Ajánlom M.M. és P.G. olvasómnak 

Két hét múlva kezdődik a zsidó újév, ros hásáná, amikor a világ, pontosabban az ember teremtését ünnepeljük átlépve ezzel az 5780-as esztendőbe. A zsidó hagyomány szerint Isten 5780 éve, Tisré hó elsején, pénteken, teremtette az embert.¹ Öt nappal korábban, Elul hónap 25-én, vasárnap, pedig a világot.

Felmerül a kérdés, annál is inkább, mert ez talán az egyik legalapvetőbb, hogy miként egyeztethető össze a zsidó hagyomány szerinti számítás azzal, hogy a tudomány a Föld keletkezését cca. 4,5 milliárd évvel ez előttre teszi (azért írom, hogy cca., mert a tudományos álláspont ebben a kérdésben, különböző felfedezések és teóriák alapján folyamatosan változik).

Nos, a kérdés nem új. Olyannyira nem, hogy a Talmud és a Midrás irodalom (ezek a rabbinikus munkák körülbelül 1.500 évesek) is foglalkozik a kérdéssel, ha nem is a mai tudományos felfedezések érveit felhasználva.

Alapvetően három álláspont létezik az ellentmondás feloldására.

Az első,² talán legismertebb és népszerűbb arra hívja fel a figyelmet, hogy Isten a Napot és a Holdat és esetleg más bolygókat, a teremtés negyedik napján (szerdán) teremtette.³ Márpedig ez azt is jelentheti, hogy a teremtés napjai, de az első négy minden bizonnyal, nem 24 órás napok voltak, hiszen nem volt még Nap, amihez képest a Föld saját tengelye körül megfordult volna 24 óra alatt. A híres középkori Tóra magyarázó, Mose ben Nachman rabbi (1194-1270)  rávilágít arra a tényre, hogy az idő maga is egy teremtmény, melyet Isten az első napon teremtett.⁴

Persze Istennek, a világ alkotójának lehetőségeit nem haladja meg az a tény, hogy nincs Nap égitest, hiszen Isten, aki mindenható, minden bizonnyal Nap nélkül is tud egy napot számolni. Mégis úgy tűnik, hogy logikus lehet azt feltételezni, hogy a Teremtés ideje nem feltétlenül 24 órás ciklusokból áll. Biblia-szkeptikusok gyakorta hívják fel a figyelmet arra, hogy igen ám, de a Nap minden bizonnyal idősebb, mint a Föld, tehát úgy tűnik a Tóra nincs tekintettel a tudomány által elfogadott sorrendiségre, ugyanakkor talán nem ördögtől való azt feltételezni, hogy a Tóra igenis tekintettel van a sorrendiségre, melynek bizonyítéka, hogy a növény és állatvilág megalkotásának sorrendje hasonlatos a tudomány által hirdetett kialakulási rendhez.

A második, egyébként az első magyarázatnak nem feltétlenül ellentmondó érvelés arra hívja fel a figyelmet, hogy minden teremtett dolognak, kőnek, növénynek, állatnak és embernek már a teremtés pillanatában kellett legyen kora. A Midrás bölcsei például azt mesélik, hogy Ádám, az első ember 20 éves volt, mikor Isten teremtette. Ami nyilvánvalóan logikus is, hiszen ha Isten egy csecsemőt „pottyant” le az Édenkertbe, az éhen halt volna. Ha tehát kivágtunk volna egy fát az egyik első teremtett fa közül, vajon annak évgyűrűi hány évesre taksálták volna a fát?

A gondolat lényege tehát az, hogy minden amit Isten teremtett „vadonatúj” volt ugyan, de réginek tűnt. Így a Földgolyó is lehetett akár 4,5 milliárd éves. (Itt jegyzem meg, hogy a válasz a „tyúk volt előbb vagy a tojás?” problémára e vélemény szerint a tyúk irányába billenti a mérleget.)

A harmadik⁵ álláspontot a Midrás fogalmazza meg, e szerint Isten, mielőtt világunkat megteremtette volna, teremtett már több világot, melyekkel ilyen vagy olyan okból nem volt elégedett, ezért elpusztította azokat, a mi világunk pedig a sokadik teremtett világ.⁶

A fenti három teória mellett zsidó filozófusok egy része, már a középkorban siet kijelenteni, hogy a Bibliában megfogalmazott teremtés történet nem feltétlenül szó szerint értendő. Így gondolkozott Maimonidesz (Mose ben Maimon rabbi, 1135-1204), aki úgy vélekedik, hogy a Biblia egyik tipikusan nem szó szerint értendő része a teremtés története.⁷

Szintén Mose ben Nachman rabbi egyik munkájában azt fejtegeti, hogy nem véletlenül határoztak úgy bölcseink, hogy „nem tanítjuk a teremtés történéseit nyilvánosan”⁸, hiszen a teremtés történetben leírt folyamatok rendkívül misztikusak, fel nem foghatók, így az ott leírtak leginkább spirituális dolgokra vonatkoznak, semmint a teremtés materiális részére. Érdekes adalék, hogy Mose ben Nachman rabbi egyik tanítványa, a 13. században élt akkói Rabbi Jichák a világ (értsd univerzum) korát 15 milliárd évesre teszi és mestere gondolatát tovább dolgozva erősíti meg azt a feltételezést, hogy a teremtés történetben leírtak mindössze a „felszínt kapargatják”, annál is inkább, mert erről a komplex folyamatról a Tóra elég szűkszavúan beszél, mindössze 31 versben (a Tóra összesen 5.845 verséből)

1. 1Móz 1:24-31
2. Rabbeinu Bechia, Széfer Háikárim 2:18, Midrás Berésit Rabá 9.
3. 1Móz 1:14-19
4. Ramban magyarázatának bevezetője Móze első könyvéhez
5. Midrás Beresit Rabá 9:24
6. 1Móz 1:31 verse alapján, mely azt mondja: „És látta Isten mindazt, amit alkotott, hogy íme igen jó.”
7. Tévelygők útmutatója 2. fejezet
8. Misna, Chagiga traktátus 2:1