Miért fontos a tudatos táplálkozás a zsidóságban?
10 ügy, mely a Rebbe kezdeményezésére jobbítja a világot (9)

abraham-300x300.jpg

A zsidó táplálkozási törvényeket összefoglaló nevén kóserságnak hívjuk. A Tóra étkezésre vonatkozó törvényei alapvetően nyolc csoportra bonthatók:

1. A hús és a tej elválasztásának kötelezettsége

2. Hús fogyasztásának törvényei

3. Vér fogyasztásának tilalma

4. A tej tartalmú élelmiszerek törvényei

5. Rovarok fogyasztásának tilalma (legjellemzőbben zöldségeknél és gyümölcsnél)

6. Bor és szőlőlé tartalmú ételek törvényei

7. (Vallásos) zsidó ember által főzött vagy sütött ételek

8. Pészáchi, a zsidó húsvétra vonatkozó törvények

Ez az írás nem szándékozik részleteiben leírni a fentieket, még felületesen sem, talán majd egy későbbi írásban, sokkal inkább a kóserság, mint eszmeiség fontosságára hívnám fel a figyelmet.

A lubavicsi Rebbe által hirdetett tíz kiemelt parancsolat fontosságáról és az egyes témák hatásairól írtam korábban, az egyike ezeknek a különös figyelmet érdemlő ügyeknek a tudatos táplálkozás fontosságára való felhívás.

A zsidó hagyomány régen felismerte, hogy magunkhoz vett táplálék nem csak fizikai, de spirituális jólétünket is szolgálja. Az emberi test egészségének megőrzésére a Tóra két szorosan egymást követő helyen is felhívja a figyelmet: „Csak őrizkedjél és őrizd nagyon a te lelkedet”1 illetve „De őrizkedjetek nagyon lelketek miatt”2. Ugyan a kóserság törvényeiről a Tóra más helyeken rendelkezik (például 3Móz 11. fejezet és 5Móz 17. fejeze) és a kóserság lényege ugyan alapvetően nem az egészségmegőrzés - a kóserság törvényei azon törvények közé tartoznak, amelyekre nincs racionális magyarázat - mégis kijelenthető, hogy a judaizmus hisz abban, hogy a test Istentől „megőrzésre”, ideiglenesen kapott ajándék és mint mindenre, amit az ember megőrzésre kap, testünkre is különösen vigyázni vagyunk kötelesek.4

A zsidó misztika mesterei, a kabbala könyveinek szerzői és a hászid mesterek rámutatnak arra, hogy a testbe bevitt táplálék a lélekre is különös hatással van. Erre látunk példát Mózes esetén, amikor a Fáraó lánya kiemeli a kisdedet a Nílus veszélyes sodrásából. A Tóra azt írja: „Felnyitotta és meglátta a gyermeket és íme, egy síró fiú; megkönyörült rajta és mondta: A héberek gyermekei közül való ez. És mondta [Mózes] nővére [Mirjám] a Fáraó leányának: Elmenjek–e és hívjak–e neked szoptatós asszonyt a héber nők közül hogy szoptassa neked a gyermeket? És mondta neki Fáraó leánya: Menj! És a leány elment és elhívta a gyermek anyját. És mondta neki Fáraó leánya: Vidd a gyermeket és szoptasd őt nekem, és én megadom béredet; és elvette az asszony a gyermeket és szoptatta őt.”3

Mózes, akinek végzete, hogy a zsidó népet a rabszolgaságból megszabadítsa és Isten szolgálatába állítsa, nem táplálkozhatott a gonosz egyiptomiak tejéből, hiszen az kihatással lett volna fejlődésére és esetleg végzetes következményekkel járt volna.

A test és a lélek ezen a fizikai világon partnerségi kapcsolatban állnak, egymásra vannak utalva és felelősséggel viseltetnek egymás iránt. Tekintettel arra, hogy az ember cselekedeteit a lélek irányítja, az „adja ki a parancsot” a testnek, hogy ezt vagy azt egyen, a lélek számára sem közömbös, milyen táplálék kerül az ember szervezetébe, milyen „üzemanyag” hajtja a testet. Ez az „üzemanyag” ugyanis kihatással bír arra a lélekre is, amely a „parancsot” kiadta. Ahogy a közismert mondás tartja: „az vagy, amit megeszel!” 

