A koronavírus járvány alatt a fertőzésveszély megelőzése érdekében már nem mehettünk szabadon, amikor csak szükségét éreztük azonnal a háziorvoshoz. Csak előzetesen egyeztetett időpontban fogadták a betegeket, de azokban az esetekben, ha el lehetett kerülni a személyes vizsgálatot – vagy például Covid-gyanú esetén –, egyáltalán nem is találkozhattunk az orvossal. Rendszeressé vált a telefonon történő diagnózis megállapítás, és a kezelési utasításokat is így kaptuk meg.

Ez azonban sokunk számára egyáltalán nem volt könnyű helyzet: a személyes kapcsolat hiánya, a telefonon jobban érezhető időnyomás még rátett egy lapáttal az alapszorongásra, ami a betegséget és a telefonálást amúgy is jellemzi. Az idősebb betegek pedig még nehezebben élhették meg ezt, eleve jobban szoronghattak a megszokottól eltérő kommunikáció miatt, de a feledékenység is gondot okozhatott a tünetek koherens elmondásában és a teendők pontos követésében is.

Ezeknek a problémáknak megoldásához ad segítséget Dr. Piczkó Katalin pszichiáter Betegellátás telefonon című cikke, amely a Wörwag Pharma honlapján jelent meg a lelki egészség megőrzésével foglalkozó sorozat első darabjaként.

A hasznos tanácsokat adó cikket érdemes elolvasni a fenti linken, de még ez előtt két új szempontra is szeretnénk felhívni a figyelmet.

• Egyrészt az orvosok most annyira leterheltek, hogy telefonon sokszor szinte lehetetlen elérni őket. Ezért, ha a probléma nem sürgős, nem áll fenn azonnali beavatkozást igénylő helyzet, érdemes először e-mailt írni, és visszahívást kérni, esetleg, ha tudjuk az orvos mobilszámát, akkor sms-ben összefoglalni a problémát, és ott kérni a visszahívást. Ezzel a két módszerrel lehetőséget adunk az orvosnak arra, hogy mérlegeljen, sorba állítsa a kéréseket sürgősségük szerint. Így ő dönthet arról, várhat-e néhány órát a beszélgetés, vagy inkább félreteszi azt a feladatot, amit éppen végez, és azonnal visszahív minket. De semmiképpen nem helyezünk rá az eddiginél nagyobb terhet, nem vesszük el az időt és a figyelmet azoktól, akik talán jobban rászorulnak erre. Ha azonban a beteg helyzete azonnali beavatkozást igényel, hívjunk mentőt!

• Másrészt ahogy ez az előző bekezdésből is kiderül, a hatékony segítségkérés eszköz és technikai tudás függvénye is. Ha a nagymamánknak nincs e-mailcíme, számítógépe, nem fog tudni e-mailt írni, nem biztos, hogy azonnal eszébe jut, hogy sms-t küldjön, mert nem így szokta meg. Ezért azzal segíthetünk a legtöbbet, ha előre, még mielőtt beteg lenne, felkészítjük őt ezekre a helyzetekre. Beszéljünk neki a lehetőségekről, adjunk át neki általunk már nem használt eszközöket, regisztráljunk e-mail címet a számára. Készítsünk egyszerű útmutatást, mit kell tennie. Ez az útmutatás terjedjen ki a technikai lépésekre is, de tüntessük fel rajta az összes fontos elérhetőséget is. Ezt kitehetjük nyomtatva például a hűtőszekrényre.

A beszélgetés után gyakoroljunk is vele: írjon nekünk e-mailt, mutassa meg a gombokat, amiket meg kell nyomni... A lényeg, hogy ne magunkból induljunk ki, egy idős ember számára mindez annyira új és félelmetes lehet, hogy csak akkor meri használni, ha ezt stresszmentesen tanulhatta meg. De mondjuk el azt is, hogy ha bizonytalan, természetesen felhívhat minket is és akkor mi megtesszük helyette, amit kell.

Kattintson a hatékony telefonos kommunikációt segítő tanácsokért!