Az Ön kritikusa, őszinte és pártatlan véleményekkel

Kritikus

Trónok harca - a kitalált történelem jobb, mint az igazi? [26.]

2019. május 22. - Critic.

A nyolcadik, befejező évad után egyértelműen kijelenthető, hogy hatalmas siker már nyolc esztendeje George R. R. Martin különleges regénye (A tűz és jég dala) és az abból készített, HBO által "megrendelt" sorozat, David Benioff és D. B. Weiss rendezésében. Címe: Trónok harca. A sokszereplős, összesen 71 epizódból álló alaptörténet kitalált, de helyszínei, építményei, fegyverei, életkörülményei és szokásai alapján akár a létező történelem középkorához is lehetne kötni, mégpedig nagyjából a X. - XI. századhoz. Bár természetesen ez egy kitalált világ -- és saját datálása szerint sztorija Aegon hódítása utáni 297. évben kezdődik -- fiktív térben és időben zajló, fantázia-szülte cselekményről van szó. Ugyanakkor felkelti az emberek érdeklődését a középkor iránt.  Kérdés azonban: ennyivel jobb a kitalált "történelem" mint az igazi?

tronok_harca.JPG

A válasz már csak azért is árnyalt, mert a Trónok harca több korszakot is összemos (annak dacára, hogy fő motívuma tényleg leginkább X. századi), a forgatókönyv és rendezés kora-újkori elemekkel is színesíti az összképet. Ráadásul meseszerű jelenségeket is bőven kapunk, melyek a legendák, mítoszok világát idézik. Aki elmerül ebben a történetfolyamban és látványtengerben, az egy kronológiai "katyvazban" találja magát a középkor "aromájával". 

Bár Westeros és Essos kitalált területek, miként az uralkodói család, a Targaryen is a képzelet szüleménye, azért lehet párhuzamokat találni valódi történelmünkkel. A Királyvár ugyanis Konstantinápolyra, a Hét Királyság pedig a középkorban virágzó Bizánci Birodalomra emlékezteti a történelemben jártasabb nézőket. Ugyanakkor a városok képe inkább a XV. századi itáliai településeket idézi, a pénzgazdálkodás pedig - miként az egymással vetélkedő dinasztiák is (lásd Rózsák háborúja Angliában) teljesen kora-újkori. Képzavar a vallási-kulturális sokszínűség is, ami semmilyen mértékben nem jellemezte sem a középkori, sem a kora-újkori Európát (melyben mindig is a latin nyelvű  és liturgiájú keresztény kultúra volt a "közös nevező")

Az ismert történelemmel való hasonlóságok és ellentétek ambivalens hatást kelthetnek (főleg a tizenéves fiatalokban), hiszen: egyik oldalon zűrzavart hagynak maguk után (torz és hamis képet a múltról, a középkorról), másik oldalon viszont kedvet csinálnak a történelem megismeréséhez és a középkor tanulmányozásához. Mondhatnánk erre, hogy egy kitalált térben és időben játszódó -- szinte egy másik dimenzióban nem létező földrészeken -- zajló történet hogyan lenne képes bármilyen képzavarra? A válasz éppen a valósággal való hasonlóságokban rejlik, hiszen mint említettük számtalan ponton nagyon is valóság- és történelem hű az egész.

A két végső kérdés így hangzik: melyik hatás billenti pozitív irányba a Trónok harca megítélését: a történelem iránti kedvcsinálás, vagy a megtévesztés; illetve a másik feladvány: miért egy olyan sorozat szerez hatalmas népszerűséget, mely kitalált és miért nem egy olyan, amely egy megtörtént középkori (vagy kora-újkori) eseménysort dolgoz fel?

tronok_harcok2.JPG

Nos, abban a korban, amikor a gyerekek alig forgatnak könyveket és inkább a három dimenziós mozi-előadások, számítógépes játékok, szimulátorok, okostelefonok és általában az informatika kínálta látványvilágban élnek, a történelem (és főleg a történelem tanulás) erősen marginálódott helyzetbe kerül. Az érdeklődés fenntartása soha nem volt ennyire fontos, még olyan áron is, mely kiigazításokat követel rengeteg tekintetben.

