Azt már korábban megírtam, hogy milyen burkolat kerül majd a fürdőszobába, most arról, hogy hogyan ment a választás a konyha és étkező közös helyiségbe. Mint a hozzászólásokból kiderült, nem voltam korábban egyértelmű: nincs még semmi burkolva, ezért max látványképeket tudok mutatni. Reményeim szerint néhány hét és lesznek sajátok is!

Szempontok

A viszonylag kis méretű fürdőszobába mertünk a szürke két árnyalatánál és egy kevés mintánál maradni. A jóval nagyobb konyha-étkezőben ezt kevésnek, egyhangúnak éreztük volna. Persze (főleg az étkezőben) akár szőnyeggel is meg lehet törni utólag egy felület egyhangúságát, de sok szempontból (elsősorban a takarítás miatt) jobb lenne, ha ez elkerülhető lenne.

Azt is tudtam előre, hogy matt felületet szeretnék. Csúszósabbak is a fényes burkolatok, ami egy nem feltétlenül mindig száraz helyiségben nem szerencsés. És padlón számomra van egy kis „pláza” hatása is annak, ha csillog a kő. Jó, igazi márvány esetén ez nem teljesen igaz, de arra meg sajnos momentán nem volt keret.

Az általam kedvelt letisztult, minimalista irány, és a fürdőben használt színek is további támpontokat adtak. Az is, hogy a padló mellett még a pult fölötti részt szerettük volna burkolni – L alakban, két falon. És persze az is szempont volt, hogy a blogot támogató Zalakerámia kínálatából találjunk burkolato(ka)t.

A falra gyorsan választottunk

Koránt sem logikus módon először a falra szánt csempét választottuk ki. Vannak racionális érveim is mellette, de bevallom, emellett inkább érzelmi okokból döntöttünk – belezúgtunk a válogatás során. A ZBK 62004 kódjelű burkolatot gyaníthatóan inkább fürdőszobába szánták, de sebaj, jól mutat majd a pult fölött is! A kép nem adja vissza, de nagyon jól néz ki, hogy a minta térbeli. Egyszerre letisztult, elegáns, miközben mégiscsak van benne játékosság.

Eredetileg felmerült költséghatékonysági okokból design takaróelemek használata is a pult fölé. Ez most menőnek számít érthető módon: ha ügyes az ember, akkor spórol vele (ilyenből is van azért drága is), ráadásul könnyen cserélhető, ha megunjuk. Ezt az ötletünket is felülírták az érzelmeink, ez van. Csak azt sajnálom, hogy a burkolatba kerül majd pár konnektor is, ami megbontja majd a felületet. Ráadásul szép konnektort nem is egyszerű találni – apropó, ha valakinek van ötlete jó ár-érték arányú konnektorokra és kapcsolókra, ne tartsa magában.

Kép: Yanko Design

A padlóról a bemutatóteremben döntöttünk

A padlóburkolat esetében amellett, hogy mattot szerettünk volna, az volt még szempont, hogy ne legyen teljesen egyszínű (a nagy felület miatt). Néztünk mintásakat, variáltunk kétfélét, de valahogy semmi nem tetszett. Végül a ZGD 60289-re esett a választásunk, ami a képeken éppen, hogy bent maradt a lehetőségek között, élőben jobban mutatott, kifejezetten tetszett. A márványt és más természetes kőzeteket utánzó burkolatok néha félresikerülnek és így gagyi hatást keltenek, de ennél nem éreztük ezt.

Kép: Zalakerámia

Agyalunk rajta, hogy milyen irányba legyenek lerakva a burkolatok (a helyiség formája és a fény iránya ezt nem határozza meg). Ahogy az is kérdéses, hogy hogyan rakjuk majd azokat egymáshoz képest – majd kiderül, ha kihozzák, és látjuk, mennyire egyformák a minták rajtuk.

A gyűrődést biztos bírni fogják, ha már kültéri, fagyálló és kopásálló kivitelt választottunk!

Képek: Zalakerámia

Ami most aktuális feladat lett: a régi, laminált konyhabútor festése. Na, ilyet sem csináltam még, de állítólag nem nagy feladat, ha erre való festéket használ az ember. Plusz egy rövid pultszakaszt meg kell tervezni, hogy teljesen funkcionális legyen a konyha-étkező.

A posztot a Zalakerámia támogatta