Az Európai Unióban az általános ügyek tanácsa megkezdte a magyar kormány meghallgatását a 7-es cikkely alapján. A zárt ülésen elhangzottakról Magyari Péter cikkeiből értesülhettünk, a 444.hu munkatársa a brüsszeli kiszivárogtatásokat tegnap így összegezte: „A svéd, a dán, a spanyol és a francia kormány a sajtószabadság ügyét firtatta. Hogyan lehetséges, hogy a magyar sajtó 80 százalékát egyetlen kormányközeli alapítványba szervezték?” A Közép-európai Sajtó és Média Alapítványra utalt, amely 476 szerkesztőséget foglal keretbe.

Ugyancsak tegnap adott ki közleményt a Mérték Médiaelemző Műhely: „Büszkék vagyunk, hogy az üzenetünk elérte az Európai Tanácsot.” A 80 százalékot „árbevételi alapon” számították ki a független médiakutatók. Végre egy támpont. Eddig a politikusok dobálóztak a számokkal. légből kapott százalékokkal igyekeztek nyomatékosítani a mondandójukat. Az ellenzékiek kétharmadtól 97 százalékig saccolták a kormányzati túlsúlyt. A kormánypártiak ellenzéki fölényt számszerűsítettek a digitális sajtóban, Brüsszelben pedig Varga Judit igazságügyi miniszter a tévék mezőnyében ecsetelte az ellenzéki fölényt.

A 80 százalékos megnyilvánulások ritkán hangzottak el. Orbán Viktor például kijelentette: „A magyar sajtó 80 százaléka magántulajdonban van, és egy jelentős része erősen kritikus a kormánnyal szemben.” (Miniszterelnök.hu, 2018.01.08.) Csakhogy ekkor a kormányközeli magánemberek még nem ajánlották föl nemrégiben vásárolt tulajdonukat a KESMA rövidítésű alapítványnak, bár a kritikus hangvételt már mellőzték a médiumaikban.

Hadházy Ákos volt LMP-politikus szerint „A kormány megvette a sajtó 80 százalékát.” (ATV, 2018.09.13.) Nem vette meg, hanem a miniszterelnök kérésére magánemberek vették meg a sajtó jelentős részét, például a megyei napilapokat. Tóth Bertalan szocialista pártelnök szerint „80:20 a Fidesz által birtokolt médiumok száma.” (ATV, 2019.05.21.) Ha a birtokolt jelző szerződésben rögzített tulajdonra utalt, akkor kijelentése nem felel meg a valóságnak. A tulajdonszerkezetről ugyanis nincs értelmezhető felmérés, ehhez 11177 médiaterméket kéne minősíteni.

Ha a politikusok nyomatékosítani akarják a mondandójukat, most már használhatják nyugodtan azt a fránya 80 százalékot - árbevételi alapon persze. Kirajzolódik belőle, hogy a kormányzat évenként néhány tízmilliárd forintnyi hirdetést irányít a hozzá közel álló kiadóhivatalokba. Ezzel torzítja el a médiapiacot, és kárhoztatja éhkoppra az ellenzéki nyilvánosság fórumait.