A másik észrevétel: Egy fiktív történet mely nem köti az írót és a film-készítőket semmihez (vagyis nem kérhető rajtuk számon a korhű csaták, események, ruhák, fegyverek látványa... stb) a fantázia szárnyalását teheti lehetővé, ami eleve vonzóbb kilátás mindenki számára, mint a valóság. Nem beszélve mesebeli lények, sárkányok "bevetéséről" mely érthető módon nyilván kizárható egy történelmi jellegű film esetében. Az 1995 -ös Mel Gibson filmet, a Rettenthetetlent (Braveheart) annak idején ízekre szedte a történész "társadalom" és kapott hideget-meleget a produkció, amiért a forgatókönyv és rendezés nem követte pontról pontra a XIII. század Anglia valós eseményeit (látványvilágát). Nemes volt William Wallace (nem pedig paraszt) és nem hordhatott skót szoknyát sem (mert az csak később lett szokás) valamint a csaták sem úgy zajlottak ahogyan a film mutatja, nem beszlve arról, hogy egész sereg szereplő volt hibásan megjelenítve.

De hasonlóan járt még vagy tucatnyi másik film is, ami jelentősen megtörte a történelmi filmek készítésébe fogó producerek lelkesedését. Ám a fantasyk, marvelek,látványmozik kora közben felvirágzott, a Trónok harca soha nem járhat úgy, mint a Rettenthetetlen.

Hogy mi a Trónok harca sikerének titka? A látvány, a sokszereplős cselekmény és főleg a kiszámíthatatlanság, mely kizárja, hogy a valós történelmet ismerve megtudjuk mi fog történni az elkövetkező részekben. A Trójánál tudtuk: a város elesik és Achilles meghal, illetve a Rettenthetetlennél is tudtuk, hogy úgyis leverik Wallace felkelését, őt magát pedig kivégzi majd. Ám a Trónok harcában bármi megtörténhetett, a fantáziának semmi sem szabott határt. 

Sokan csak az utolsó hónapokban, hetekben, napokban figyeltek fel a sorozatra. Egyikük, bizonyos Amy Cuddy (írónő) nyilvános fórumon (egy közösségi oldalon) kérte a Trónok harca rajongókat, hogy írják le egyetlen mondatban a sorozat lényegét. Az egyik vállalkozókedvű TV néző, William Shatner (színész) a következőket írta: 

Egy szuperőrült, vérfertőzésben utazó család uralja a Hét Királyságot. Az északról érkező rosszfiúk mindenkit leakarnak igázni, ezért a legtöbben félreteszik az ellentéteket és együtt harcolnak ellenük. A győzelem után egy szuperőrült királynőt követnek, aki nem segített nekik harcolni és minden egy nagy katyvaszban és hatalmas csalódásban végződik. Vége.

Most valóban véget ért az utolsó évad is, mi pedig egyelőre itt maradtunk álmodni való nélkül, megfosztva egy történelmi látványvilág véget nem érő cselekvényfolyamától.

A film MAFAB adatlapja

FB oldalunk itt érhető el!

logo_kritikusa.jpg

2019.05.22. (11:32) 

A bejegyzés trackback címe:

https://kritikusa.blog.hu/api/trackback/id/tr7714845782

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Recensens 2019.05.22. 14:00:22

A Trónok harca a meglepetések és fordulatok filmsorozata sajátos karakter megjelenítésekkel, történelmies látványvilággal és mese-elemekkel. Szinte semmi köze az ismert történelemhez, legfeljebb (ahogy a posztban is szerepel) kedvcsináló a múlt megismeréséhez.

Én az első évad után jobban érdeklődtem a középkor iránt, mint korábbi életemben.

