Koronavírus - kinek higgyünk?

A jelenlegi pandémia okán nyilatkozott már rákkutatótól kezdve epidemiológuson át gyógyszerészig és gyermekorvosig mindenki, így ember legyen a talpán, aki hétköznapi emberként el tudja dönteni, kinek a szavaiban bízhat meg. Az első és legfontosabb teendőnk tehát az, hogy megnézzük, szakmai végzettség és hozzáértés szerint kinek érdemes hinnünk. 

meeting-istock.jpg

Az elmúlt időszakban számtalan vírustagadó, illetve vírusellenes kezdeményezés látott napvilágot. A vírustagadásnak több formája is felütötte a fejét, egyrészt vannak olyanok, akik a járványhelyzet kezelésével nem értenek egyet, másrészt pedig vannak azok, akik a vírus természetes eredetét vonják kétségbe, de erről majd egy későbbi posztban. 

A köztudatban valamiért az a téves elképzelés él, hogy az orvosok mindenhez értenek, pedig ez nyilván nincsen így. Az orvosok valóban elképesztő tudással bírnak, és mindent tudnak az emberi szervezet működéséről. Ebből fakadóan természetes, hogy egy járvány okán a vírus emberi szervezetre gyakorolt hatásáról nyilatkozni ők a legilletékesebbek. De a vírus szerkezetéről, a járvány terjedéséről, illetve járvány elleni védekezésről nem. 

Nézzük, hát ki-mit csinál.

Míg a virológus magát a vírust vizsgálja, az epidemiológus a vírus terjedését modellezi, a népegészségügyi szakember az egészségügyi rendszert elemzi  és a lakosságot koordinálja, az orvos kezeli a betegséget, a gyógyszerész pedig elkészíti a megfelelő orvosságot. 

Leegyszerűsítve tehát:

Ha megbetegszel —> az orvos (általános orvos, vagy szakorvos) megállapítja a betegséget és ennek megfelően választ számodra kezelést. Ha vírusfertőzésed van —> a virológus megállapítja, hogy milyen vírusról van szó. Ha egyazon időszakban ugyanazon vírus tömeges megbetegedés okoz a lakosság körében —> az epidemiológus figyeli és modellezi a vírus terjedését, melyet továbbít a népegészségügyi hatóságok felé és javaslatot tesz annak megfékezésére. Ha megállapítást nyer, hogy a vírus tömeges megbetegedést, vagyis járványt okoz —> a népegészségügyi szakember megállapítja, milyen intézkedéseket szükséges a kormánynak bevezetnie és a lakossággal betartatnia ahhoz, hogy az állami egészségügyi rendszer ne omoljon össze. 

Ideális helyzetben tehát az egészségügyi munkacsoportban, vagy az egészségügyi operatív törzs tagjai között van virológus, epidemiológus,  népegészségügyi szakember, és orvos (infektológus), nincs viszont gyógyszerész, rákkutató, vagy gyermekorvos. 

Természetesen az egészségügyi rendszer minden láncszeme egyformán fontos, járványkezelésnél egyik sem működik  a másik nélkül, és ha valamelyik láncszem kiesik a gépezetből, az káoszt okozhat, de felesleges a gyermekorvosokat, a nővéreket, vagy a belgyógyászokat a vírussal kapcsolatos kérdésekkel bombázni, ugyanis annak megválaszolása elsősorban nem az ő feladatuk, és a jelenlegi járványhelyzet okán erre kapacitásuk sincs. 

Ezért kéretik az orvos- és nővértársadalmat nem zaklatni és sértegetni, mert ugyan ők az elsők az egészségügyi rendszerrel való találkozásunk során, ők is csak az operatív törzs által előírt utasításokat követik és próbálják azokat betartatni a betegekkel is. Ők vannak a frontvonalban kimerülten, fáradtan, mégis a betegek érdekeit szem előtt tartva, a legjobb tudásuk szerint mindent megtesznek azért, hogy megfelelően ellássák a betegeket. 

Pandémia esetén tehát mindig és mindenkor az állami operatív törzs utasításai az irányadóak úgy a védekezési mechanizmus, mint az epidemiológia mutatók tekintetében.