Maczkó Bandi Kerékpáros Blogja

Maczkó Bandi Kerékpáros Blogja

Fenekező – Hogyan óvjuk ülőgumóink a nyergen való kisebesedéstől?

2019. május 24. - torma99

Felhasználási területtől függetlenül, talán minden kerékpáros megtapasztalta már, hogy egy hosszabb, vagy akár rövidebb kerekezés során is az esetleges diszkomfortérzeten túl, nem várt bőrpír, kidörzsölődés, víz-, esetleg vérhólyagok, sőt a legkitartóbb önkínzóknak vérző sebek is maradhatnak testén. Néhány óvintézkedés rigorózus betartásával, a szemléletünk formálásával azonban hatékonyan tudunk fellépni ezek ellen és ürömből örömmé változtathatjuk a kerékpáron eltöltött órákat, hogy bátran fedezhessünk fel olyan helyeket, ahol két kerékkel még nem jártunk.

Nyereg forma:

Első és legfontosabb a nyereg helyes kiválasztása és beállítása. Részletes bikefittel foglalkozó cikksorozatom második epizódjában bővebben kifejtettem ennek csínját-bínját. Az első és leglényegesebb a megfelelő szélesség eltalálása. Fájdalom és zsibbadás, majd sebek kialakulásához az vezet, hogy vagy túl széles, vagy túl szűk nyergen ülünk. Amennyiben túl széles, úgy ülőcsontjaink hegyén fog a tömegünk által létrejövő erővonal átmenni, ami így kis helyre koncentrálódva ott fog fájdalmat okozni, emellett a lokális túlterhelés természetes apró mozgásunkkal párosulva dörzsőlődést, sebesedést okozhat.

Ha túl szűk a nyereg, az ülőcsontok semmit sem fognak tartani belőle és az egész súlyunk a lágy részeken fog pihenni, ami azonnali fájdalmat és a lágy részek zsibbadását okozza. Alapvetően ez nem feltétlen okoz traumát, viszont van egy olyan állapot, amikor épp annyira szűk a nyereg, hogy még a puha szerveket nem bántja végérvényesen, de már csak az ülőcsontunk éle tart ellen a gravitációnak. Itt a nyírási erők megjelenése még inkább elősegítheti a bőrünk sérülését.

Nyeregszélesség becslése:

Amennyiben tudjuk, egy kartonpapírra üljünk rá és ficeregjünk egy kicsit úgy, hogy ülőcsontjaink némi bemélyedést hagyjanak maguk után az anyagon. Ekkor mérjük le a két bemélyedés távolságát és nagyjából el fogjuk tudni képzelni, hogy milyen szélességű nyereg lehet számunkra megfelelő. Fontos, hogy ne a nyereg szélén üljünk, illetve a formát is képzeljük hozzá. Egy íveltebb nyergen a hasznos felület jóval kisebb, hiába írják 145 mm-nek, míg egy laposabbon pedig több. Ugyanakkor vannak teljesen speciális kiképzésű időfutam, vagy azokra hajazó “orrnélküli” nyergek is, ahol teljesen más pontokon keresztül érintkezik a testünk, amelyek haladóbb szemléletet kívánnak rendhagyó kialakításuk miatt. Ezeket a különleges nyergeket nem is fogjuk megszokni 1 vagy 2 tekerés során. Nem 20-30, hanem sokszor akár 200 kilométert is kell menni velük, amíg “átáll” a testünk az új alátámasztási pontokra.

Az SQLabnak van egy közelítő táblázata +0-1-2-3 centikkel, amely szintén gyenge hüvelykujjszabályként alkalmazható, azonban mindenképpen egyéni tapasztalás szükséges, így készüljünk fel vásárláskor, hogy amíg nincs hosszútávú és megfelelő tapasztalat, inkább az adott formán belül a CrMo pálcás, egyszerűbb anyagból álló modellel tegyünk próbát. Emellett számos bolt már működtet nyereg-tesztprogramot, ahol letét ellenében néhány napig próbálgathatjuk valós körülmények között a terméket.

A nyereg formájánál vegyük figyelembe hajlékonyságunkat is. A “sík” nyergek mellett a hátsó íves résszel rendelkezők medencénket bizonyos kisebb-nagyobb szögekben befordítják előre, így könnyebbé teszik a kormányfogást, ugyanakkor tökéletesebb kontaktust is eredményeznek az ülőfelület és a nyereg között. A lényeg, hogy az ülőcsontok (Nem ám a lágy részek!) minél nagyobb felületen érintkezzenek természetesen, könnyedén a nyereggel, mert ez segít testsúlyunk elosztásában és mérsékli a forró pontok, a kis kontaktból fakadó horzsolódásveszélyt és a fájdalom megjelenését.