Critic. 2019.05.22. 18:32:55

@Inceptio: Sokakban váltott ki a sorozat érdeklődést a történelem iránt. Ha úgy vesszük már ezért megérte leforgatni.

Petrus Rosidus Maximus 2019.05.22. 23:14:31

Azért sok mindent túlzásba vitt a sztori és a rendezés: mint a jók gyakori kinyírását és a meseszerűséget. Erre tett rá egy lapáttal az, hogy egyetlen történelmi korhoz nem volt konzekvens a forgatókönyv. Kronológiai káosz, infantilizmussal.

Critic. 2019.05.22. 23:16:24

@Pour le Mérite: Igen, de kíváncsivá teszi a nézőket a folytatásokról és érdekes a karakterisztikája is, nem beszélve a látványvilágról.

@Slepárszki Unelias Slepy: Köszi! Javítottuk.

szanalmas 2019.05.23. 22:17:24

@Pour le Mérite: Annyival még kiegészíteném, hogy hasonló a mai kor igénytelenségeihez, a valógságshowkhoz, a közösségi médiához, meg a kaptafás, ötlettelen, unalmas filmekhez, gagyi sorozatokhoz, brazil szappanoperákhoz, azaz a mondás szerint: "hogyan basszuk el az időnket felesleges hülyeségekre". Most nyilván nem kifogásolom a tömegigényt, tudomásul veszem, hogy a hót unalmas szappanoperákat és nulla cselekményű 5-9 részes zs kategóriás akció filmeket a "látvány" miatt nézik. Kösz Marvel! :D

exterminador 2019.05.23. 22:19:00

@Pour le Mérite: a jók sohasem győznek, a valódi történelemben sem, tudhatnád.

Petrus Rosidus Maximus 2019.05.23. 22:23:44

@exterminador: Nem, nem tudom. Az első és második világháború? A jók győztek. Hidegháború? A jók győztek.

jandera 2019.05.23. 22:34:08

@Pour le Mérite: Nem, nem a jók győztek!
A győztesek írják a történelmet, és természetesen magukat jónak tartják.

Petrus Rosidus Maximus 2019.05.23. 22:40:37

@jandera: De a jók győztek. Vagy te Hitlernek és a náciknal szurkoltál volna?

jandera 2019.05.23. 23:12:10

@Pour le Mérite: Én személy szerint nem szurkoltam volna nekik, de 30 millió német igen. Viszont, ha esetleg Hitler és a nácik győztek volna, most őket tanítanák az iskolában "jónak", és aki nem értene vele egyet, az lenne a rossz.

Petrus Rosidus Maximus 2019.05.23. 23:19:35

@jandera: Ha meg a nagyanyámnak töke lenne, ő lenne a nagyapám

szanalmas 2019.05.23. 23:30:28

@jandera: Az agresszor birodalmakat szinte sosem tekintették "jónak" attól, hogy győztek, és hatalmasak voltak, mindig elnyomó, idegen agresszorok voltak, azaz "rosszak". A spanyolokat, törököket, rómaiakat, szovjeteket, stb. is mindig utálták a leigázott népek, ebből volt az ezernyi szabadságharc, és van a mai napig is. Valami nagyon nem tiszta nálad... Csak ha a három magyar szabadságharcra gondolnál, akkor is egyből tisztább lenne a dolog. Ha hazug ideológiát tanítanak pár évtizedig, attól még nem lesz "jó" egy "rosszból.

alexqq 2019.05.24. 06:59:35

@Pour le Mérite: te aztán képben vagy a történelemmel :)))

Exploiter 2019.05.24. 07:13:17

@Pour le Mérite:

Az első világháborúban milyen jók győztek?
Azok, akiknek köszönhetően teljesen instabillá vált Európa, megágyazva a másodiknak?
A történelemben ritkán lehet jó-rossz felosztást tenni. Értelmetlen.
Róma jó volt? Agresszorként foglalt el kontinensnyi területeket. És a gótok, akik szétverték a végén? Jók voltak? Évszázados káoszba lökték a földrészt.
Ha valami infantilis, az ez a morális felosztás.

