E héten volt 50 éve annak, hogy az Apollo 11 amerikai űrszonda két bátor űrhajósa, Neil Armstrong és Edwin Aldrin, az emberiség történetében először a Holdra szállt. Az 1969. július 16-i dátum nem csak „kis lépés volt az embernek, de annál nagyobb az emberiségnek”, de a Holdra szállás realitássá válása egy azóta is tartó háláchikus (vallásjogi) kérdéskört is megnyitott. Jelesül: milyen micvákat (parancsolatokat) kell tartani az űrben? Például hogyan tart az ember szombatot a Holdon?
A kérdés, bár ezt a hatvanas évek végénmég senki nem tudta, akkor vált igazán izgalmassá, amikor 2003-ban az első izraeli zsidó is az űrbe készült. Sajnos Ilan Ramon tragikus halála a Columbia űrrepülőgép katasztrófája miatt örökké fájó pont marad a zsidó szívekben, de az ezredforduló elején komoly rabbinikus értekezések folytak az űrben tartható micvák, különösen a szombat és az ünnepek témájában.
A cánzi rebbe (Chaim Halberstam, 1793-1876) majd száz évvel az űrprogram realitássá válása előtt akként vélekedik, hogy a Holdon a napokat hasonlóan a földi számoláshoz számoljuk oly módon, hogy minden napfelkeltét egy napnak számolunk. Ezzel a teóriával egy apró probléma akad, ugyanis ha az űrhajó a Föld körül repül, a Nap minden kör után, kb. 90 percenként bukik fel, így 24 óra leforgása alatt az űrhajós vagy 16-szor tapasztal napfelkeltét. Ez kevéssé praktikus megoldás, hiszen így minden 90 percen beül például háromszor kellene imádkozni.
A Talmud akként rendelkezik, hogy ha valaki a sivatagban (vagy bárhol lakatlan helyen) utazik és elfelejti milyen nap van, hat napot kell számoljon attól a naptól és a hetedik napon szombatot kell tartson (Babilóniai Talmud, Sábát traktátus 68b). Az is igaz, hogy a Talmud akként rendelkezik, hogy miután ez a számolás mesterséges elfordulhat, hogy a valódi Sábát nem azon a napon van, amit a sivatagi vándor elhatározott, így a többi napon is tartózkodnia kell a szombaton tilos munkavégzéstől, hacsak nem az életének mentése áll fenn.
A Talmud fenti döntvénye alapján dönt Jákov Emden rabbi (1667-1776) úgy, hogy a sarkvidéken, ahol a nap gyakorlatilag soha nem jön fel, vagy az év másik részében, soha nem megy le, és valaki elfelejtette a napok nyilvántartását, a szombatot akként kell tartani, hogy az ember 6-szor 24 órát számol és a hetedik 24 óra lesz a szombat (Sulchán Áruch, Orech Chájim 344:2-hoz írt magyarázata).
Jiszrael Lifsitz rabbi (1782-1860) hozzáteszi, hogy amennyiben az ember a sarkvidéken tudja milyen nap van, mert emlékszik, a probléma „csak” annyi, hogy a nap sose megy le, akkor számolja a napokat ahhoz a helyhez képest ahonnan elindult és a szombatot is azon a napon tartsa, amelyiken kiindulópontja volt (Tiferet Jiszrael a Misna Bráchiot traktátusának első fejezetéhez írott kommentárjában).
A lubavicsi Rebbe, Menachem Mendel Schneerson rabbi (1902-1994) a Tiferet Jiszrael döntvényét azzal egészíti ki, hogy amennyiben az ember tudja, hogy melyik hosszúsági körön van, úgy egy azon a hosszúsági körön fekvő legközelebbi „normális” város számításához igazodjon.
A Holdon illetve az űrben való tartózkodásra a legtöbb háláchikus szakvélemény a Tiferet Jiszráel döntvényét tartja alkalmazandónak, hogy tudniillik, az űrhajós indulásának helyszíne, Ilan Ramon esetén a floridai Cape Canaveral, időhasználata az irányadó (Kovec Or Jiszrael rabbinikus döntvénypublikáció 29. kiadás).
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
teéjesenmindegy 2019.07.19. 08:07:25
Azért felvetődik még néhány kérdés.
Maceszt lehet-e tubusból enni. Kipát kell-e hordani a szkafander alatt. Jó ötlet-e az űrhajóban hanuka gyertyát gyújtani...
Egyébként milyen előrelátók a rabbik. Megmondták, hogy mit kell csinálni a sarkvidéken. Vajon minek? Hollywood nem arra van, soha egy zsidó nem mászkált arrafele.
Arra vajon mi az iránymutatás, ha egy zsidó olimpiát nyer?
apro_marosan_petergabor 2019.07.19. 08:40:33
Azt is mondhatnám, nincsen értelme ezekkel foglalkozni, de valamivel a rabbiknak bizonyítaniuk kell fontosságukat, meg valamiből meg is kell éljenek.
Belzebubo 2019.07.19. 10:12:45
2019.07.19. 10:14:20
gabiiii 2019.07.19. 12:16:31
Hihetetlen, hogy ilyen marhaságokkal foglalkoznak egyesek, miközben kiválasztottnak képzelik magukat...
gigabursch 2019.08.06. 18:22:11
Mit vétett?
moonwalkr 2019.08.07. 15:31:20
Niel = Neil
edwin = Edwin (bár Edwinként alig ismeri valaki Buzzként annál többen)