A Normafa „történelmi sportterület rehabilitációja” keretében, a síszezon meghosszabbításának szándékával, hóágyúk telepítést tervezik. Egy, még a 90-es években történt kudarcos próbálkozáson kívül, a Normafán még sohasem működtek hóágyúk. De nemcsak ez szól az ilyen jellegű „rehabilitáció” ellen. A környezetvédőknek számos komoly aggálya van. Ezért indított pert a Védegylet. Az alábbiakban megkíséreljük összefoglalni ezen eljárás lényegét és azt, milyen következményei lehetnek. Újszászi Györgyi Védegylet főtitkár írása.
A Normafára telepítendő hóágyúkkal kapcsolatos aggályok megfogalmazóit a hivatalos álláspont szócsövei a haladás kerékkötőinek, a téli sportok ellenségeinek szeretik láttatni. Pedig nem nehéz belátni, hogy nem erről van szó. A Védegylet és a többi, a környezet védelmében fellépő szervezet nem a természetben sportolni vágyók lehetőségeit akarja csökkenteni, hanem azt szeretné, hogy a síszezon meghosszabbításának kedvéért ne károsítsák a Normafa erdőit, rétjeit.
A Normafa erdői védett területek. Nem egyszerűen természetvédelmi terület, de része az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 európai ökológiai hálózatnak, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához. Az itt történő beruházások megkezdése előtt vizsgálni szükséges, hogy a tervezett létesítmények megvalósítása és működtetése hogyan befolyásolja a védett természeti környezetet.
A hóágyúk telepítését tervező XII. kerületi önkormányzat, élve a jogszabályi lehetőséggel, a részletes környezeti hatásvizsgálat helyett hatásbecslést készíttetett, és azt kérte a környezetvédelmi hatóságtól, hogy ennek alapján állapítsa meg, a fejlesztésnek nincs jelentős hatása a környezetre. A Pest Megyei Kormányhivatal, mint környezetvédelmi hatóság, elfogadta az önkormányzat érveit és úgy határozott, hogy a tervezett beruházásnak nincs jelentős környezeti hatása, ezért megvalósítható. A Védegylet, mint országos hatáskörű természetvédelmi egyesület, bekapcsolódott az eljárásba és azt szeretné elérni, hogy alapos hatásvizsgálat adjon választ arra, milyen változásokat okozna a hóágyúk és a sípályák kialakításához szükséges gépek működtetése a Normafa erdőiben és rétjein. Ezért adott be keresetet a Fővárosi Munkaügyi és Közigazgatási Bíróságon.
A Védegylet szerint az önkormányzat által beadott hatásbecslésnél alaposabban kell vizsgálni néhány dolgot, ezért szükség van egy részletes hatásvizsgálatra. Talán furcsán hangzik, de a legfontosabb vizsgálni való az, hogy a hóágyúk telepítésével tényleg jelentősen növelhető-e a téli sportolásra alkalmas napok száma. Az önkormányzat által beadott hatásbecslés ezzel a kérdéssel egyáltalán nem foglalkozik, pedig ismerve a Normafa fekvését és az általános felmelegedés hatásait, érthetőnek tűnik az igény egy alaposabb elemzésre. Magának a hatóságnak is vannak kétségei ezzel kapcsolatban, hiszen az engedélyben leírták, hogy még vizsgálni kell, hogy a mesterségesen előállított hó tartósan megmarad-e a téli időszakra jellemző hőmérsékleti viszonyok között.
A Védegylet szerint alapos hatásvizsgálat szükséges még néhány ok miatt. Ilyen többek között a tervezett fejlesztés közlekedési hatása. Az önkormányzat által készíttetett hatásbecslés szerint a sípályák miatt a Normafához vezető utakon akár kétszeresére is nőhet a gépjárműforgalom. Bár ez a növekmény a hatóság szerint nem jelentős, a Védegylet álláspontja az, hogy ennek a témának a részletesebb vizsgálatára van szükség.
Az önkormányzat hatásbecslése szerint a hóágyúzáshoz a térségben nem lehet elegendő mennyiségű csapadékvizet összegyűjteni, sőt a felhasznált víz ¾ része ivóvíz lenne. A becslés azonban nem foglalkozik azzal, hogy a 4-5 000 m3 tájidegen, tisztított víz talajba jutásának milyen hatása lenne az érintett gyepekre. A Védegylet szerint ezt a kérdést is alaposan körül kell járni éppúgy, mint azt, hogy az extra mennyiségű mesterséges hó olvadása milyen eróziós hatásokkal járna.
Nem részletezve, csak felsorolva, a Védegylet még számos kérdés alaposabb vizsgálatát tartja szükségesnek. Ilyenek a sípályák kialakításához használni tervezett un. ratrakok által okozott talajsérülések, az éjszakai kivilágítás hatása az erdő élővilágára, a mesterségesen megnövelt hómennyiség hatása a mikroklímára és a gyepekre.
Összefoglalva: a Védegylet a bírósági eljárással nem megakadályozni akarja a hóágyúzott sípályák létesítését, hanem az szeretné elérni, hogy a beruházást alapos hatásvizsgálat előzze meg. Álláspontunk szerint egy ilyen hatásvizsgálat eredményei alapján lehet komolyan mérlegelni a tervezett fejlesztés előnyeit és kockázatait. A megfelelő előkészítés nélkül végrehajtott beruházás később visszafordíthatatlan károkat okozhat. A „fejlesztést” szorgalmazók azért is tartanak egy alaposabb vizsgálattól, mert akkor a Natura 2000-es területekre vonatkozó szabályok szerint a beavatkozáshoz az EU hozzájárulása is szükséges. Egy európai eljárásban pedig sokkal nehezebb mellébeszéléssel helyettesíteni a tényeket.