Kövess a Facebookon is: https://www.facebook.com/lekvaresjam.hu/

 

  1. 5Móz 4:9
  2. 5Móz 4:15
  3. Széfer háChinuch, Mose ben Maimon rabbi Széfer háMicvot c. munkája alapján
  4. 2Móz 2:6-10

A bejegyzés trackback címe:

https://lekvaresjam.blog.hu/api/trackback/id/tr6515479004

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

conchita wurst 2020.02.18. 15:44:06

Hat ez nagyon erdekes volt, ja nem.

Aglaya 2020.02.18. 17:40:51

A végén érdekes kifejezés van: a gonosz egyiptomiak.
Gonoszak, mert befogadták a zsidókat József idején?
Az is gonosz, aki megmentette Mózest?
Akkor talán tévesen tette, tették, nem kellett volna :(
De a hozzáállás megmutatkozik: aki nem velem, az ellenem.

Örömhernyó 2020.02.19. 00:20:53

@Aglaya: Egy bronzkori törzsi hiedelemvilágból fejlődött ki a zsidó vallás. Ennek megfelelően mai szemmel kirekesztő, mi-ők ellentétet felszító, borzalmas, tudománytalan, történelmietlen, babonás hiedelmeket tartalmaz.
A szememben pont annyira érdekes, mint a görög mitológia. Nagyon érdekfeszítő a szokásaikról olvasni, csak közben nem értem, hogy amúgy intelligens, képzett, kritikus gondolkodáara képes, a 21. században élő emberek hogyan képesek az éltük egy területén elfogadni ilyen nonszensz dolgokat. Nagyapám nagyon keresztény volt, meg mellette jogász, diplomás, képzett ember, felelős beosztással és én nem értem a mai napig, hogy hogy hagyatkozhat a hitre az élete egy területén, miközben amúgy teljesen logikusan gondolkodó, racionális, kritikus gondolkodásra képes ember volt élete minden más területén.

Aglaya 2020.02.19. 01:47:46

@Örömhernyó: az ókori népet értem, hiszen túl kellett élniük, a törzsüknek fejlődnie kellett.
De a blogot egy mai ember írja. Szorgalmasan olvasom, érdekelnek más kultúrák, szokások. Általaban érdekes dolgok vannak, számomra legalábbis. Gondolom valamilyen szinten a konzervatív zsidó élet és szokások megismertetése, elfogadtatása is a cél a bloggal. Ezért szúr nagyon szemet néhány ilyen "elszólás".

axolotl77 2020.02.19. 08:54:53

Szívesen olvasnék valamit a zsidók tisztálkodási szokásairól, illetve annak hiányáról. (Személyes tapasztalat, ill. közvetlen ismerőseim körében megéltek alapján.)
Végignéztem a címkéket, de nem találtam olyat, ami erre utalna.

Kopasz Szuzukis 2020.02.19. 10:08:25

Mielőtt kritizálnánk a kóser törvényeket, nézzük meg, milyen környezetben születtek. A zsidóság meleg éghajlatú vidékeken élt. Ott, ha nem megfelelően dolgozták fel az élelmiszert, az nagyon hamar romlásnak indult. Egy leölt, nem kellően kivéreztetett állat húsa 2-3 órán belül elkezdett bomlani. A tej és tejtermékek a legjobb baktérium táptalajok. A sertések nagy része borsóféreggel fertőzött. A borsóféreg betokozódott petéje túlélte a főzést is.
Tehát a Tóra kóser élelmiszer törvényei alapjában véve minőségbiztosítási előírások. Más kérdés, hogy az idők folyamán vadhajtásokat is hozott a törvényalkotás.

Én vagyok az, aki nem jó. 2020.02.19. 17:35:43

@Kopasz Szuzukis: ez már egy elévült vélemény. Miért nem kóser a ló- és tevehús? Az arabok, akik ugyanolyan meleg vidékrõl számaznak, ehetik. Közép-Afrikában miért nem jutott a Tanzániaiknak eszébe a kóservágás, miért fogyasztják a vért (nekik szabad), ha meleg a klíma? A galambokról ismert, hogy féreggazdák, miért kóser a galamb? A disznóval, amit speciálisan nem említ a tilalom, csak nem párosujjú, patás és kérõdzõ, az a baj, hogy a MÁSIKOK étele, csábítás. Monsieur Taine, vous pouvez vous rassoire.