A párnázottságot se felejtsük. Blődli szabály, hogy valami minél párnázottabb, annál kényelmesebb. Ez egyszerűen ebben a formában nem igaz. A nyergünk bevonata sokféle lehet a teljesen pőre karbontól a szivacsbetéteken át a kesztyűkhöz hasonlatosan a zselés kitöltőanyagokig. Pénztárcánk is beleszólhat, de szemünk, tapintásunk és egy tesztkör is játszon benne szerepet, mit és miért vásárolunk és szerelünk fel a kerékpárra. Ha túl vastag a nyereg betétje az könnyen az anyag begyűrődéséhez és emiatt a dörzsölődés megjelenéséhez vezethet, ha túl vékony, akkor pedig a megfelelő térkitöltés és tompítás hiánya okozhatja ugyanezt. Sok esetben pengeélen táncolás egy, vagy fél centivel vastagabb, vagy vékonyabb anyagú nyerget venni, sőt lehet egyik sem lesz teljesen komfortos. Egy későbbi tippel (ruházat) összehangoltan kezeljük a témát, de ha megtehetjük kiindulópontként egy közepesen vastag zselés betétes, a lágy részeinket akár kivágással (megfelelő méretre figyelni, sok lyuk csak marketing!) kényeztető modellt próbáljunk ki.

Bikefit:

A helyes nyereg megtalálása még csak az aprónak tűnő, de gigászi munka egy szelete, és kéz a kézben jár a nyereg helyes beállításával. Nemcsak a magasságot, hanem a horizontális pozíciót is jól kell eltalálnunk, emellett még a nyereg dőlésszöge sem lehet közömbös számunkra. (A stopli, és a cockpit beállítását, valamint a váz méretét ideálisnak tekintjük.)

A magasság kapcsán lehetőleg ne hagyatkozzunk a szemmértékre, de ne fogadjuk el feltétlenül a kalkulátorok által felkínált értékeket sem. Kiindulópontnak tökéletesek, de adott esetben 1-2 milliméteres lépésekben tovább próbálgathatjuk az optimális pozíció megtalálását.

Hogy a magasság meghatározása mitől óvhat meg minket dörzsölődés, sebesedés szempontjából? Csak józanul kell végiggondolni. Egy túl alacsony nyereg a láb izületeinek fájdalmát és sérülését kockáztatja, emellett megbontja a fenékre és a karokra nehezedő súly elosztásának egyensúlyát. Minél “lejjebb” ülünk, annál több terhet teszünk a fenekünkre és annál kevesebbet a karjainkra. Természetesen bizonyos kerékpártípusok esetén, mint a városi, trekking változatok a geometriából adódóan is “szinte egyenes háttal” ülve tekerünk, ugyanakkor óvakodjunk a krónikusan alacsonyra helyezett nyeregtől.

Népbetegség a megállás és a lábletétel körülményeinek túlizgulása és ezért a helytelen nyeregmagasság megválasztása. Ez még a legideálisabb nyeregforma esetén is a nyergen való hátracsúszáshoz vezet, amely ülőcsontjaink hegyére, vagy afelé koncentrálja a súlyunkat, lényegében “megszélesíti nyergünket” és ahogy fent említettük: rosszabb súlyeloszlás => magasabb egységnyi terhelés => forró pontok kialakulása => dörzsölődés, sebesedés nagyobb veszélyének előfordulása.

Túl magas nyereggel sem fogunk sokáig tekerni, hiszen ekkor is különféle fájdalmak borítják majd el testünket, ugyanakkor addig is medencénk hintázása szintén az ülőcsontjaink oldalán lévő bőrfelületet fogja tesztelni és amortizálni. Emellett itt nem megszélesítjük, hanem a nyeregcső szöge miatt, a felemeléssel az ideálistól picit hátra is toljuk a nyerget, így “beszűkítjük” mert az elülső, szűkebb felén ülünk inkább, mint az erre pontosan kialakított zónában.

A horizontális, tehát előre hátra pozíció kapcsán már fent tárgyalt szcenáriók léphetnek életbe. Túl előretolt nyereg esetén, a túl alacsonyra pozícionálthoz hasonló szcenárióval kell megküzdeni, míg a hátratolt nyereggel összefüggésben szintén a beszűkítés okozta diszkomfortérzet jelenhet meg.

