Az új koronavírusnál látott már fertőzőbb és halálosabb kórokozót az emberiség, azonban nagyobb világjárvánnyal még nem néztünk szembe. A terjedés mértéke nem csak a vírus magas fokú fertőzőképességének, hanem a globalizáció okozta gyors és sokirányú potenciális terjedési útvonalnak is köszönhető. Globalizált, fejlett világunkból azonban szerencsére nem csupán a vírus profitál.
kép: Reuters
A mesterséges intelligencia bár messze nem nevezhető emberi 'mértékben' intelligensnek, azonban olyan mennyiségű adat feldolgozására és értelmezésére képes, melyről egy ember csak álmodhat. Ezt a tulajdonságát használhatjuk most fel a vírus elleni harcban. Szerencsénkre a mesterséges intelligencia beidegződésektől, előítéletektől és politikai céloktól mentesen vizsgálja a rendelkezésére álló objektív adatokat. A BlueDot nevű mesterséges intelligencia 2019 végén hívta fel a figyelmet „szokatlan tüdőgyulladásos esetekre” Wuhanban (az eseteket egyébként a wuhani piaccal kapcsolatba kerülők körében fedezte fel, így a vadhúsos sejtést is 'neki' köszönhetjük). Kilenc nappal ezután érkezett a WHO bejelentése: felfedeztek egy újfajta koronavírust a wuhani kórházban.
Hogyan előzte meg a mesterséges intelligencia az embereket? A BlueDot-ot programozói beszélt és írott nyelv feldolgozására alkalmas szoftverrel és gépi tanulást lehetővé tevő algoritmussal látták el, melyet több ezer forrásból származó adatok alapján korai vírusok felderítésére használ. Ezek a források például: egészségügyi intézetek, repülőgép járatok, általános híradások, meteorológiai és állategészségügyi adatok. Az azóta is folyamatosan termelődő, szinte végtelen információ alapján a BlueDot segíthet nyomon követni a vírus terjedését, például a fertőzött területen élők utazási mintái alapján.
A szoftver és az azon dolgozó szakértők nemcsak a kezdetét, hanem a terjedés sebességét és irányát is meg tudták jósolni, beazonosítva a fő csomópontokat. Mindezt úgy, hogy az ismert utazási szokásokra vonatkozó adatok alapján, a jövőre vetítve megtudta becsülni a wuhani lakosság mozgását.
Ezen információk azonban mondhatni feleslegesek már, ugyanis a jóslatok ellenére sem sikerült meggátolni a vírus terjedését. Itt zárójelben érdemes hozzátenni, hogy a terjedésben komoly szerepet játszott a politika, ami meg ugye, nagyon is emberi dolog - tele hibával. Tehát miben segíthet még e technológia a járvány elleni harcban? A kínai Baidu cég újonnan fejlesztett, pekingi vasútállomáson használatban lévő szoftvere képes percenként 200 ember hőmérsékletének megmérésére biztonsági kamerákon keresztül, és kiszűrni minden embert, akinek a testhőmérséklete meghaladja a 37,3 °C-t.
Egy másik szoftver, melyet már 100 kínai kórházban munkába állítottak 5000 koronavírusos eseten tanulta meg pusztán egy mellkas CT-ből diagnosztizálni a betegséget. A beüzemelése óta 96%os sikerrátával működik és mindössze 20 másodpercre van szüksége a diagnózishoz, míg egy orvosnak 15 percre.
A mesterséges intelligencia az előrejelzésen és a diagnosztizáláson túl a gyógymód keresésében is hasznosnak bizonyulhat. Általában egy működő vakcina kifejlesztésének ára egymilliárd dolláron túl is lehet, időben pedig több évig (3-5-10, ki tudja) eltarthat. Szerencsére ez ma már nem így van. A Google tulajdonában lévő DeepMind mesterséges intelligencia kutató labor a napokban publikálta, hogy a COVID-19 szerkezetében fellelhető fehérjékről új információt fedezett fel, mely segíthet a vakcina kifejlesztésében. A cég figyelmeztet, hogy a módszer még fejlesztés alatt van, és akár hónapokig is eltarthat a procedúra.
Addig is a legfontosabb a social distancing, (közösségtől való elszigetelődés) melyben szintén segítségünkre lehet a technológia. Több vállalat és szervezet törekedik olyan automata rendszerek kifejlesztésére, melyek segítenek az egészségügyi dolgozók biztonságát megőrizni. Kínában robotok visznek ételt és gyógyszert a betegeknek, majd fertőtlenítik a szobát, más robotok rizst főznek emberi felügyelet nélkül, ezzel csökkentvén a veszélyeztetett emberek létszámát az épületben. A kórházon kívül közösségi tereken fújnak fertőtlenítő sprayt, és osztanak kézfertőtlenítőt. Seattleben az orvosok robotokat használnak a betegekkel való kommunikációra és a gyógyításukra, ezzel minimalizálva a szükséges érintkezések számát.
Mint láthatjuk a mesterséges intelligencia (és az ezzel nem feltétlen rendelkező robotok) figyelmeztetnek a járvány terjedésére, diagnosztizálják a betegeket, segítenek csökkenteni a fertőzésveszélyt és kifejleszteni a gyógymódot. A gépi tanulást alkalmazó szoftverek már évek óta a jövő nagy üzleti lehetőségének tűnnek és gazdasági szerepüknek növekedését pedig a koronavírus járvány csak növelheti; ellentétben a globális gazdaság jelentős részével, mely súlyos visszaesést él meg.
A Netflix és a marihuána részvények mellett a mesterséges intelligenciával foglalkozó cégek egy része is folyamatos és kitartó növekedésben van ebben a pillanatban is. Az Nvidia például, amelyet sokan videókártya gyártóként ismerhetnek, MI chippek gyártásával is foglalkozik. Ezek pedig elengedhetetlenül szükségesek a vírus kutatói számára, így ezekben a spekulatív befektetéseknek kedvező időkben, mint a mostani is, egy megbízható alternatíva lehet az Nvidia és iparági versenytársai is.
Források: https://thenextweb.com/neural/2020/03/21/why-ai-might-be-the-most-effective-weapon-we-have-to-fight-covid-19/
https://bdtechtalks.com/2020/03/09/artificial-intelligence-covid-19-coronavirus/
A bejegyzés szerzője a Paradigma Intézet gyakornoka, nemzetközi gazdaságtan hallgató.
