Száz éve született Komlós Juci (1919-2011). Kevesen tudják, hogy mindenki Lenke nénije Miskolcon bontogatta szárnyait a második világháború előtt és alatt. Ismerjétek meg most az ő történetét!
Forrás: origo.hu
Komlós Juci 1919. február 10-én született Szabadkán. Édesapja Komlós Vilmos volt, aki a Hacsek és Sajó népszerű karakterszínészeként vált ismerté. Édesanyja "oldaláról" is több generációs színészi vér folyt ereiben. Két testvére volt - több helyen csak egyet említenek - András és László. Lászlót tartotta a legtehetségesebbnek, sajnos ő elhunyt a háborúban, a harcok során.
Földessy Géza (1905-2001)
,,Színész, színházigazgató. 16 évesen otthagyta a katonaiskolát, s a Jászságban egy daltársulatnál lett színész. 1924–25-ben Szombathelyen, 1925–26-ban Miskolcon játszott. 1926-ban az Országos Színészegyesülettől működési engedélyt kapott. 1926–27-ben a Vígszínházban, 1927–28-ban Faragó Jenő székesfehérvári és szombathelyi társulatában szerepelt. 1926–1938 között Berlinben az UFA-nál több filmet forgatott. Közben 1932–33-ban Győrött és Székesfehérvárott, 1933–34-ben Pécsett volt színész és rendező. 1934-ben a Városi Színházban, 1938–39-ben Szegeden, 1939–40-ben Beregszászon és Munkácson, 1940-ben a Fővárosi Operettszínházban működött. 1940–41-ben a Madách Színház alapító igazgatója volt. 1941-től 1949-ig a miskolci társulat élén állt. 1942-ben Kassán játszott együttesével, 1945-től 1949-ig a Fővárosi Operettszínház gazdasági igazgatójaként dolgozott. 1945–1949 között a Vidéki Színigazgatók Szövetségének elnöki tisztét is betöltötte. 1949-ben külföldre települt. Az 1950-es évek elején Párizsban magyar és francia nyelvű előadásokat rendezett. 1959-ben Münchenben megalapította a Theater in der Biennerstrasse elnevezésű színházat, amelyet 1972-ig vezetett." - írja róla a port.hu.
A papa a kis Jucikát magával vitte vidéki vendégszerepléseire, és a színpadon is lehetőséget adott számára.
Ennek ellenére a szülei semmiképpen sem szerették volna, ha a kislányuk színész lesz, túl sok a nehézség, túl sok áldozatot kell hozni - akár a család rovására is - ezen a pályán. Elhatározták, hogy bizony titkárnőt faragnak belőle, egy csendes, nyugodt állami cégnél szépen el is dolgozgat majd. De a kis Jucit nem ilyen fából faragták, a mesterség bizony a vérében volt. Még arra is képes volt a papa, hogy megbeszélje Rózsahegyi Kálmánnal - akinek híres színiiskolája volt -, hogyha odamenne a lánya, semmiképpen se vegye fel őt tanulónak. Azonban az öreg meghallgatta Júliát - akit szinte senki sem szólított soha ezen a polgári nevén - és azonnal felvette.
- Vili fiam, a lány marad! - jelentette ki határozottan.
Öt tehetséges fiatal a Földessy vezette Miskolci Nemzeti Színház idején. Balról jobbra: Tihanyi Magda, Mátray Mária, Kiss Ilona, Balázs Éva, Komlós Juci. Forrás: Miskolci tükör, 2004. március, Trnavecz Adrienne: Végigjátszani egy életet.
A színészi pályát a Király Színházban kezdte, majd Miskolcon ismerte meg első nagy szerelmét, Somogyvári Rudolfot. A miskolci színház akkor bezárt, kapcsolatuk abbamaradt, megmaradt be nem teljesült vágynak. Ezután Szegedre került, ahol szubrettet kerestek. Itt aratta első nagy sikerét a Cigánybáró egyik mellékszerepében.