A dőlésszög kapcsán alapvetően, kiindulásnak törekedjünk a vízszintes beállításra. Ezt módosíthatja számos egyéni tényező. Illetve figyeljünk a nyereg horizontális elhelyezkedésére. Ugyanis, ha a nyereg a pálcákon a beállítások miatt túl előre, vagy hátra kerül, akkor bizony amint ráülünk máris megdől és nem feltétlenül a tervezéskor vágyott kialakításban érintkezik a hátsónkkal. Kerüljük az extremitásokat.

Ha túl előre döntjük csúszni fogunk előre , lágy részek kapják a nyomást. Ha túl felemeljük az orrát, már normál helyzetben is nyomni fogja az ágyékunkat . Tehát csak ésszerű mértékben döntsünk, itt is hüvelyujjszabályszerűen maximum 3-5 fokot lefelé, és 1-et felfelé. A dőlésszög pontos megállapításához vízmértéket, vagy okostelefonunkon a Saddle Adjust by BikeComputer Androidos appot használjuk.

Ruházat:

Amikor megvan az ideális beállítás, forma, márka már azt hihetnénk nem érhet baj minket. Pedig nagyon nem mindegy, hogy miben tekerünk, miben ülünk rá a kerékpárunkra.

Alkalmi trekkingezés, városi gurulás, alacsony sebességű andalgás esetén egy teleszkópos nyeregcső és egy kipárnázott nyereg hatékonyan képes megvédeni az egyszeri kerékpáros fájdalmas canossázásával járó rögvalóságtól, viszont amint többre vágyunk a ruháinknak is ezt kell tükrözniük.

Nem öncélú magamutogatás, vagy mélyen elfojtott fétis a speciális kerékpáros, betétes nadrágot használata sokak részéről. Gondoljunk csak bele. A boltba való letekeréshez, vagy strandoláshoz megfelelő short, vagy halásznadrág milyen hatásokat fejt ki testünkre hosszabb távon. Az egyszerű, hétköznapi ruhák, nem feszülnek rá a testünkre, ezért óhatatlanul gyűrődnek. Egy kanapén ülve, vagy egy irodai székben elhelyezkedve nem okoz gondot a hatalmas kontaktfelület és a statikus helyzet miatt, ugyanakkor a sokak által vágyott Balaton-kör megtétele során az apró gyűrődések a nyeregben történő mikro mozgásokkal együtt bizony lassan, de biztosan végzik ki az ülőfelületként szolgáló bőrterületet. A 80-as évek végén és a 90-esek elején a spandex nadrág őrület ugyan még nem tért ki teljeskörűen erre az igazságra , de most be kell látni a vékony, feszes anyagok gyűrődésveszélye csekély.

Extra védelemként pedig a betét szolgálhat, ami újra elismételhetjük lehet különféle szivacsanyagból, vagy zselés betétekből, ahol általánosságban szintén a zselés a komfortosabb, jobb. Az egészen olcsó modellek a kerékpáros nadrágokból sajnos gyakran csak úgy néznek ki, mint ahogy én a nagy könyvből megírtam. A nadrágszárak végén nincs valódi rögzítőanyag, amely vagy rászorulna, vagy rátapadna combunkra, ami miatt a szárak feszessége nem feltétlenül garantálható és az ülőfelület szélessége is adott (ez még a felsőközépkategória, sőt sok elit, csúcskategóriás termék esetén is így van). A túl szűk vagy széles ülőfelület is okozhat gyűrődést, dörzsölődést.

Tapasztalataim alapján ezért nem érdemes egy márkánál leragadni (csak ha már bevált), hiszen az egyes brandek konfekciói egy filozófiát követnek. Ha nem megfelelő, hiába a szeretett logó, vagy felirat. Ideje odébbállni. Amennyiben extra testreszabás kell az Endura például kínál többféle szélességgel bíró ülőbetétes nadrágot, amellyel még jobban belőhetőek a személyes igények, persze egy ehhez tartozó megfelelően magas árcédula termékre akasztása mellett.

Kantár legyen-e, avagy sem? Egy jó hüvelykujjszabály, hogy minél inkább olyan szakágban tekerünk, ahol az előredőlő pozíció, vagy a teljesítményorientáltság fontos, törekedjünk a kantáros nadrág választására, míg borkóstolós túristáskodásra a kantár nélküli könnyebb mellékhelyiség-igénybevételt lehetővé tevő modellek között böngésszünk. Itt a kőművesdekoltázsok szolgáltatnak életszerű példát az életből. Ha teljesen előrehajolunk csípőnknél fogjuk megfeszíteni leginkább az anyagot, amely hátul középen elállhat, lejjebb csúszhat így az egész nadrág, a betétjével együtt rossz pozícióba kerülhet.

