A természetes erőforrások egyre magasabb árára, környezettudatosságunk és a túlzott fogyasztás csökkenésére irányuló szándékok növekedésére reagálva, digitális platformok és startupok kézenfekvő megoldással álltak elő. A megosztásról és az arra alapuló, előrejelzések alapján 2025-re háromszázmilliárd dolláros piaccá terebélyesedő gazdaságról (sharing economy) van szó.

Ez a gazdaság máris példásan működik: egy átlagamerikai Lime kerékpárral biciklizhet munkába, ahonnan Uber autóval mehet haza. A Deliveroo-n keresztül rendelhet kaját, a felesleges többnapos élelmiszertől pedig az Olio közreműködésével szabadulhat meg.

A megosztás-alapú gazdasági modell a számítástudományból ismert peer-to-peer (p2p) jellegű tevékenység – javak és szolgáltatások általában közösségi online platformok közvetítésével történő beszerzése, elosztása, elérhetőségük (hozzáférésük) megosztása.

A p2p gazdaság központ nélküli, decentralizált modell. Két személy (peer, azaz "haver") a harmadik, a közvetítő, vagy valamilyen szervezet, üzleti tevékenységet folytató vállalat kihagyásával, közvetlenül egymásnak ad el, egymástól vásárol termékeket, szolgáltatásokat. Egy p2p-gazdaságban a gyártó általában a szerszámait (termelőeszközeit) és a végterméket is birtokló magánszemély vagy független vállalkozó.

Közösségek tagjai évezredek óta osztanak meg eszközöket egymással, de az internet elterjedésével és a bigdata-jelenséggel, az eszközök (szolgáltatások stb.) tulajdonosai és az azokat használni kívánók sokkal könnyebben megtalálják egymást.

A megosztás-alapú gazdaságok lehetővé teszik, hogy személyek és csoportok alig vagy egyáltalán nem használt eszközökkel, például hetek óta parkoló autókkal vagy üresen álló, sokadik hálószobákkal pénzt keressenek – ne csak akkor használják őket, amikor nekik szükségük van rájuk. Ezekben az esetekben a fizikai eszközöket szolgáltatásokként osztjuk meg.

A járműmegosztó-szolgáltatások, mint például a Zipcar tökéletesen szemléltetik a koncepciót. A Brookings Intézet szerint a magántulajdonban lévő járművek életciklusok kilencvenöt százalékában kihasználatlanok, ezért ideális alanyok a megosztásra. Ugyanebben a jelentésben olvashatunk a közismert – és sokat támadott – Airbnb szállásmegosztó szolgáltatásának szállodákkal szembeni anyagi előnyeiről, és a tulajdonos is végre ki tudja használni az üresen kongó szobákat. Világszerte harminc-hatvan százalékkal olcsóbbak, mint a hotelszobák.

A megosztás-alapú gazdaság 2020-ig gyors fejlődésen ment keresztül, bár a világjárvány, az elmaradt utazások, majd a turizmus csigatempójú feléledése drasztikusan lelassították a dinamikus folyamatokat. Ennek ellenére ma már nagyon sok tevékenység, gyes b2b, azaz két vagy több vállalat6 közötti interakciók is ebbe a körbe tartoznak.

Az „együttdolgozó” platformok esetében, vállalatok szabadúszókkal, független vállalkozókkal, távmunkázó alkalmazottakkal osztanak meg munkatereket. p2p hitelezőplatformokon szervezetek magánszemélyeknek engedélyezik, hogy más magánszemélyeknek a hagyományos megoldásoknál sokkal olcsóbban kölcsönözzenek. Divatplatformokon szintén magánszemélyek adhatják el, vagy kölcsönözhetik ruháikat, egyes honlapok pedig szabadúszókat kapcsolnak össze érdeklődési körükbe tartozó munkáltatókkal, szolgáltatókkal.

A kertmegosztástól az élelmiszerbankokig, a nyílt forrású terméktervezéstől a kerékpár- és rollermegosztókig, a szabad ágyakat kínáló couchsurfingtől az időbankokig, számtalan eset példázza a megosztás-alapú gazdaságban rejlő potenciált.

A sharing economy a bizonytalan szabályozás, a hatósági engedéllyel nem rendelkező eladók, egyes szektorok visszaélésekre okot adó áttekinthetetlensége stb. miatt gyakori bírálatok tárgya.

Módosítva: 2023. december 27.