Jelenleg számos Covid-19 vakcina áll fejlesztés alatt világszerte és a vakcinák közötti különbségek bonyolultnak tűnhetnek. Hogyan működnek az új mRNS vakcinák? Mi a helyzet a vektoros vakcinákkal? Elismert tudósokat kértem meg, hogy nyújtsanak betekintést a Covid-19 vakcinák különféle típusaiba.

A különböző oltások fejlesztése összetett és hosszadalmas folyamat, de a jelenlegi Covid-19 járvány miatt korábban sosem látott együttműködés tapasztalható. A Covid-19 vakcinakutatás finanszírozása a világ tudósainak együttműködésével és a hatóságok által az adatok időben történő értékelésével párosulva új korszakot nyitott meg az oltások fejlesztése terén.

Az Európai Unióban egy évvel a világjárvány kezdete után három oltóanyag kapott feltételes forgalomba hozatali engedélyt. A BioNTech és a Pfizer által kifejlesztett vakcinát 2020. december 21-én engedélyezték; a Moderna által 2021. január 6-án kidolgozott; és az AstraZeneca által 2021. január 29-én kifejlesztett, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) biztonságosságáról, minőségéről és hatékonyságáról szóló pozitív értékelését követően.

Az EMA időközben számos más Covid-19 oltóanyag felülvizsgálatát is megkezdte. Ezek 2020. december 1-jén kezdődtek a Janssen-Cilag International N.V által kifejlesztett vakcina esetében; 2021. február 3-án a Novavax esetében; és 2021. február 12-én a CureVac AG esetében. A folyamatos felülvizsgálati folyamatok addig folytatódnak, amíg elegendő bizonyíték nem áll majd rendelkezésre a forgalomba hozatali engedély iránti hivatalos kérelem benyújtásához.

A kutatók különböző típusú vakcinákat fejlesztettek ki a Covid-19-et okozó vírus, a SARS-CoV-2 ellen. A vakcinák abban különböznek egymástól, hogy az antigén (ek) - az aktív komponens (ek), amelyek specifikus immunválaszt váltanak ki a betegséget okozó organizmus ellen hogyan készülnek el. 

Vírusvektor vakcinák a SARS-CoV-2 ellen

Vektor lehet egy adenovírus, kivéve azt a vírust, amely ellen az oltást adják. A vírus szaporodási génjét eltávolítják, majd azt a vakcinában használják arra, hogy a genetikai anyagot a test meghatározott sejtjeibe szállítsa. A fertőzést okozó gén eltávolításra kerül, míg a SARS-CoV-2 tüskefehérje kóddal rendelkező gént inzertálják az adenovírusba. A beillesztett elem biztonságos a test számára, miközben specifikus immunválaszt vált ki.

Az EMA által jóváhagyott első és egyetlen vektoros oltóanyag az AstraZeneca ChadOx-1 Covid-19 vakcinája, amelyre az Egészségügyi Világszervezet ideiglenes ajánlást is kiadott. Az első vektoros vakcina a Covid-19 ellen az orosz fejlesztésű Sputnik V volt, amelyet az orosz egészségügyi minisztérium regisztrált 2020 nyarán. A IIII. Fázisú vizsgálati adatok időközi elemzése 91-96% -os hatékonysági arányt mutatott a Covid-19 ellen.

A COVID-19 elleni vírusvektor oltások: hogyan működnek

Mi a vírusvektor?

mRNS-alapú vakcinák

Az ezzel a technológiával készült vakcinában nincs adenovírus. Ehelyett egy genetikai üzenetet (mRNS) fecskendeznek a sejtbe, ami az emberi sejteket arra ösztönözi, hogy azok felületükön olyan tüskefehérje-darabokat hozzanak létre, amik hasonlóak a SARS-CoV-2 vírus felszínén jelenlévőkhöz. Ezek majd immunválaszt váltanak ki, és segítik a szervezetet abban, hogy  le tudja küzdeni a koronavírust, ha az bejut a szervezetbe.

Earn Brown Professzor Emeritus, Ottawai Egyetem: „Az mRNS és más expressziós vektoros oltások előnye, hogy a sejtekben lévő fehérje termelés mind a celluláris, mind az antitesttől függő immunitás aktiválódását eredményezi, míg a fehérje alapú vakcinák általában gyengébb T-sejteket indukálnak válaszoként. ” 

Johan Neyts professzor, a Leuven KU RegaVax kutatócsoportjának vezetője szerint az mRNS és a vektoros vakcinák által az emberi sejteknek küldött üzenet megegyezik és mindössze az eszköz különbözik, amellyel a kódot beviszik a sejtekbe. Például a készülő RegaVax Covid-19 vakcina az eredeti sárgaláz vakcina egyadagos Covid-19 vakcinán dolgozik, amely nemcsak az idegen patogéntől véd, amelyhez az antigént beillesztették, hanem rendkívül hatékony a sárgaláz ellen is.

