Ahhoz, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben, jól kell magunkat éreznünk az otthonunkban is, viszont ha a szekrényeink elsődleges funkciója az, hogy a „nem tudom hova tenni” dolgainkat kínunkban oda dobáljuk be rendrakásnál, ha állandóan fut a lakás, ha minden tele van olyan tárgyakkal, amiket évek óta nem használunk, akkor ideje kipróbálni valami újat! Ma a rizspálinka, a Fudzsi-hegy, a cseresznyefavirágzás-ünnepek, a színes és sokoldalú gasztronómia hazájába utazunk, hogy megismerhessük a tökéletes rendrakás titkait. Úti célunk a felkelő Nap országa: Japán.

Rendrakás egyszerűen: A KonMari módszer

Marie Kondo egész életében szerette a rendet, nagyon sokat kísérletezett, mire rájött a szó szerint tökéletes módszerre, amit mindössze egyszer kell elsajátítani, és onnantól kezdve csak csinálni kell, napi szinten szinte nulla erőfeszítéssel. A módszerét KonMari módszer néven ismerte meg a világ, ami az alábbi könyvből sajátítható el. A szerzőnek több könyve is van, amiket a neten mindenki dicsér, de én eddig csak ezt olvastam, így ezt ajánlom. A könyvben jelen van a keleties szemléletvilág, de nem olyan mélységekben, hogy az európai olvasót zavarja, így akkor is bátran elolvashatod, ha tőled távol áll az ilyesmi.

Miben más ez a módszer?

A KonMari módszer szembe megy nagyon sok olyan kevésbé hatékony háztartási dologgal, amik ugyan elterjedtek, mégse életképesek hosszú távon. Az egyik ilyen, hogy helységről-helységre járva szortírozd ki a cuccaidat. Ez azért nem hatékony, mert ha valaminek a kidobását csak halogatod, akkor lomtalanításnál csupán át fogod vinni a másik szobába, aminek az lesz a vége, hogy ugyan az adott helységben rend lesz, és ki is dobsz a végére pár holmit, de a kupleráj igazából csak egyik lakrészről a másikra fog vándorolni, soha nem fog megszűnni.

A módszer lényege, hogy a lakásban található minden egyes tárgyat kategóriánként viszünk egy helyre, ahol megtörténik a válogatás olyan szempontok szerint, hogy miután egyesével a kezedbe vetted valamennyit, az pozitív vagy negatív érzéseket keltett-e benned. Ha pozitív érzéseket váltott ki, akkor maradhat, de ha nem, akkor kérdés nélkül mehet a kukába. A módszer a kategóriákat is sorrendbe sorolja, kezdve azzal, amiket a legkönnyebb érzelemmentesen kezelni, így folyamatában hozzászoksz ahhoz, hogy egyes tárgyakra könnyedén kimondd a végső ítéletet.

Mik a gyakorlati tapasztalatok?

Mi tavaly próbáltuk ki először ezt a módszert, és be kell vallanom, hogy a legvadabb álmaimban se gondoltam volna azt, hogy ennyi szemét vesz körül minket. Nem csoda ha nehéz volt rendet tartani, hiszen minden olyan hely, ahol ma már vagy díszek vannak vagy éppen semmi, tele volt zsúfolva. Egy ilyen pontot kiemelnék a példa kedvéért. Az étkező polca a beköltözésünk pillanata óta amolyan általános megőrző volt, ahova válogatás nélkül minden oda lett téve amit máshova nem tudtunk. Ezt a polcot alaposan letakarítani több, mint egyórás munkát jelentett, és gyűlöltem. Ma mindennel együtt három perc teljesen lemosni, és annyi hely szabadult fel, hogy azontúl, hogy már kizárólag díszek vannak rajta, átköltöztettük ide a könyveket is. A könyvek előző helyét pedig kialakítottuk olyan résznek, ahol kint vannak a közös képeink, és az aktuális évszaknak vagy ünnepnek megfelelő dekorációk.

Ha elmondanám, hogy mennyi szemét ment ki, el se hinnéd, pedig nem voltunk trehányak, csak felgyülemlett a sok „majd egyszer elolvasom” újság, a „majd egyszer megnézem” DVD, a „majd egyszer használom” tárgyak. Persze ezek a „majd egyszerek” nem jöttek el soha… DVD-ből konkrétan egy csurig tele ALDI-s papír bevásárlószatyornyi költözött a szemétbe, könyvekből kettő ugyanilyen, ruhákból három kukászsák. Amúgy ne lepődj meg, hidd el, hogy tőled is ki fog menni ennyi! Hihetetlen, hogy mennyi cuccot képes felhalmozni az ember még a legjobb szándéka ellenére is.

Mi mit fogunk legközelebb másképp csinálni?  

Sok mindent. Az egyik legfontosabb dolog az lesz, hogy a kategóriákat minél kisebb alkategóriákra fogjuk bontani. Ezt úgy értem, hogy amikor mondjuk a ruhákhoz érünk, nem fogjuk a fellelhető összes cuccunkat beszórni a nappali közepére, hanem elkezdjük a pólókkal, aztán ha az megvan, akkor a nadrágokkal folytatjuk, és így tovább. Szerintem így sokkal gyorsabban tudsz haladni, másrészt nem is lesz akkora kupleráj, mint tavaly volt nálunk egész KonMari alatt.

Élet a KonMari után 

Évente egyszer ajánlatos a módszer szerint lomtalanítani a lakást, mert ahogy korábban írtam, hiába figyelsz rá akármilyen tudatosan, előbb-utóbb tele lesz minden csupa olyan holmival, ami nem kell. A takarítás sokkal könnyebbé válik, hiszen nem kell ide-oda pakolnod a sok felesleges kacatot, hogy le tudj törölgetni alatta. Minden sokkal átláthatóbb, kezelhetőbb ha rend van. Ez lélek szempontból is nagyon fontos, mert a sok szükségtelen tárgy úgy hat az elmére, akár a zaj. Nem tudsz tőle pihenni, mert folyamatos feszültséget generál az agyadban.

Végezetül…

Ha csatlakoznál a Facebook csoportomhoz, akkor azt itt tudod megtenni, szeretettel várlak ott is! Ha tetszik az oldal, és a cikkeim, oszd meg a barátaiddal, ismerőseiddel!

Ti hallottatok már erről a technikáról? Nektek van valami rendrakási módszeretek? Ha igen, akkor mi az?