ki is derül. Az egyik fél állandóan simogatná, puszilgatná, ölelgetné a partnerét, és minden nap szeretkezne vele, vagy naponta többször is, míg a másik félnek nincs ekkora igénye, és ő heti 2-3 alkalommal is megelégszik.

Ha ezt az elején nem tudják közös nevezőre hozni és ebben kompromisszumot kötni, akkor a kevesebb igényű fél (általában a nő) itt is belecsúszik a kötelességből való szexelésbe. Már a kapcsolat elején! Ha ez nincs kommunikálva a másik, a nagyobb igényű felé (általában a férfi), akkor a nő elkezd eltávolodni a párjától, majd a kényszer szex miatt undort érez, még jobban eltávolodik, és már a szex gondolatától is kirázza a hideg. Először haragszik magára, aztán a párjára, ami átmegy majd gyűlöletbe.

Az ismerkedés első, szimbiotikus szakaszában természetes, hogy az egyik fél állandóan a másikkal akar lenni, vágyik az érintésére, az illatára, és legszívesebben belébújna szőröstől-bőröstől. Ha ez a szimbiotikus szakasz eltolódik, azaz az egyik fél még nem tart itt, a másik pedig éjjel-nappal vele lenne, akkor ez a közeledés a távolabb lévő félnek még sok.

Ha csak az egyik fél közelít jobban a partneréhez, és minden kívánságát igyekszik teljesíteni, akkor nem hagy teret és időt a másiknak, hogy ő is adjon, és megkívánja a társát a gyors és intenzív, állandóan jelen lévő közelség miatt. Nincs meg a várakozás, a vágyakozás, az izgalom, és a játékosság.

A távolabb lévő fél ilyenkor gyakran alkalmazkodik a partneréhez, és szeretkezik vele, ha kell ha nem. Máris megvalósult a szex kötelességből, hisz a távolabbi félnek - pont amiatt, mert ő még nem tart ott, hogy állandóan a párjával akarjon lenni - ritkábban van igénye a szexre, vagy eleve ilyen a szexuális libidója. A kényszer szexet a távolabbi fél megelégeli, és megindul az eltávolodás. A távolabb lévő fél kezdi elutasítani a párját, ritkulnak a szexuális együttlétek. 

Mindeközben a másik oldalról nézve pedig a közelebb lévő fél is feladja és alárendeli önmagát. Annyira meg akar felelni a partnerének, hogy az ő saját igényeit, szükségleteit háttérbe szorítja és nem kommunikálja, csak, hogy a párja boldog legyen. Mivel ekkor már folyamatosan csak a másik (a távolabb lévő) szükséglete van kielégítve, így a távolabb lévő fél nem tud felnézni a párjára, unalmassá válik számára, ami ugyancsak eltávolodashoz vezethet. A közelebb lévő fél, a folyamatos elutasítás és kielégítetlenség miatt frusztrált lesz, és kirobban a veszekedés. Azért, hogy ezeket a veszekedésket elkerüljék, a távolabb lévő fél inkább lefekszik a párjával olyan gyakran, amilyen gyakran csak igénye van rá, így mostmár ő adja fel ismét önmagát, és újra belecsúszik a kényszer szexbe.

Ha nagymértékben eltér a párok libidója, és nem tudnak egy közös pontban megállapodni, akkor érdemes átértékelni a kapcsolatot, mielőtt még a harag, az egymás iránti gyűlölet és az undor megmérgezi a kapcsolatot.

Ezt a szexuális játszmát csak úgy lehet megszakítani, ha kompromisszumot kötnek a párok egymással. 

Egy másik esetben arról beszélgettünk egy hölgy kliensemmel, hogy ő erőszaknak éli meg az intim együttléteket. Ez a nő annyi megaláztatást szenvedett el a kapcsolatban, hogy inkább kényszerből és félelemből szexelt, hogy ne legyen veszekedés. Sokszor megjátszotta az orgazmust, csak, hogy mielőbb vége legyen. Nemet mondani "lehetetlen", mert abból sértődés és balhé van. Napokig tartó duzzogás, és csenddel vagy lekezelő stílussal, olykor fizikai bántalmazással való büntetés a következménye. 