Fontos! Betétes kerékpáros nadrág alá ne vegyünk fel boxeralsót, pendelyt és miegymást, mert az összes hatást negáljuk egy belegyűrt újabb ruhadarabbal.

Kenceficék:

Amennyiben bőrünk nagyon érzékeny a fizikai behatásra, még a cikkben fentebb leírt összes tanács, szabály, próba, teszt ellenére is előfordulhat, hogy bizony bármit is tegyünk, egyszer csak felhorzsolódik borsónyi, majd egyre nagyobb részen a bőr. Még mindig nem kell azonban feladnunk, hiszen különféle krémekkel próbálhatjuk meg bőrünket és a nadrágot vagy betétjét sikamlósabbá tenni. Az internetet böngészve számos gyártó, millió terméke néz velünk farkasszemet. Saját tapasztalatom alapján a 3 eurós, a 10 eurós vagy a 20 eurós krém között a márkanéven kívül “teljesítményben” nincs észlelhető különbség. Én a nagyon hosszú tekeréshez a Decathlon krémjét használom, amelyet a testre és a betétre is felvive egy extra csúszós réteg képződik a kettő közt, amely bizony a megizzadt testtől jól benedvesedő és dörzsölősebbé váló betét okozta komfortcsökkenést jó százalékkal tudja ellensúlyozni.

Ráadás:

Ha tényleg semmi sem használ, még mindig lehetnek kiváltó okok és megoldások. Ahány ember, annyi féle, és főként férfiak esetén annyi féle szőrzettel rendelkezik. A szőrnek azonban van az a fránya tulajdonsága, hogy meghúzása esetén nemcsak fáj, hanem folyamatos, nem túl erős húzogatása sebesedést okoz, amelyre kiváló példa a nyeregben töténő tekerés. Ez a jelenség furcsa mód, nem a csupasz, de nem is a wookie szőrzettel rendelkező kerekeseknél jelenthet gondot, hanem a kettő közt elhelyezkedők esetén. Megoldás lehet a szőrtelenítés, borotvával, gyantával, lézerrel örökre, igény szerint.

Emellett amit én tudnék javasolni az a sporttapaszok használata, amivel megkímélhetjük magunka a krémezéstől is. Ennek lényege, hogy például a DM-ben megvásárolható Sport Tapeverbandból egy, az ülőfelületünknek megfelelő méretű csíkot levágunk. Felveszünk egy, a kerékpáros ülőpozícióhoz hasonló pozitúrát és úgy felragasztjuk magunkra, vagy segítséget veszünk igénybe. Ez nagyon fontos lépés, mert enélkül egy gyűrődőfelületet ragasztunk magunkra. Simán állva, vagy ülve ne ragasszunk. Így viszont egy remek, és elnyűhetetlen páncélunk keletkezik, amely például Everesting tekerés során lehet hasznos, ahol nincs lehetőség megállásra, ruhacserére. Fontos, hogy a ragasztócsík leszedése instant gyantázásként funkcionálhat, így megfontolandó a felület részleges, vagy teljes szőrtelenítése a felragasztás előtt. Badass rájderek, pedig minden alkalommal néhány szálanként oldhatják meg ugyanezt a gyors lerántás módszerét alkalmazva.

The end:

A záró bekezdésig eljutóknak nagyon köszönöm a kitartást, eddigi leghosszabb írásomon vagytok túl. Ne feledjétek, hogy minden tanács csak általános jellegű, ezek kombinációja az egyéni adottságok figyelmebevétele mellett hozhat átütő sikert a diszkomfortérzet, a sebesedés és a fenék “kitörésének” elhárításában. Jól látható, hogy az egyszerűnek tűnő lehetőségeink a tökéletességre törekvés mentén hogyan válnak egyre összetettebbé és bonyolultabbá kerékpáros kalandozásaink során, ugyanakkor remélem a tanácsokat megfogadók is valóban észlelik és átélik a gondtalanabb tekerés örömét, a többet és gyorsabban tekerés eufóriáját, öregbítik sportágunkat és tanácsokkal látják el hasonló cipőben járó sporttársaikat.

Fotók: I love bicycling, Stasosphere, Bikefit, Udderly Smooth, Decathlon, DM

blog.hubanner2
süti beállítások módosítása