Én vagyok az, aki nem jó. 2020.02.19. 17:41:49

@axolotl77: Nem keresek információt a "büdös paraszt" kifejezés születésérõl. Talán a tisztálkodási szokások. A törökök elõtt nem sok fürdõ volt Budán. Mikve igen! Szívesen olvasnék valamit a Kárpát-medence lakosainak tisztálkodási szokásairól, illetve annak hiányáról. Arab ismerõseim is megdöbbennek. (Személyes tapasztalat, ill. közvetlen ismerőseim körében megéltek alapján.)
Szíveskedjék utánanézni!

Én vagyok az, aki nem jó. 2020.02.19. 18:05:38

@Aglaya: Semmi baj a mai Egyiptommal vagy lakosaival.

De ... EGYIPTOM, pedig az ország, amelyik egyik kissebbségét sanyargatta. Micrájim (dualis, speciális kettõs-szám) két oldalról szorított, mint a satu (2x szoros a jelentése). Onnan elmenni olyan jó volt, mint ... egyes európai országokból úgy 1940 felé. A pesszimisták New Yorkba mentek, a naívak Moszkvába, az optimisták Auschwitzba. Nekem EGYIPTOM, az a Szovjetúnió, a Harmadik Birodalom ... stb.

Aglaya 2020.02.19. 18:20:37

@Én vagyok az, aki nem jó.: EGYIPTOM. Nem pedig a farao lanya. Hiszen ő megmetette Mózest.
Mint ahogy most is lövik, ölik egymást palesztinok, izraeliek. Tekintet nélkül arra, hogy ki az ártatlan, ki nem. Csak a nemzetiséget, vallást, allampolgarságot nézik.
Igaz, ez törtenik az egesz világban. Csak arra gondolok, volt egy IGAZ nő, aki megmetett a fáraó parancsával szemben egy olyan valakit, aki senkije sem volt. És ő gonosz? Ezért nem tartom jogosnak az általánosítast.
Bocsánat, én nyilván nem vallási értelemben veszem, hanem az egyes embereket. Nekem nincs zsidó mint jó vagy rossz, vagy keresztény, mint jó vagy rossz ember. A tetteket nézzem leginkább. És bőven van minden nemzetben, családban igaz és gonosz lélek.

Én vagyok az, aki nem jó. 2020.02.19. 19:29:32

@Aglaya: Ez így emberi. Az ön nyilatkozata. Én is aláírnám. Nem volt gonosz a fáraó lánya, de az volt az EGYIPTOMi hatalom, a rendszer. A hamiskommunizmus, az ÁVO, a KGB, a nyomor és a félelem. A padláskisöprés, a megölt nagyapám boltja, mely a "népé lészen", a spiclirendszer, a részeg Internacionálé, a DIKTATÚRA. Nem az orosz ember, a magyar szomszéd.

Aglaya 2020.02.19. 19:41:24

@Én vagyok az, aki nem jó.: megértem. Székely kisbirtokos családból származok. A román kommunisták elvették nagyapám mindenét. Földeket, szülőházat, büszkeséget. De azt a hatalom tette. Hiába ért atricitás gyermekkoromban, most nem tudom gyülölni az egész népet. Csak azt, ami akkor, régen történt.
Érdekes a blogja, további sikereket, sok olvasót és ihletet kívánok hozzá!

Örömhernyó 2020.02.20. 06:41:58

@Én vagyok az, aki nem jó.: A magyarok Európában a tisztaságmániás népek közé tartoznak. A németek, angolok is megjegyzik, ha házukba magyar család költözik, hogy túl sokat fürdenek.
Amit a magyar tisztálkodási szokásokból hiányolok, az a fenékmosás, amit a mohamedánok, thai-ok, filippínók, indiaiak végeznek.
De az anális higiénia pont a közel-keleti eredetű zsidóságnál nem követelmény. A mohamedánoknál meg igen.
A mohamedánok amúgy az ima előtti rituális tisztálkodást sokszor szimbolikusan csinálják, az nem ad valódi tisztaságot. Sivatagos vidéken simán homokkal szórják a kezüket víz helyett. A muszlim országokban az általános higiéniai állapotok katasztrófálisak. Hiába a napi ötszöri ima előtti tisztálkodás, a kaki az utcán hömpölyög sokszor.
A fürdőkultúra török eredetű, az araboknál se jellemző egyáltalán. Tehát nem mohamedán, hanem török kulturális sajátosság volt.
@Kopasz Szuzukis: A pikkelyes hal kóser, a pikkely nélküli nem. Ezt hogy lehet a romlandósággal magyarázni? A juhok lépfenével fertőződhetnek, a sertés meg férges lehet. Minden állat lehet férges. Egyszerűen a zsidó étkezési szokások a pásztornépekre jellemző alapanyagokat preferálták. A letelepedett népek tartottak disznót, ők voltak az ellenség, ezért sertést enni tilos. A zsidó vándorló pásztornép volt, ezért a párosujjú patás, kérődző állatokat preferálta.
Júdea klímája alatt nem csak a sertés, de a birka, kecske húsa is hamar romlik. Mégis csak a sertés a tilos. Mert az a letelepedett népek állata.