Félelem az mRNS vakcinákkal kapcsolatban

Sokan aggódnak amiatt, hogy az mRNS-vakcinák átírhatják az emberi DNS-t. Earn Brown professzor szerint a tüskés mRNS-vakcinák nem változtatják meg és nem is tudják megváltoztatni az emberi sejtek genetikai összetételét, mert a molekuláik nem jutnak be a sejtmagba; instabillá válnak és órák alatt lebomlanak.

Emeritus professzor, Earn Brown: „A tüskés mRNS-vakcinák nem változtatják meg a sejtek genetikai összetételét, mert nem a sejtmagba szállítódnak - ahol a DNS található - hanem a citoplazmába.”

Hogyan védenek meg az mRNS oltások a COVID-19 ellen

Megvédenek-e minket a Covid-19 oltások a mutációktól és a jövőbeli koronavírusoktól?

Brown professzor szerint a közelmúltban megjelent SARS-CoV-2 változatok, például a B.1.1.7 UK variáns ösztönözte  a második generációs vakcinák kifejlesztését.

Johan Neyts professzor, KU Leuven: „A jóváhagyott vakcinák esetében… az Egyesült Királyság mutáns változatai elleni védelem összehasonlítható a Wuhan törzs elleni védelemmel. A Novavax és a J&J vakcinával végzett klinikai vizsgálatok olyan régiókban, ahol a dél-afrikai törzs keringett, némileg csökkent hatékonyságot mutatnak. "

Bár a jelenlegi oltások nem nyújtanak teljes védelmet a jövőbeni új koronavírusok ellen, Brown professzor szerint hasznosak lehetnek az immunreakció súlyosságának szabályozásában, ahogyan az a különböző populációkban látszik. Az új koronavírusok leküzdéséhez a jövőben saját vakcinákra lesz szükség.

Johan Neyts professzor: „Általánosságban nem várható el, hogy a jelenlegi oltások hatékonyak legyenek a jövőben esetlegesen megjelenő új koronavírusok ellen. Ha új vírusok jelennek meg, akár a koronavírus családba tartoznak, akár nem, minden alkalommal új oltásokat kell majd kifejleszteni. "

Mi a helyzet a vektor vakcinákkal kapcsolatos hatékonysági aggályokkal?

Tekintettel a Pfizer / BioNTech vakcina 90% -os hatékonyságára egyesek aggódnak a vektoros oltások alacsonyabb hatékonysága miatt. Például az AstraZeneca vakcinát 62% -os általános hatékonysággal hagyták jóvá.

Neyts professzor hangsúlyozza, hogy az AstraZeneca által közölt új adatok azt mutatják, hogy az első és a második adag közötti hosszabb intervallum a hatékonyság jelentős növekedését eredményezi (akár 80% körüli mértékben). A Sputnik V vektor alapú vakcina hatékonysága meghaladja a 90% -ot, míg a Johnson & Johnson vakcina általános hatékonysága alacsonyabb (66%), de megfigyelték, hogy kellő védelmet nyújt a súlyos betegségekkel szemben.

„Az egész helyzetről az a véleményem, hogy vektor alapú oltásokkal is kiváló védelmet lehet elérni. Az adagok finomhangolása és az adagolási ütemterv pontosítása kifejezetten pozitív hatással lehet a hatékonyságra ”- mondja. "Az is fontos, hogy a közvélemény megértse, hogy az a legfigyelemreméltóbb, hogy mindössze egy év alatt fejlesztettek ki hatékony és nagyon hatékony vakcinákat."

„Arra is törekednünk kell, hogy tájékoztassuk a nagyközönséget arról, hogy természetesen az adagolás és az oltási ütemtervek minden lehetőségét nem lehetett feltárni egy év alatt (amint ez egy normális, hosszabb fejlesztési folyamat során lehetséges lett volna) és így arra lehet számítani, hogy az elkövetkező hónapokban új tanulmányok alapján optimálisabb adagolási és adagolási ütemtervet lehet javasolni."

A cikk fordítás. Az eredeti cikk angol nyelven megtalálható itt.