Exploiter 2019.05.24. 07:18:15

@szanalmas:

Ne viccelj már.
Ha A csoport elfoglalja B csoport területeit, akkor A csoport számára ők a hős hódítók, B csoport számára a gonosz elnyomók. Ha elég sokáig és elég lelkesen integrálják őket, akkor pár száz év után B beépül A-ba és A lesz a hős nemzetegyesítő, B meg a sajnálkozva lenyomott szakadár.
Ha ez nem sikerül, akkor a nemzetközi véleménytől függően lehet A továbbra is gonosz elnyomó, vagy B gonosz terrorista.
Tetszik érteni?

Petrus Rosidus Maximus 2019.05.24. 07:38:08

@alexqq: Szerintem is. Azt mindenesetre tudom, hogy a Százéves háborúban, 1453-ra a franciák legyőzték az agresszor briteket, aztán a 30 éves háború végére, 1648-ra győztek a német fejedelmek (és a vallásszabadság) a Habsburgok felett, 1918-ra az antant a német támadók felett és 1945-re a szövetségesek Hitler felett. Vagyis többnyire a jók győztek, nem az agresszorok.

Petrus Rosidus Maximus 2019.05.24. 07:46:58

@Exploiter: Ha nem esett volna még le, a háborúk az utóbbi 500 évben hódítani akaró agresszorok és védezekező deffenzák küzdelmeit jelentették. 1453-francia győzelem (támadó fél Anglia), 1578: brit győzelem (Armada felett) támadó fél: Spanyolország, 1648: német győzelel (támadó fél Ausztria), 1918: Szövetséges győzelem (támadó fél Németország-Monarchia), 1945: nyugati győzelem (támadó fél: hitleri Németország)

chrisred 2019.05.24. 07:53:02

@Exploiter: Ha a jók/rosszak felosztás azt jelenti, hogy a támadó agresszorok a rosszak és az ellenük saját magukat védők a jók, akkor végülis igaza van. De a helyzet mindig bonyolultabb volt, a valóságban meg a Trónok harcában is. Mert ott például a Stark hadsereg vonult délre, hogy megtámadja a Lannistereket.

chrisred 2019.05.24. 07:55:40

@Pour le Mérite: 1686: támadó fél a keresztény koalíció, a védekező az Oszmán Birodalom, a cél Buda elfoglalása..

Petrus Rosidus Maximus 2019.05.24. 07:58:39

@chrisred: A támadó fél a Török Birodalom volt. Megtámadta Bécset 1683-ban

chrisred 2019.05.24. 08:10:16

@Pour le Mérite: Amire válaszul a támadást visszaverő Habsburgok továbbvonultak és 1684-ben megostromolták a Budát. De az ostrom sikertelen volt, ezért vissza kellett vonulniuk. Tehát az 1683-as török támadásnak ez volt a következménye, és nem az 1686-os ostrom, ami rgy külön hadművelet volt.

Critic. 2019.05.24. 08:22:45

@chrisred: A háborút a török fél kezdte. Ez több, mint egyértelmű.

Petrus Rosidus Maximus 2019.05.24. 08:27:56

@chrisred: Az 1683 és 1699 közti háborút a török fél kezdte (Bécs lerohanásával), igy ők voltak az agresszorok. Az, hogy a hadműveletek hogyan alakultak később irreleváns.

chrisred 2019.05.24. 08:31:19

@Critic.: A háborút Thököly kezdte, igaz, török biztatásra.

Szűtté mamá? Szűjjé! 2019.05.24. 09:00:29

@Pour le Mérite: Sztálin is győzött. Semmivel nem volt jobb Hitlernél. És lám, mégis sokan azt gondolják, akik '89 előtt tanultak történelmet.

