Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Egy tavaly elinduló streamingszolgáltatás, optimális YouTube használat, monetizáció és zeneipar. Ezekről beszélgettünk Bodrogi Bozán Andrással, digitális zeneüzlet szakértővel, YouTube specialistával.
Mesélsz kicsit a YouTube Music itthoni elindulásáról?
Mint általában minden létező piacon viszonylag hirtelen indul be a Google bármilyen jellegű szolgáltatása. Arról, hogy ezek milyen eredménnyel vagy milyen előfizetői számokkal jártak itthon, publikus adatot ritkán hoznak nyilvánosságra. Általában nagyon csöndben indul el, viszonylag minimális PR-al, habár idén voltak például a Sziget köré is építve kommunikációs és PR tevékenységek. Volt egy teljes YouTube Music helyszín, illetve szponzorálták az óriáskereket is.
Ha jól látom, 2015 év végén indult el ez a platform. Lehet tudni, hogy miért csak most vezették be itthon?
Általában először a nagyobb felvevőpiacokra vezetik rá az újdonságokat. Magyarország második vagy harmadik vonalas és Közép-Kelet-Európával együtt szokott elstartolni. Maga a YouTube, mint online videómegosztó platform, nem feltétlenül egy streaming szolgáltatásként indult, ezért az egész felhasználói élmény, a katalógus minősége, mennyisége, teljesen máshogy épült fel, mint mondjuk a Spotify esetében. A YouTube-on alapból nehéz elindítani egy szolgáltatást úgy, hogy nem minden esetben vannak aktívan működő, jól felépített csatornák. Az előadói, zenekari profilok egységesítése is kihívás volt, avagy miként lehet egy olyan felhasználói élményt kialakítani, hogy amikor rákeresel egy művészre, akkor minden kiadvány, arculati elem a megfelelő csatornán optimálisan jelenik meg. Ennek okán kezdtek el egy egységesített felépítést bevezetni. Ez az Official Artist Channel, magyarul Hivatalos Előadói Csatorna, ami egy újfajta felépítése a csatornák főoldalainak és valamilyen szinten centralizáltabb, generálisabb felhasználói élményt ad. Minden csatorna főoldalán megjelenik két fix, nem szerkeszthető modul, amelyek egyikén az adott művészhez köthető hivatalos zenei videók, a másikon pedig a kiadványok jelennek meg. Néhány nagyobb művésznél Magyarországon is átalakítottak és összevontak már minden korábban létrehozott csatornát.
A következő kérdésem pont a magyar zenekarok YouTube használatával kapcsolatos. Most már elég erőteljesen jelen van a YouTube az együttesek életében, mi a tapasztalat, mennyire használják ezt tudatosan itthon?
Nagyon nehéz átvinni őket ebbe az irányba, bár a fiatalabb zenekarok már ügyesebben, intenzívebben használják ezt a platformot. A régebbi kiadói rendszerek úgy épültek fel, hogy megjelent évente egy lemez, abból volt egy-kettő kislemez, amire próbáltak rádiós és tévés játszást elérni. Online térben való tartalommal kommunikálni nehéz egy olyan platformon, amelyen a felhasználókat, leginkább az igazán intenzív és lojális YouTube felhasználókat arra szoktatta rá a vlogger, maga a csatorna tulajdonos, hogy rendszeresen oszt meg tartalmat, hetente egyszer legalább. A YouTuberek illetve az ilyen videósok - különböző kategóriákban - sokkal rendszeresebben és következetesebben osztanak meg és aktiválnak tartalmat a felületen. A zenekaroknál nem nagyon lehet rendszeres tartalommegosztásnak nevezni, hogy évente kijön egy vagy kettő videóklip. Semmiképpen nem a YouTube vetületeiben vagy ökoszisztémájában, ahol igazából az lenne a jó, ha nem hagyod csendben a csatornád hosszú ideig és próbálsz minél több fajta kreatív formátumban videótartalmakat készíteni minden létező dalod mellé. Elképesztő mennyiségű új formátum jött létre az utóbbi évtizedben, és ebben a YouTube óriási szerepet töltött be, mint platform – szöveges videók, behind the scene videók, tour videó, élő videók, feldolgozás videók vagy 360 fokos élő tartalmak. Egy csomó minden, amivel lehetne főzni, de a zenekarok nagyon keveset használják, vagy ritkán ismerik fel, mint lehetőséget, hogy a tartalom az egyfajta ragasztó közted és a rajongóid vagy a zenédet érdeklő emberek között.
2017-ben volt egy arculatváltás a Petőfi Rádiónál, amivel a feltörekvő zenekarok egy elég fontos megjelenési platformot vesztettek el. Ez hogy befolyásolta a tudatos YouTube használatot, volt valami tendencia?