Azért, hogy ezt elkerülje, inkább "odatartja" neki, és úgy kevésbé fáj! Nem arra fókuszál, mi történik, hanem eltereli a gondolatait, megtervezi a másnapi ebédet, és csak fekszik mint egy fadarab, vagy mint egy guminő. Már amikor sikerül. Közben undorodik saját magától, megpróbálja kizárni a férje kéjtől hörgő hangját, a szájából eredő büdös sörszagot, "ahogy liheg az áporodott pofájával"... a sírás környékezi, és legszívesebben ordítana testi és lelki fájdalmában. Eltűnt az összes önbizalma, és hol van már az önbecsülése... ? 

Náluk a szex átment adok-kapokba. Amikor a férje tett vagy vett valamit, elmosogatott, bevitte a reggeli kávét, vagy bevásárolt és mondjuk hozott neki egy csokit, akkor rögtön szexet várt érte cserébe. A nő egy idő után bezárkózott, és kizárólag testileg adta oda magát.

Régen, amikor még vágyból szexelt a férjével, jó volt - mondta, de később a férje egyre követelőzőbb és erőszakosabb lett, és a szex elvárássá minősült. Ő pedig egyre jobban eltávolodott tőle érzelmileg, lelkileg. Ha nemet mert mondani, akkor napokig tartó veszekedésre lehetett számítani, rendkívüli módon megalázta, és csúnya szavakkal illette. Ezek után, nemhogy nőnek, még embernek sem érezte magát a kliensem. De a férje ezek után is ugyanúgy elvárta a szexet, mintha mi sem történt volna. 

Joggal teszitek fel a kérdést, hogy miért marad benne a nő egy ilyen kapcsolatban? 

Ebből a fajta bántalmazó kapcsolatból rettentő nehéz kilépni. Továbbá meghatározóak az életkörülmények is, a gyerekek, a közös otthon, nincs hova menni, nincs anyagi biztonság, tűrni kell, amíg lehet - fogalmazott így a kliensem. Minél előbb fordulnak szakemberhez, annál nagyobb az esély a normális éltbe való visszatérésre.

Az a személyes tapasztalatom, hogy a pároknak nagyon nehezükre esik a szexről beszélni. Pláne akkor, ha a szex kötelességből történik. Kudarcnak élik meg, ha az egyik nem kívánja a másikat, és fogalmuk sincs hogy mondják el ezt neki. Hogyan lehet ezt "szépen" tálalni? Úgy, hogy a másiknak ne essen rosszul, ne sértődjön meg...? Mivel erre nincs a pároknak megfelelő stratégiájuk, ezért bevállalják a megcsalás elkerülése érdekében azt, hogy hetente párszor lefekszenek a társukkal.

A párok abban hibáznak, hogy nem fordulnak időben szakemberhez. A férfi lehetne megértőbb, ha a párjának nincs kedve hozzá, előfordul az ilyesmi... Nem bevágni a durcát és megsértődni, hanem felnőtt módjára megérteni, és esetleg óvatos kísérlettel megpróbálni hangulatba hozni. A nő pedig hibás lehet abban, hogy nem kommunikálja, mire vágyik... Nemcsak napi gyors numerákra, hanem minőségi szeretkezésekre is van igénye.

A szakember abban tud segíteni, hogy viták nélkül feltárja az ehhez kapcsolódó problémákat és megoldást dolgoznak ki rá együtt, ami mindkét félnek megfelel. Ha egészségügyi probléma áll a háttérben, a kompetens szakorvos megfelelő segítséget nyújt. 

Ha ismerős számodra a szex kötelességből, és nem akarsz benne kiégni, testileg-lelkileg tönkretenni magad, akkor mindenképp gyere el, és beszéljünk róla, mielőtt még odáig fajul a dolog, hogy meggyűlölöd a párodat. Egy szeretetteljes kapcsolatban nincs helye a kényszer szexnek. 

https://www.facebook.com/marica.fejervari/

 

Fotó: Ripost