Blogosz

MESE NINCS.

Megkezdődött a kihalás: egy közöttünk élt, botrányhős besúgó elhunytára

2020. január 22. 16:15 - BlogoszEditor

Itt járt közöttünk: néhány napja még én is láttam az utcán Nagyváradon, a szokott komor büszkeségével, szinte masírozott. Most pedig jött a hír, hogy meghalt Ovidiu Ţinca tartalékos ezredes, aki térségünkben egyszerre volt a régi rezsim titkosszolgálati kiszolgálója és új generációk úgymond formálója. Számos botrány, továbbá sok botrányos megnyilvánulás fűződik a nevéhez.

Személyesen ismertem, az egyetemről, ahol egyenesen a dékánságig vitte, minket is tanított, már ha az annak nevezhető, hogy tömegesen buktatta a hallgatókat, aztán százszámra jártunk pótvizsgázni, mert a pótvizsga díjából százalék járt a tanárnak is – de legalább nem voltunk lányok, mert az utóbbiaknak még némi zaklatás is kijárt időnként.

dh_1.jpgÁm ennél is sokkal cifrább a 79 évesen otthonában, infarktusban elhunyt Ţinca életútja – és nagyon jellemző az egész ország útjára, amit az utóbbi évtizedekben bejárt. Ez az illető is remek példája annak, milyen nehézségeket hozott magával az átmenet, és miért olyan lassú az egész. Ţinca a kommunista időszakban a hírhedt Securitate területi szervezetének alapembere volt, később, a rendszerváltás után játékgépek üzemeltetésével próbálkozott, rövidesen azonban újra megtalálták egymást az újjáalakuló titkosszolgálattal. Ami különösen perverz, de jellemző a romániai átmenetre, az az, hogy miközben Ţincát újraaktiválta a Securitate helyébe lépett Román Hírszerző Szolgálat (SRI), ugyanez az ember új titkosszolgálati karrierjével párhuzamosan a Nagyváradi Egyetem egyik vezetőjeként is új pályafutásba kezdett: a rendszerváltás után létrejött, és elvileg épp az új politikai generáció formálására hivatott politológia szakot is magában foglaló jogi kar dékánja lett.

Magam is épp erre a politológia szakra iratkoztam be, rögtön ahogy létrejött, így ismertem meg Ţincát is. Meg ezt az egészet is. Ugyanis a nevezett nem volt egyedül a gyanús múltjával és jelenével: óraadó tanárnak olyan vendégeket hívtak meg például, mint a SRI országos vezetője, Virgil Măgureanu, a neokommunista kormánypárt, a PDSR több magasrangú irányítója, köztük Ioan Mircea Paşcu, aki az ország NATO-csatlakozásáért is felelt, de az EU-csatlakozási tárgyalások egyik szereplője is volt, vagy éppen az a Vasile Pușcaș, aki akkoriban elismert kolozsvári professzorként tevékenykedett, de már akkor kokettált a PDSR-vel, később be is lépett Iliescuék pártjába, Románia EU-csatlakozási főtárgyalója lett, később miniszter, nagykövet, de vezette például a Román Kulturális Központot is, New Yorkban. Persze azt is lehet mondani, hogy akkoriban ez volt az ország emberanyaga, ők irányítottak, így természetes, hogy ilyen oktatókkal dolgoztak a frissen létrejött váradi politológia szakon Ţincáék is. Ám ez jóval több ennyinél, hiszen a Nagyváradi Egyetem akkoriban élte legsötétebb időszakát: átszőtte a korrupció, Teodor Maghiar rektor maga is úgymond a rendszerváltás győztese volt, a PDSR révén, és a tanintézet irányítójaként egyrészt diplomagyárként, másrészt pénzgyárként, harmadrészt politikusok illegális segítő szerveként működtette az egészet.

Amellett, hogy 1989 előtt Ovidiu Ţinca a Securitate Bihar megyei helyettes vezetője volt, a kommunista titkosszolgálat kolozsvári részlegvezetőjeként is dolgozott, és többek között Doina Cornea kommunistaellenes megnyilvánulásait is vizsgálta. A rendszerváltás után tehát szerencsét próbált a szerencsejáték-bizniszben, de nem járt szerencsével, viszont épp ekkor kezdett polippá növekedni a váradi egyetem, tele az előző rendszer ügyeskedőivel. Úgyhogy 1995-ben Maghiar rektor ki is nevezte a jogi kar dékánjának Ţincát. Az összes többi kar vezetésével közösen intéztek aztán okleveleket mindenféle gyanús politikusnak, közösen rakták le a diákok többrétű megsarcolását lehetővé tevő, részben illegális rendszerük alapjait, és időnként mindenféle más botrányok is befigyeltek. A rektor a megye egyik legerősebb keresztapájává vált, Ţinca dékán pedig virágzó egyetemi pályafutásával párhuzamosan visszatért a titkosszolgálathoz is.

