Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

9/11 legdurvább képei, lenyűgöző fotó a Föld széléről és sztereoképeken az udvarlás szakaszai

2021. szeptember 13. Mai Manó Ház

Mint ahogy azt már megszokhattátok itt a Mai Manó Ház Blogon hetente egyszer, minden hétfőn szemezgetünk az elmúlt időszak fényképezéssel kapcsolatos legszínesebb hazai és nemzetközi híreiből. Hogy nektek ne kelljen ezernyi weboldalt átböngészni, mi ismét összegyűjtöttük az elmúlt napok legérdekesebb fotós híreit. Rövidhíres válogatásunkban ma is a fényképezéshez, fotótörténethez, fotóművészethez kapcsolódó érdekes témákat ajánlunk figyelmetekbe. 

39468001_2d64b5d25fc73e10fdbf9bf0e1561716_wm.jpgFotó: Sándor Zsuzsa / MTI Nemzeti Fotótár: Miskolc, ötvenes évek. Gyermekek az udvaron a danyivölgyi nyomortanyák egyikén. A felvétel készítésének pontos dátuma ismeretlen
  • Az MSZMP KB 1964 májusában úgy döntött, hogy elege van a cigánytelepekből és a barlanglakásokból, ezért fel kell számolni azokat. Ez az első dokumentum a II. világháború után, amely a barlanglakások megszüntetését tűzte ki célul: „Hazánkban jelenleg mintegy 200 000 cigány közül még 140 000 él 2100 cigánytelepen. E személyek elhelyezésére mintegy 25 000 lakás szükséges. Ezen túlmenően a cigánytelepekhez hasonló körülmények között – pl. barlanglakásokban, felvonulási barakkokban – néhány ezer család él, akiknek elhelyezéséről ugyancsak gondoskodni kell.” Azt persze már azóta több kiváló tanulmány bizonyítja, hogy a szocialista korszakban a barlanglakásokban döntően nem cigányok laktak. A program sikeréről mindennél többet mond, hogy 1988-ban Budafokon és Budatétényben még 231 barlanglakást tartottak nyilván. – olvashatjuk az Index Múlt-kép rovatában, ahol ezúttal a hazai barlanglakásokról készült képekből válogattak a szerkesztők. 

  • Kardos Sándor édesanyja, Bíró Ilona fiatalkorában, a huszadik század első felében, amikor a távoli tájak még ismeretlen, egzotikus vidéknek számítottak, táncosnőként több kontinenst is bejárt. Az 1920-as és az 1930-as években többször is megfordult Egyiptomban, itt készült fényképei egy különleges világba engednek betekintést. A képeket a Telex galériájában találod

  • A világ első digitális fotóját Russell Kirsch, az USA Nemzeti Szabványügyi Hivatalának (National Bureau of Standards) mérnöke készítette 1957-ben. Russell Kirsch kutatócsapata segítségével kifejlesztett egy eszközt, mely képes volt fényképeket számítógépre szkennelni. Az első szkennelt fotón Russell Kirsch fia, Walden látható, aki akkor három hónapos volt. Az eredeti fotót, mely 31 ezer képpontól áll, napjainkban az Oregon Art Museumban őrzik. 2003-ban a Life Magazin „a világot megváltoztató 100 fotó” közé sorolta a fényképet. A képet az Ez az első Blog oldalán tekintheted meg. 

39795871_751120d62c0a240f726cca633bdf5181_wm.jpgFotó: Ray Stubblebine: A szemtanúk döbbenten álltak, a város minden pontjáról látható volt a füst (Reuters)
  • A 9/11 huszadik évfordulójáról szinte minden nagyobb hírügynökség megemlékezett, sokan megrázó képgalériákkal. Az Index oldalán Tűz és káosz, halálba ugró emberek címmel jelent meg egy galéria, a Telexen egy ikonikus fotó történetéről írtak, a 24.hu oldalán „a szörnyűség legszebb képét” mutatták be, míg a Punkton egy eddig ismeretlen képanyagot láthattak az olvasók. 