A YouTube egy nagyon intenzíven használt platform és sok piacon az új zenék felfedezésének fontos forrása. A Petőfi Rádiónak az az időszaka láthatóan elindított és belökött egy új generációt, és nagyobb részük talán a mai napig is- kisebb nagyobb változásokkal - létező zenekar a piacon. De mondjuk, ezek a zenekarok jellemzően pont nem voltak annyira erőteljesek a YouTube-on. Egy biztos, hogy a rádiós játszás hat a YouTube megtekintésekre, keresésekre. Ha az ember valamit hall a rádióban, akkor lehet hogy rákeres a YouTube-on, mert a rádiónak ez egyfajta hiányossága, hogy on-demand módon nem tudsz vele mit kezdeni. Emellett a YouTube kitermelt és felszínre hozott egy rakás olyan hip-hop, rap, független vagy akár romapop előadót, akit egy tévében vagy rádióban sem hallhattál, láthattál.
Milyen szempontok alapján áll össze, hogy mennyit kereshet egy zenekar a YouTubeon? Volt ez a fake news, hogy egy megtekintés egy forint…
Ez nonszensz, de a valóságot elég nehéz megmondani, mert olyan sok tényezőtől függ. Az, hogy egy zenekar mennyi pénzt keres a YouTube-on, egyrészt függ a banda illetve a dal népszerűségétől - ha most csak egy dalra vetítjük le az egészet. Logikusan, minél több tartalmat publikálsz, annál több reklámot tud elhelyezni a YouTube és a Google ezeken a felületeken. Alapvetően neked erről az oldalról minél több embert – feliratozókat - kell összegyűjtened, akik minél hosszabb ideig nézik a videóidat, ezáltal az azokban megjelenő reklámokat is. Folyamatos növekedés, a megtekintett percek számának növelése, a rendszeres tartalommegosztással való operálás, ezek mind idővel optimalizálják az innen jövő keresetedet is. Ami még nagyon nagy része a bevételeknek, az köthető a dalnak a népszerűségéhez is, hogy hány ember használja az adott hangfelvételt a saját videójában. A YouTube tartalomfelismerő rendszere (YouTube Content ID) összegyűjti ezeket, és ha úgy döntesz, akkor ezeket is tudod, un. monetizálni. Magyarul, azon más felhasználók által publikált videókra helyezett reklámok bevételeiből is részesedhetsz, amelyek használják a te zeneszámaidat.
Korábban kitértél azokra a hip-hop/rap előadókra, akik a YouTube-on vagy más online felületeken lettek népszerűek és építettek rajongói bázist.
Ez egyébként mindenhol, az egész világon egy jelenség.
Ezek az előadók az optimális YouTube használat illetve a folyamatos tartalomfeltöltés miatt értek el ilyen sikereket?
Ők átlátták a platformban rejlő erőt. Az már más kérdés, hogy a hip-hop vagy a rap mennyire korszellem jelen pillanatban a zene világában, vagy mint stílus mennyire sző át mindent a könnyűzenében. A YouTube egy platform, ahol ki tudod fejezni magad, meg tudod osztani a gondolataidat. A hip-hop meg a rap általában - jó esetben - erről szól: elmondod ki vagy, mi vagy, miről mi a véleményed. Erre ez a platform jó eszköz. A műfaj képviselői rendszeresen és folyamatosan gyártottak tartalmakat és különböző csapatok jöttek létre, mint például Mr. Busta, Giajjeno meg Hiro, melyek aztán kinőtték magukat. Emellett említhetném akár a Krúbi-féle vonalat, meg a Dé:Nash-t, akik ma egy major lemezkiadónál, de egy saját sub-label-nél tolják, ők is a YouTube-on kezdtek építkezni. Közben hip-hop, rap vonalon majdnem minden környező országban születtek ilyen sztárok, akiket soha nem láttál semmilyen szinten a mainstream médiában.
Ezek a sikerek mennyire tudnak tartósak lenni?
Amennyire tartós a siker bármelyik másik szegmensben. Manapság hosszú távú karriert felépíteni zenével vagy zenekarral, sokak szerint egyre nehezebb. Az biztos, hogy egyre gyorsabb, egyre több, és egyre nagyobb ebből a szempontból a fluktuáció. Ráadásul egy csomó youtuber is arról beszél, hogy hogyan és miként égsz ki, hogyan próbálod fenntartani az érdeklődést hosszú távon és hogyan tudsz te magad motivált maradni. Zenekaroknál is nehézkes, hogy miként tartsanak össze egy csapatot, hogyan legyenek kreatívak, és hogy minél hosszabb ideig tudjanak jó dolgokat alkotni. Ez a YouTube-tól függetlenül is viszonylag nehéz. Az, hogy a YouTube-on kinőtt arc hova és miként jut el, nem tudom, de ott van például Fluor Tomi, aki a korai dalaival nem feltétlenül a Petőfi Rádió főműsoridejében jelent meg...
Interjú: Gergely Száva