Örömhernyó 2020.02.20. 06:46:20

@Én vagyok az, aki nem jó.: Egyiptomi kivonulásról ma azt mondják történészek, hogy valójában az nem rabság, elnyomás volt, hanem az egyiptomi társadalom egy része vagy egy szekta valami zavaros, polgárháborús időszakban lelépett onnan és belőlük lettek a zsidók. Tehát hogy Egyiptomban alakult ki a zsidó nép, vallás kezdeményei.

Én vagyok az, aki nem jó. 2020.02.20. 06:51:14

@Aglaya: Tisztelt Uram (Asszonyom)! Nem én írom a blogot, én csak kommenteltem. @Örömhernyó: Nyugodjon meg, van fürdõszobánk, bidével, használjuk is. Fizikai munkám is volt, elég poros, szagos. Én voltam az egyetlen, aki a inox mosdóvályúba belefeküdtem a nap végén, a többiek csak felületes macskamosdás után vagy anélkül rohantak ki a gyárból. Akkor én most nem vagyok zsidó?

Örömhernyó 2020.02.20. 06:56:37

@axolotl77: Volt ukrajnai zsidó származású osztálytársam. Ő volt talán az egyetlen, akit mindig figyelmeztettek orvosi vizsgálatnál, hogy a hímvesszőjét mosni kellene, mert rettenetesen túrós és "illatos". Plusz fülzsír, márkás, de sose mosott ruhák. Télen-nyáron ugyanabban a drága, abban az időben nagyon menő cipőben járt, de sose tisztították. De az apja járt a zsidó fürdőbe. Sose értettük miért nem tiszták akkor.

axolotl77 2020.02.20. 08:01:20

@Én vagyok az, aki nem jó.: Kösz a pökhendi semmit! Információval te sem szolgálsz. Talán pont az ilyenek miatt utálják a zsidókat? Hm! Nem is tudom.
Nem mellesleg naponta érzem a büdös parasztok (jelen esetben inkább prolik) és cigányok szagát, tekintve, hogy tömegközlekedem. Tehát hidd el, tudom miről beszélsz!
De azt is tudom mit jelent túl közel menni egy kaftános-pajeszos ortodoxhoz.
Mint ahogy azt is, hogy a családunkba került liberális értelmiségi zsidóknál nem divat a gyerekek napi mosdása, vagy ugyanilyen profilú zsidó kolléga miatt körbe kellett írni anonim módon a céges hálózaton, hogy "egy légterű irodában vagyunk, kérünk minden érintetettet, hogy legyen figyelemre a többiekre, és preferálja a napi rendszerességű mosdást".

Viszont mindezeken túlmenőleg akkor is hiányolok erről a blogról egy általam felvetett témáról szóló írást. Hiszen a kulcsszavak alapján ilyen itt jelenleg nem létezik.

Örömhernyó 2020.02.20. 09:55:18

@axolotl77: A zsidó osztálytársam szagos volt, a körülmetélés ellenére a hímvesszője váladékkal borított (iskolaorvosi vizsgálaton derült ez ki), sötétbarna fülzsír, lepedékes fogak. Ők mondjuk Kárpátaljáról jöttek és nem ortodox zsidók voltak, de a vallási fürdőbe jártak, reggelente az utcán láttuk őket menni arrafelé. Ennek ellenére nem voltak tiszták. A szüleim sose értették, hogy mit csinálhatnak ott a fürdőben, ha utána sem tisztábbak. De hát ez a rituális tisztálkodás.
A hindúknál is van ilyen rituális tisztálkodás, hamuval meg tehénvizelettel dörzsölik be a bőrüket és ettől tisztának számítanak vallási értelemben.
A mohamedánok legalább fogat kell hogy mossanak és valamennyire meg kell hogy mosakodjanak a napi ötszöri ima előtt, meg WC használat után mosakodni kell végbélnyílás és nemi szervek környékén. Ettől még arab országokban és más muszlim országokban (Indonézia) rettenetes az emberek személyi higiéniája és fogazata, az utcák is mocskosak. Szóval hogy rituálisan tiszta valaki, az korántsem jelenti, hogy a mai modern ember szemében is tiszta lenne.