Ugyanis szintén 1995-ben történt, hogy a SRI vezetője, az A kígyó néven is futó Virgil Măgureanu, a legnagyobb román titkosszolgálat regionális operatív központjának vezetőjévé tette meg Ţincát. A dékán múltja is sokáig tabunak számított: csak néhány évvel ezelőtt állapította meg végül hivatalosan a Securitate Archívumait Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS), hogy a nevezett politikai rendőrségi munkát végzett. A vonatkozó döntés 2013-ban maradt végleges. Ţinca azonban nem is tagadta besúgói tevékenységét, és titkosszolgálati szerepét sem – sőt, büszke volt rá. Az egyetemen igyekezett kerülni őt minden olyan diák, akit felháborított ez a kettősség, ami az egész országra is jellemző, de azok is ódzkodtak tőle, akik mit sem tudtak a kettős életéről, csak egyszerűen zavarta őket, hogy pökhendi kiskirályként, korrupt zsarnokként viselkedik az egyetemen. De mondom: nagy mellénnyel művelte ezt. Például a banketten is megnyílt, amikor büszkén ecsetelte nekünk, frissen végzetteknek, hogy ő bizony teljes lelki nyugalommal járt be dolgozni a Securitatéhoz 1989 előtt is, és emelt fővel ment ugyanoda 1995-ös újraaktiválását követően is. Annyira hihetetlen volt ez, hogy rá kellett kérdezni újra: mit érzett, mi zajlott a fejében, amikor besúgóként, politikai rendőrként a munkahelyére tartott. Ezt válaszolta: „Általában gyalog mentem dolgozni, sétáltam, néztem a tájat, hallgattam a lombok susogását”...

Valószínűleg nem is nagyon játszott rá erre a válaszára, ugyanis nagyjából mindig így láttam, ha a városban összefutottunk: büszkén, komoran, de nem megtörten vonult. Még most, pár napja is.

Emlékezetes lehet még más ügyekben is, volt ugyanis több szexbotránya. Nyilván az egyetem ebből sem maradt ki, így ez is tökéletesen beleillik a korképbe. Egy volt, majd újra szolgálatba állított szekus irányította tehát a rendszerváltás utáni jogi szakértők képzését – közben vadászott is rájuk, tömeges pótvizsgáztatások formájában anyagilag, szexuális zaklatások formájában pedig nemileg. Persze nem kizárólag ő művelte ezt, sok egyetemi oktató, vezető járt el ugyanígy. Ţincáról viszont többször nyilvánosságra is került. Magam is emlékszem mindkét ügyre: 1996-ban a SRI székházában lévő irodájában zaklatta egyik beosztottját. Ţinca ittas volt, a nő viszont terhes, és házas. Utóbbi a támadás nyomán kórházba került, az apja pedig, aki maga is szekus tiszt volt, hiába kérte Virgil Măgureanu beavatkozását, a tettes megbüntetése céljából. Aztán 1999-ben az egyik egyetemi zaklatási ügye került napvilágra, bár sokkal több esetről lehetett tudni. Egy este Ţinca irodájából egy nő segélykiáltásait lehetett hallani, aki azért könyörgött, hogy ne üsse tovább a dékán. Egy bejelentésre válaszolva – némi huzavona után – kiszállt oda a rendőrség, Ţinca zilált öltözetben nyitott ajtót, a nő öltözéke is az volt. A férfi azt mondta, hogy az ingén lévő vörös foltok nem vérnyomok, hanem csak kilöttyintette a borát. Aztán ezt az ügyet is elsimították...

Ţinca egyébként titkosszolgálati újraaktiválásakor annak a Dumitru Ogăşeanunak a helyét vette át, akit azért váltottak le a titkosszolgálat Bihar megyei vezetői tisztségéből, mert nem fedezte eléggé a SRI illegális ügyleteit, a Jugoszláviát sújtó embargó megsértése révén zajló többféle bizniszelést, itt, a nyugati határszélen.

Ogăşeanu tavaly novemberben halt meg. Ţinca pedig most. Ezerszer elmondtuk az 1989-es változások óta eltelt harminc év során, hogy az egész országot az akkor előrelépett második vonalbeli kommunisták és titkosszolgálatiak irányítják, és bár mindent megpróbáltunk, ez már csak akkor fog változni, ha kihalnak. Lám, mostanában kezdődik a kihalás. Bár az elmúlt évtizedekben végig reméltük, hogy nincs igazunk, másképp is lehet változtatni, és inkább csak tartunk attól a lehetőségtől, hogy kénytelenek vagyunk kivárni egy egész generációnyi felelős kihalását.

Hátborzongató, de alapjában véve tényleg ez lett.

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://mesenincs.blog.hu/api/trackback/id/tr3815421230

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kvadrillio 2020.01.23. 15:36:43

HMMMMM.......AZT ELFELEJTETTEC A VÉGÉRE ÍRNI: DE A MAIAK SEM MÁSOK ! SŐŐŐŐT, ROTHADTABBAK !!!

safa 2020.01.24. 07:07:12

Az értékes emberek túl hamar elmennek,az ilyenek pedig sajnos túl sokáig maradnak köztünk.

Almandin 2020.01.24. 13:32:50

Tipikus nárcisztikus pszichopata alak volt.
süti beállítások módosítása