A kisunokám című darab közben a miskolci színpadon. Jobbról a második Komlós Juci. Forrás: Miskolci tükör, 2004. március, Trnavecz Adrienne: Végigjátszani egy életet.
Nem sokkal később, a háború előtt érkezett Szegedre Földessy Géza, aki az UFA-nál filmezett és játszott Berlinben előtte. Nagyon óvták tőle, mert a férfi nagy nőcsábász hírében állt. Komlós Juci azonban kijelentette, hogy rá bizony nem kell vigyázni, megvédi ő magát, nem fogják elcsábítani. Aztán szinte azonnal beleszeretett. Földessy követte Jucit Nagyváradra is, majd amikor Miskolcon színigazgató lett, kérte, hogy jöjjön utána. A színésznő megőrizte a két színház közötti levélváltásokat.
Komlós Juci és Földessy Géza esküvői ebédje. Forrás: Bóta Gábor - Gedeon András - Vadas Zsuzsa - Váczy András: Komlós Juci, 62. oldal.
Miskolci évei alatt kiemelkedett számára a Három grácia előadása, ahol egy olyan hatalmas kötélen lógó hintán ülhetett, amely egészen a nézőtér fölé ért ki hintázás közben.
Földessy Margit (1946-)
,,1946-ban született Budapesten, édesapja Földessy Géza színész, édesanyja Komlós Juci színésznő volt. Gyerekkorában már szerepelt filmen, később Egerben és Pécsen is játszott, mielőtt felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. 1972-ben végzett, tagja volt a 25. Színháznak, a Nemzeti Színháznak és a debreceni Csokonai Színháznak is. 1985-ben alapította meg színjáték- és drámastúdióját. Rendszeresen felbukkant animációs produkciókban, így a Micimackóban és a Mézga családban is. 1986-ban Balázs Béla-díjban részesült." - írja a port.hu
Érdekes családi titokra derült fény a negyvenes években:
,,- Miskolcon játszottam, amikor egy antikváriumban 1909-ből találtam ezt a füzetet a Miskolci Nemzeti Színház akkori társulatának névsorával. Legnagyobb meglepetésemre ebben együtt szerepel a nagymamám, a nagyapám és az édesanyám. A nagymamámat súgóként, a nagypapámat ügyelőként, az édesanyámat a gyermekszereplők névsorában találtam meg." (Miskolci tükör, 2004. márciusi szám, Trnavecz Adrienne - Végigjátszani egy életet)
Itt kezdett el a színésznő prózai szerepeket is játszani. Emlékezetes volt számára miskolci fellépései közül A bolond Ásvayné, a Tábornokné című operett, vagy az Egy nap a világ című darab.
Forrás: femina.hu
Nagyon sok rajongói levelet kapott a karrierje során, ebből számára a legemlékezetesebb:
,,- Miskolci tevékenységem idején és később is rengeteg rajongói levelet kaptam, ezek zömét a mai napig őrzöm. Van köztük egy szívemhez nagyon közelálló. Egy fiatal tanítónő az udvarlójával látott egy darabban, már nem is emlékszem, melyikben. Sok évvel később azt írta, hogy nekem köszönheti élete nagy szerelmét. A levelében elmesélte, hogy a játékom közben egy megható pillanatban ránézett a partnerére, és legnagyobb döbbenetére azt látta, hogy az a nagy darab, beképzelt férfi könnyezik. Akkor szeretett bele. Már nagymama korú volt, amikor tollat ragadott, de úgy érezte, hogy meg kell köszönnie nekem azt az előadást. Hát ezért érdemes élni. Ezek azok a pillanatok, amelyek erőt adnak egy színésznek." (Miskolci tükör, 2004. márciusi szám, Trnavecz Adrienne - Végigjátszani egy életet)
Lenke néni és Taki bácsi a Szomszédok című teleregényben. Egy ország nagymamája és nagypapája voltak.