Almandin 2020.02.20. 21:00:42

@axolotl77: @Örömhernyó: Én is ismertem zsidó származású embereket és az a tapasztalatom, hogy nem piszkosabbak, mint mások. Az egyéni különbségek nagyobbak. Az általam ismert zsidók (vagy annak vélt személyek) nem bűzlöttek az izzadtságtól, nem volt láthatóan piszkos a ruhájuk se. Én is tömegközlekedek, elég sok, vélhetően nem zsidó származású, nem cigány, nem hajléktalan ember riasztóan ápolatlan, büdös, a ruhájába feketén be van rakódva a mocsok (évek óta nem mosott nadrágok pl.). Az, hogy ti összeakadtatok néhány ápolatlan zsidóval, attól még az egész népre nem jellemző a piszkosság általánosságban.

axolotl77 2020.02.21. 07:41:50

@Almandin: Találkoztál már te az általam említett kaftános-ortodox társasággal? Ahol tényleg mindenki ápolatlan.

Almandin 2020.02.21. 12:07:34

@axolotl77: Dolgoztam anno olyan irodaházban, ahol voltak ortodox zsidók is, a liftben időnként együtt utaztam velük. Nem tapasztaltam, hogy büdösek lettek volna.

Örömhernyó 2020.02.24. 01:36:24

@Almandin: Az én zsidó osztálytársam természtesen nem ortodox volt, de higiéniája rettenetes volt. Jó, a roma osztálytársaim (volt fiú és lány is) bűzlöttek, de máshogy. Lehet, hogy mert Ukrajnából származott a zsidó osztálytársam családja, más volt a higiéniáról alkotott felfogásuk. De persze magyarok közt is van bőven büdös, ápolatlan. Csak akkoriban ez tűnt fel, hogy láttuk, ahogy mennek a "fürdőbe", de nem lettek tisztábbak. Ugyanez az élménye sokaknak, amikor muszlim országba utaznak. Napi ötszöri tisztálkodás (amolyan cicamosdás) kötelező, de az emberek személyi higiéniája meg a környezetük tisztasága kétségbeejtő tud lenni.

Lekvár és JAM

Úgy mondják dzsem, úgy írják jam, de az íze lekvár!

Címkék

10 tény (10) 30 év (2) Ábrahám (8) Ákéda (1) álom (1) Amerika (1) angyalok (1) antiszemitizmus (5) Bábel tornya (1) babona (1) beta iszrael (1) Biblia (88) cedáká (1) chábád (4) chanuka (3) cionizmus (4) Dávid (1) Édenkert (2) élet és halál (2) EMIH (2) esküvő (2) Eszter könyve (2) etióp zsidók (1) film (1) fogamzásgátlás (1) Frigyláda (1) gematria (1) Gog és Magog (1) gyász (3) háláchá (73) halál (1) hászidizmus (25) házasság (2) héber (2) hetiszerettemutaltam (19) hit (1) időjárás (1) ima (11) Izrael (14) Izsák (1) Jeruzsálem (2) jiddis (2) Jób (1) jom kipur (6) judaizmus (151) kabbala (22) klíma (1) Kohén Gádol (1) kol nidré (1) kommunizmus (1) konyha (3) környezetvédelem (1) körülmetélés (1) kóserság (6) kultúra (4) kurd zsidók (1) lélek (2) liturgia (1) magyarországi zsidóság (6) MAOIH (1) Mazsihisz (1) megtérés (11) Messiás (12) mezőgazdaság (1) Mózes (2) Nachum (1) naptár (2) Nimród (2) Noé (3) oktatás (1) özönvíz (2) perzsa zsidók (1) pészách (5) podcast (2) politika (48) prófécia (4) Purim (1) Rebbe (18) ros hásáná (5) Sábát (4) sakk (1) Sára (2) sávuot (2) sigd (1) sípucca (23) smita-év (1) sófár (2) spiritualitás (50) Szentély (6) szexualitás (2) szokások (90) szukot (3) Talmud (100) Tánjá (2) tanulás (1) Terách (2) teremtés (22) tfilin (1) tolerancia (1) Tóra (79) tóra tekercs (3) történelem (96) tsuvá (6) tudomány (10) túlvilág (1) ünnep (25) válás (1) vallásjog (87) Virtuális tanház (2) zene (2) zsidóság (161) zsinagóga (4) Címkefelhő
süti beállítások módosítása