Médianapló

Médianapló - Széljegyzet a járvány elleni védekezés neves hőseiről

2020. március 29. 11:53 - Zöldi László

Néhány olvasó azt firtatta, vajon vannak-e profi cégek, amelyek iparibb minőségben és megfelelőbb számban gyártanak szájmaszkokat. Érdeklődésüket az indokolja, hogy tegnap a népi kezdeményezésekről írtam. A többnyire falusi varrónőkről, akik a helybélieknek készítettek vírusszűrő maszkot.

Az országos sajtóban is híre kelt Orbán Katalinnak. A herendi vállalkozót menyasszonyruhák kölcsönzőjeként ismerték meg Veszprém megyében, aki maga varrta az ünnepi cuccokat. Csakhogy járvány idején nem nagyon házasodnak az emberek. Hogy hasznosan töltse el az időt, szájmaszkot varrt magának, a családjának, a rokonságának és az ismerőseinek. Másnap 800 üzenetet és mintegy 10 ezer darabnyi megrendelést kapott. 16 varrónővel egészítette ki a munkatársi gárdát.

A nyíregyházi Gyarmati Edinát kevésbé kapta szárnyára az országos hír. Amikor azonban a helybéli főiskolán tanítottam, megfordultam ízléses, belvárosi kézműves boltjában. A bezárás helyett ő is a maszkokat választotta, és az első nap másodmagával 1500 darabot készített. Azóta segítőkre is lelt, és naponta 2500-at postázik. A szállítást egy másik cég végzi, amely a csomagokat ingyen továbbítja a megrendelőkhöz. Egyébként a leleményes üzletasszony egy videót is forgatott, amelyben elmagyarázza az egymástól elszigetelt falusi varrónőknek, hogy milyen anyagból és hány rétegből érdemes készíteni a szájmaszkot.

A Context Szeged Kft igazgatója szintén hölgy. Szakál Szandra 30 évnyi múltú családi vállalkozást vezet, ám a lakástextilekre most rossz idő jár. Átállt a maszkokra, melyeket 100 százalékos pamutanyagból két rétegben, harmonika technikával készíttet (szét lehet húzni az arcon). Öt varrónővel dolgozik, napi 500 és 1000 darab között mozog a teljesítményük. Fehér, lila és barack színű szájmaszkokat adnak ki a kezükből. A cég nem nyerészkedni akar a kapós árun, a megváltozott körülmények között igyekszik a régi dolgozókat munkalehetőséghez juttatni.

A Styl Ruhagyár hajdan 2000 munkatársat foglalkoztatott, Szombathely egyik legismertebb cége volt. Felszámolási eljárás indult ellene, összeállításunk egyetlen férfi alanya, Radics Tibor azonban fantáziát látott benne. Óvatosságból egyelőre csak a szűkebb pátriát, Vas megyét látja el szájmaszkkal. Az elküldött 10 ezer darabért nem kért pénzt.

Az a benyomásom, hogy a tegnap szóba hozott névtelen hősök (az önellátásra berendezkedett falusi varrónők) után most a négy profi vállalkozóban neves hősöket tisztelhetünk.           

6 komment
süti beállítások módosítása