A második világháború alatt Miskolcon már mindenki tudta, hogy a színésznő nem játszhat tovább a városban, csak ő nem. A Kaméliás hölgy előadásán kiment a színpadra és a közönség csak tapsolt és tapsolt, nem tudott szóhoz jutni hosszú-hosszú perceken keresztül. Előfordult, hogy az őt feljelentővel volt kénytelen hős szerelmest játszani egy előadásban. Mindezek azért történtek, mert apja, Komlós Vilmos zsidó volt. Kikeresztelkedett zsidó, akinek a keresztapja nem más volt, mint ifj. Bethlen István gróf, de ez sem számított.
1945-ben ment férjhez Földessy Gézához. Ekkor már két hónapos terhes volt kislányával. A háború alatt a nagyszülei házának pincéjében bujkáltak Budapesten.
Komlós Juci Az aranyember című filmben. A művésznő a kép bal oldalán szerepel. Forrás: index.hu.
A háború után visszatért Miskolcra, "visszafoglalni" a színházat néhány társával együtt.
Azonban ekkor sem lett jobb a helyzet. Férje, Földessy Géza egy külföldi tanulmányút után "elfelejtett" hazajönni Münchenből. Három hónapon át vezette a színházat Komlós Juci, aztán feljelentették. Mindenüket elvették, a tapolcai kis házukat is, és távoznia kellett Miskolcról, az akkor három éves kislányával, Margitkával együtt.
1956-ban Földessy Bécsben várt rá, azt mondta neki, hogy még mindig szereti - pedig közben szintén egy egykoron Miskolcon játszó színésznővel élt, Borsodi Ursulával -, a művésznő ennek ellenére nem ment utána - pedig még ő is szerette férjét -, nem tudta itthagyni az országot.
Komlós Juci emléktáblája egykori lakóháza falán. Forrás: Wikipédia
1957-től a József Attila színházban játszott, 1965-től pedig a Tháliában. Lánya Földessy Margit színésznő.
Legnagyobb szerepei között tartják számon a János vitéz Iluskáját, Teréz mamát Az aranyemberből, illetve Takács Lenke szerepét a Szomszédokból. A Cyrano de Bergerac című darabban Roxane szerepében is kiemelkedőt nyújtott, illetve Lopez de Vega: A kertész kutyájában is.
A bolond Ásvayné az egyik kedvenc szerepe volt a művésznőnek Miskolcon. Forrás: Miskolci tükör, 2004. március, Trnavecz Adrienne: Végigjátszani egy életet.
2001. márciusában Szécsi Zoltán ,,Nemzetfényképész" készített róla ,,Lélekfotót" Bessenyei Ferenc társaságában, akik Miskolcon ismerkedtek meg 1942-ben, színészi pályájuk elején. Érdekesség, hogy mindketten ugyan azon a napon és évben születtek.
Kedvességével, pozitív életfelfogásával mindenki szívébe belopta magát. Pályája vége felé egy ország nagymamája lett Lenke néni szerepében a Szomszédok című teleregényben.
Komlós Juci és Bessenyei Ferenc egyaránt 1919. február 10-én születtek. A negyvenes évek elején együtt játszottak a Miskolci Nemzeti Színházban. A Lélekfotót "Esztári" Szécsi Zoltán készítette.
Komlós Juci Jászai Mari-díjas, Magyarország Érdemes Művésze, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjének birtokosa. Nyugodjon békében, emlékét megőrizzük!
Források:
Miskolci tükör - 2004. március - Trnavecz Adrienne interjúja Komlós Jucival - Végigjátszani egy életet
Bóta Gábor - Gedeon András - Vadas Zsuzsa - Váczy András: Komlós Juci
Wikipédia - Komlós Juci szócikk
minap.hu - Lélekfotón tértek vissza a Miskolci Nemzeti színpadára
origo.hu - 100 éve született Komlós Juci, egy ország Lenke nénije
borsonline.hu - Saját lánya lett Komlós Juci anyja - Százéves lenne a Szomszédok Lenke nénije
szinhaz.org - Koszorúzással emlékeztek Komlós Jucira egykori lakóhelyénél Budapesten
Külön köszönet Mikita Gábornak és a miskolci Színészmúzeumnak
