A Dávid Ferenc miniszterelnök-jelöltségét pedzegető bejegyzésem élénk visszhangot keltett. Több mint hétezren tüntették ki érdeklődésükkel az újságírói megnyilvánulást. Voltak, akik helyeselték, hogy foglalkoztam a neves közgazdász közéleti ambíciójával. De akadt olyan telefonáló is - már visszavonult politikus -, aki kulturáltan vette zokon, hogy előkapartam a múltból azt a fránya tippjátékot. Ez ugyan nem jutott eszembe, de ha már szóba került, utánanéztem.
Amikor a Springer nevű német cégnek még nyolc napilapja volt a vidéki Magyarországon, a központi szerkesztőségben kitaláltak egy tippjátékot. 2001 tavaszán az MSZP nyolc feltételezett miniszterelnök-jelöltje kapott 300 ezer példányban egy-egy keretet és telefonszámot. A más céghez tartozó Békés Megyei Nap április 26-i számában egy szocialista politikus - nevét feledje homály - kérte ki magának a „rosszízű” akciót, amely „beavatkozás a párt belügyeibe”, sőt „visszaélés a sajtószabadsággal”. Szerinte „Ez a tippjáték ellentétes a választmány döntésével, mely úgy szólt, hogy a párt nem megy bele semmiféle találgatásba, június 9-én dönt ebben a kérdésben.”
Árnyaltabban fogalmazott Lamperth Mónika szintén szocialista politikus és későbbi belügyminiszter a Somogyi Hírlap 2001. május 27-i számában. Kifejtette, hogy a sajtónak joga van miniszterelnök-jelöltekről szavaztatni, bár zavarja, hogy őt a tudta nélkül vették föl a listára. A tippjáték azzal végződött, hogy a jelöltek között nem is feltüntetett Horn Gyula a negyedik helyre került 678 szavazattal. Németh Miklós lett az első 2848 vokssal. Kovács László 1196-ot, Medgyessy Péter 947-et, Lendvai Ildikó 454-et, Szili Katalin 405 szavazatot kapott, Lamperth Mónika pedig 145-öt. Az MSZP Medgyessyt nevezte meg miniszterelnök-jelöltként, akivel a következő évben meg is nyerte az országgyűlési választást.
Most is zajlik egy tippjáték, csak éppen előválasztásnak hívják. Az a benyomásom, hogy az ellenzéki politikusok ezúttal is maguk szeretnék eldönteni, ki mögé álljanak, belátták azonban, hogy a korlátozott nyilvánosságban jobban járnak, ha a döntésbe bevonják a választópolgárokat is. A botrányos tippjáték óta eltelt 19 és fél évben eljutottak odáig, hogy nem kérik ki maguknak, ha újságírók vagy Facebook-csoportok, civil szervezetek miniszterelnök-jelölteket ajánlanak a nyilvánosság figyelmébe.
Tíz mondat a miniszterelnök-jelöltségről
Az MSZP-ben sokan látnák szívesen miniszterelnökként újra Németh Miklóst, mások Horn Gyulát tartják erre a legalkalmasabbnak. (Csoknyay Edit újságíró, Népszava, 1992. február 12.)
Ha az MSZP Horn Gyulát nevezné meg miniszterelnök-jelöltjének, akkor ez gyakorlatilag kizárná az MSZP és az SZDSZ koalíciójának lehetőségét. (Magyar Bálint SZDSZ-politikus, Népszabadság, 1994. május 14.)
Egyre inkább látszik, hogy nincs fölöslegesebb foglalatosság, mint miniszterelnök-jelöltet keresgélni. (Ripp Zoltán történész, Népszava, 1999. november 2.)
Miniszterelnök-jelöltnek Medgyessy is bevált. (Debreczeni József közíró Mesterházy Attiláról, Népszava, 2009. július 8.)
Azt, hogy 2001 elején Medgyessy Péter bejelentkezett miniszterelnök-jelöltnek, a Népszavából tudtam meg. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, ATV, 2013. február 26.)
A belső előválasztás egy belülről végletekig elfáradt és tekintélyhagyott ellenzéki tábor talán utolsó kísérlete, hogy egy vezetés alá söpörje be a nagyon heterogén ellenzéket. (Csizmadia Ervin politológus, Népszabadság, 2013. augusztus 26.)
Miniszterelnök-jelöltnek nem bejelentkezni kell. (Botka László szocialista politikus, szegedi polgármester, ATV, 2016. november 30.)
Szaporodik az egy négyzetméterre jutó miniszterelnök-jelöltek száma. (Pór Vilmos újságíró, Facebook.com, 2017. május 1.)
Miniszterelnök-jelöltünk az én kutyám lesz. (Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnöke, Hír TV, 2017. október 3.)
Nem indulok az előválasztáson. (Karácsony Gergely Párbeszéd-politikus, budapesti főpolgármester az ellenzéki miniszterelnök-jelöltségről, Azonnali.hu, 2020. július 11.)
