Mitől demokrácia egy demokrácia [4.]

A kérdés - mely előző posztunk kapcsán heves vitákat generált, így most újra elővesszük - miszerint "mitől demokrácia egy demokrácia" társadalomtudományi, azon belül is politológiai kérdés, de érinti a filozófia és történelem-tudomány területét is. A Monakhosz blog ezen legutóbbi diszciplinán keresztül közelíti meg a "feladványt" és próbál meg válaszokat keresni rá.

A kérdés boncolgatását érdemes Montesquieu (Charles-Louis de Secondat) 1748-as felvilágosodás-kori művével kezdeni, melynek címe: A törvények szelleméről.

montesquieu.jpg

kép forrása: courthousenews.com

Ebben a kiváló francia filozófus, jogtudós és író a hatalmi ágak megosztásáról értekezik, kifejtve, hogy az önkényuralom vagy zsarnokság csak a három hatalmi ág - törvényhozás, végrehajtó-hatalom és igazságszolgáltatás - szétválasztásával lehetséges, amikor ezek a tényezők képesek elkülönülni és egymást is ellenőrizni.

Hogy a hatalommal ne lehessen visszaélni, ahhoz az kell, hogy a dolgok helyes elrendezése folytán a hatalom szabjon határt a hatalomnak”

Nos, Montesquieu -nek igaza volt, hozzátéve, hogy az ő korában még nem volt kiemelkedő politikai szerepe a sajtónak. Ez mára gyökeresen megváltozott: ma már a médiát afféle negyedik hatalmi ágnak lehet tekinteni, így a montesquieu -i elveket egy negyedikkel is ki lehet egészíteni, vagyis azt mondhatjuk, hogy alaptézise a törvényhozás (parlament), végrehajtó-hatalom (kormány), igazság-szolgáltatás plusz a média különállását, függetlenségét és szabad működését jelenti. Azt a politikai helyzetet, amikor nem egyetlen ember irányítja mind a négy felsorolt hatalmi ágat.

Ha továbblépünk ezen az úton, a következő további 4 tényezőt emelhetjük ki, a demokrácia garanciájaként: 1. A politikai pártok szabad működése 2. Szabad választások biztosítása, az általános, titkos választójog alapján 3. A népfelség elvének gyakorlása, vagyis annak deklarálása, hogy a legfelsőbb hatalom a nép által választott parlament kezében van, melyet a nép ellenőriz és tagjait le is válthatja 4. A politikai szabadságjogok biztosítása, a szólásszabadság, sajtószabadság, gyülekezési-pártalapítási jog érvényesülése, amit kiegészít a társadalmi szervezetek szabad működésének garantálása is.

A média független, szabad működése a Montesquieu -i elveknél már meg lett említve, de kihagyhatatlan újbóli hangsúlyozása kiegészítve a "fékek, ellensúlyok (vagy egyensúlyok)" szerepének fontosságával (checks and balances). Ide tartozik az Alkotmánybíróság független, szabad működése, az ombudsmanok rendszere, a népszavazás jogszokása, a kormány pénzügyeinek ellenőrzése (Állami Számvevőszék), az önkormányzatok szabad működése (az önkormányzati jogkörök csorbíthatatlansága), a köztársasági elnöki hivatal politika-, és pártok felett állása, a civil szervezetek szabad működésének biztosítása és még sorolhatnánk több, demokratikus alapjog megemlítésével.

Az eddigiekben levezetetteket érdemes még azzal is kiegészíteni, hogy a politikai-összkép nem fekete-fehér, hanem árnyalatokkal teli. Az egyes országok nem csak demokráciák és diktatúrák formájában léteznek, hanem ezen a "képzeletbeli" tengelyen különböző fokozatok is helyet kapnak. A következő öt kategóriát különíthetjük el a demokrácia-diktatúra relációjában: valódi diktatúrák, féldiktatúrák, tekintélyuralmi rendszerek, korlátozott parlamentarizmust megvalósító berendezkedések, valódi parlamentarizmust megvalósító berendezkedések.

Azt a kérdés, hogy a Föld 200 országa közül, melyek tartoznak az egyes kategóriákba, nagyon alapos mérlegelés után lehet csak eldönteni (de bizonyos szubjektum akkor is marad a dologban). Persze vannak egyértelmű esetek, például Észak-Korea, Kuba, Vietnám, Kína, Irán, Szaúd-Arábia egyértelmű diktatúrák, melyekben a szabad választások és szabad média nem biztosítottak.

diktaturak.jpg

kép forrása: planetrulers.com

A fenti térkép - mely egy bizonyos megközelítést képvisel amit blogunk is oszt - 50 diktatúrát jelöl a Föld jelenlegi 200 országából, nagyrészt a posztban említettek alapján (hatalmi ágak különállása, szabad választások, szabadságjogok, szabad sajtó ... stb). Mindenesetre érdemes átgondolni, hogy mi milyen tényezőket emelnénk ki a címben feltett kérdésre.

logo_monakhosz.jpg