  • Thomas Pesquet francia űrhajós gyönyörű fotót lőtt a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről, amelyen bolygónk széle látható. A képen jól látszanak az éjszakai Föld fényei, valamint egy narancssárgás sáv, ami szakértők szerint nátriumatomok kibocsátásakor jön létre, és a felszín fölött nagyjából 90 kilométerrel található. A Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről igencsak nehéz képeket készíteni: nem elég, hogy a fotósnak a lehetőségekhez mérten teljesen mozdulatlannak kell maradnia, és maga az állomás is olyan gyorsan halad, hogy könnyen elmosódik a célpont. Elég belegondolni: nagyjából másfél óra alatt éri körbe a Földet az ISS. A képet a 24.hu oldalán találod

  • Annak, aki az elmúlt években (amikor épp nem volt világjárvány) legalább egyszer áthaladt Pest romkocsma-övezetén, nem új információ, hogy a bulinegyedünk világhírű lett. De vajon így volt-e ez a 20. század elején is, amikor még kisüzemi söröket és kézműves burgert áruló szórakozóhelyek helyett pajzán kupléktól zengő mulatók és elegáns varieték voltak a belvárosban? – tette fel a kérdést a 24.hu, akik a századelős bulikörképük során természetesen a Mai Manó Házat is szóba hozták, hiszen nálunk működött Pest legelegánsabb és legdrágább mulatója, ahol arab sejkek és koronás fők is megfordultak.

6.gif6. Éjjel 1 óra 30 perc.
Fotó: Ismeretlen: 1890-es évek vége, Bostoni Közkönyvtár Harper Sztereófénykép Gyűjtemény
  • A Bostoni Közkönyvtár Harper Stereograph Gyűjteményében egy 24 sztereoképből álló – ismeretlen szerző által készített – sorozatot is találunk, mely az udvarlástól az esküvőig vezető lépéseket ábrázolja. A 9x18 cm-es képek főleg a harmadik randevú éjféli légyottjára és magára az esküvőre koncentrálnak, amely egy meglehetősen buja növényzetű trópusi díszletben zajlik. A képaláírással is ellátott, kézzel színezett sztereófényképeken nincs dátum, de valószínűleg a 19. század végén készülhettek. Sajnos a tizenegyedik kép hiányzik a sorozatból, így az udvarlástól az esküvőig vezető 25 szakaszból a Punkt oldalán csak huszonnégy lépést láthatunk

  • Közel tíz évig fényképeztem Budapest belvárosától, a Nyugati pályaudvartól alig 3 kilométerre elterülő, százhektárnyi Rákosrendező pályaudvar életét, szubkultúráját: az állomás épületét, a vonatokat, a környék hajléktalanokkal belakott zugait és a graffitiket. A környéken nőttem fel, így láthattam fénykorában, pusztulásában és elmúlásában is. – írta Stalter György fotóművész a Punkton látható sorozatáról, amihez egy remek adalék a Bekiáltás Blogon olvasható írás. A Fugában, a Petőfi Sándor utca 5. szám alatti Budapesti Építészeti Központban szeptember 2-tól 20-ig látható kiállításon az alkotási folyamat részévé válhat a látogató a Rákosrendező pályaudvarral kapcsolatos hűvös szöveg

  • Még ha szerves része is az animációsfilm-készítés folyamatának, kevés szó esik arról a szerepről, amit a fotográfia tölt be az animációs filmek születésében. Pedig Orosz István grafikusművész a Fortepan archívumnak adományozott felvételeiből egy egész életmű története bontakozik ki. A képeket a Fortepan Blogján lehet megtekinteni.

Hogy minél érdekesebb híreket mutathassunk nektek, ennek a rovatnak a szerkesztésében a Ti segítségetekre is szükségünk van. Örömmel vesszük, és ezúton is köszönjük, ha a blog (kukac) maimano (pont) hu e-mail címre küldtök nekünk linkeket.

Hamarosan újra jelentkezünk, addig is nézz körül a korábbi posztjaink között! Fotóbulvár rovatunkat ITT találod.

Ajánlott bejegyzések:

Ugrás a lap tetejére
süti beállítások módosítása