Vajon ki ne érezte volna néha, hogy ami egy adott pillanatban történik az korábban már megesett vele. Az érzést déjà vu-nek hívják és számtalan magyarázata lehetséges, noha tényleges bizonyításra egyik sem került.

Egyik teória, az ún. kettős pálya elmélet szerint az okozza, hogy az egyik szemünkből néhány ezredmásodperccel előbb érkezik a látott kép az agyba, mint a másikból. Több alkalommal hipnózis segítségével sikerült déjà vu-t produkálni és megfigyelni ezt a jelenséget. A probléma ezzel a teóriával, hogy déjà vu-t csak rendkívül ritkán érzünk, szemünk azonban folyamatosan lát és észlel, így nehéz megmondani, hogy a jelenség miért nem történik gyakrabban vagy akár folyamatosan.

Szintén e teória ellen szól, hogy Chris Moulin neuropszichológus déjà vu-ról számolt be egy vak ember esetén, aki halláson, szagláson és tapintáson és halláson keresztül tapasztalta a furcsa érzést.

Egy másik, viszonylag új felfedezés szerint a déjà vu által ellenőrzi agyunk, hogy megvannak-e még emlékeink. Az Akira O'Connor professzor által a St. Andrews egyetemen folytatott vizsgálat 21 önkéntes agyát vizsgálta fMRI használatával és jutott arra az eredményre, hogy a déjà vu érzés eltűnése egyben annak jele is lehet, hogy az ember agya öregszik vagy az aggyal más problémák merülnek fel. 

De vajon van-e magyarázat a jelenségre a Tóra, a Biblia, a judaizmus alapján?

A déjà vu valószínüleg a prófécia jelenségével van összefüggésben. A prófécia röviden annyit tesz, hogy korábban, egyes emberek rendelkeztek olyan képességgel, mely lehetővé tette számukra, hogy az isteni „jeleket befogják” (Isten kommunikációját), értelmezzék. Ezek a jelek, például a lézersugárhoz és az ultrahanghoz hasonlóan léteznek és jelen vannak, azonban az emberi érzékszervek normális esetben nem képesek „befogni” azokat. A próféták, mintegy rádiókészülék vevője, „befogták” ezeket a jeleket és értelmezték az emberek számára, csakúgy, mint a rádiókészülék, mely a rádióhullámokat értelmes hanggá változtatja.

A rabbinikus hagyomány szerint a prófécia képessége az első jeruzsálemi Szentély pusztulása után (polgári időszámítás előtti 5. század) megszűnt, aki azután született, már nem rendelkezhetett ilyen képességgel.

Azonban a jövő álmokon keresztüli megismerése nem szűnt meg, igaz, értelmezésükhöz komoly rabbinikus szaktudás szükségeltetik, ráadásul álmainkra a legritkább esetben emlékszünk részleteiben.

A déjà vu jelensége is egyfajta „kis prófécia” lehet, melynek magyarázata abban keresendő, amit a Talmud és a zsidó misztika bölcsei a lélekről tanítanak. Lelkünknek ugyanis két része van, egy isteni (spirituális) és egy állati (ösztön), előbbi kapcsolatát a lélek forrásával, Istennel, folyamatosan fenntartja, a másik, az állati lélek a fizikai világgal kerül szoros összeköttetésbe. A bibliai Dániel könyvében azt olvassuk: „Egyedül én, Dániel, láttam ezt a látomást. A férfiak, akik velem voltak, nem látták azt, mert nagy rémület fogta el őket; elmenekültek és elrejtőztek.”¹

A Talmud a verset úgy értelmezi,² hogy a „férfiak” akikről Dániel beszél, Chágáj, Zechárjá és Máláchi próféták voltak, akik ugyan maguk is rendelkeztek a prófétálás képességével, mivel nem voltak Dániel szintjén, nem tapasztalták azokat a transzcendens jelenségeket, mint ő. A Talmud ennek alapján felteszi a logikus kérdést: ha nem látták, amit Dániel látott, vajon mitől ijedtek meg, miért fogta el őket a rémület? A Talmud azt válaszolja, hogy maguk nem látták ugyan, de lelkük isteni aspektusa, mely folyamatos „összeköttetésben” van Istennel, a lélek forrásával, tapasztalta a transzcendens jelenséget.

A déjà vu tehát egyfajta, kis prófécia lehet, melyet a lelkünk isteni oldala észlel, mely, csakúgy, mint Isten, örökkévaló, nem kötik őt a fizika törvényei, így időn és téren felül áll.

 Kövess a Facebookon: https://www.facebook.com/lekvaresjam.hu/ és keresd a Lekvár és JAM podcastet az Apple és a Google podcast lejátszóin, a Spotify-on, a Youtube-on, a Deezer-en és a TuneIn Radio-n.            

1. Dániel 10:7
2. Megila traktátus 3a