Critic. 2019.05.24. 09:04:12

@chrisred: Ez azért egzaktabb dolog. A háború 163-ba kezdődött és 1699-ben a karlócai békével ért véget. A kezdeményező fél: Oszmán Birodalom. Vagyis nem tetszőleges, hogy ki kedte és mikor. A történettudomány egyértelmű a kérdésben. Az 1683-as nagy oszmán támadás IV. Mehmed szultán indította, seregének csupán egyik segédhadát adták Thököly kuruc vitézei.

Critic. 2019.05.24. 09:04:49

... 1683-ban (bocs) :)

chrisred 2019.05.24. 09:29:29

@Critic.: Szerintem meg a történelem akkor egzakt, ha nem hagyunk figyelmen kívül egymással összefüggésben lévő eseményeket, jelen esetben Thököly 1682-es felvidéki hadjáratát. De ismétlem, az 1682-1684 között történtek semmilyen ok-okozati kapcsolatban nem álltak Buda 1686-os ostromával, hacsak az nem, hogy a Habsburgok felismerték, hogy a törökök nem elég erősek egy átfogó hódító hadjárat elleni védekezésre.

rockseiaXLL · http://nemfasza.blog.hu/ 2019.05.24. 09:29:51

Incesztus, pedofília. Senkit sem zavar? Agymosott zombik bazmeg.

Critic. 2019.05.24. 09:36:32

@chrisred: Nem is hagyunk figyelmen kívül, de ha egy háború 1683-ban kezdődik, akkor nem máskor, ennyi. Az 1683-as bécsi ostrom pedig természetesen ok-okozati összefüggésben áll az 1686-os eseményekkel, hiszen akkor veszi kezdetét a háború és a bécsi ostrom hatására alakul meg 1684-ben az a török ellenes Szent Liga, mely 1686-ban megindítja Magyarország felszabadítását (benne Buda 1686-os ostromát).

chrisred 2019.05.24. 09:50:37

@Critic.: Ismét tetszőlegesen kapcsolod össze az eseményeket. Én is azt írtam, hogy "ennek hatására", vagyis Thököly felvidéki hódítása és azoknak az elismerésének elutasítása volt az előzménye az 1683-as Bécs elleni hadjáratnak. Ahogy a Szent Liga is 1684-ben alakult meg, és tűzte ki célul Magyarország elfoglalását, de természetesen az volt a kiváltó oka, amit leírtál.

Ződ2000 · http://egzostive.com 2019.05.24. 10:59:25

Ha valaki érdekel a történelem van elég sok történelmi témájú, és viszonylag autentikusnak ható sorozat.

Ez nem az.

@chrisred: "Szent Liga is 1684-ben alakult meg, és tűzte ki célul Magyarország elfoglalását," mi van? Elfoglalását? Ez most kb akkora történelemhamsítás mint 40 évig hallani hogy "felszabadulás"...

chrisred 2019.05.24. 11:03:49

@Ződ2000: A Magyar Királyságnak a törökök által megszállt része soha nem tartozott a Habsburg Birodalomhoz.

szanalmas 2019.05.24. 12:10:54

@Exploiter: Ilyen is előfordulhat, csak ehhez jelentéktelenre kell kiírtani az elfoglalt népet, illetve körbetelepíteni. A _nemzetek_ történelmében ennek az ellentéte a dominánsabb. Még a "békésnek" mondható egyesülések esetében is önállósulásra törekednek a nemzetek, lásd Jugoszlávia, Csehszlovákia. De tőlem hivatkozhatsz ritka esetekre nyugodtan, az emberek akkor sem szeretik, ha átnevezik a nemzetiségüket, és politikai okokból holnaptól románnak, vagy jugoszlávnak akarják nevezni a magyart, vagy a horvátot, bosnyákot. A gyarmati rendszerek is megbuktak. Nyilván ez történelmi távlatokból nézve bonyolultabbnak tűnik, mert etűnt egy halom kezdeti népcsoport, de azon már késő nyekeregni, hogy az avarok, apacsok, és egyéb ősi törzsek elfogytak az idők folyamán. Ha egy nemzetiség jól elkülöníthető, és kellőképpen népes marad, az döntően függetlenségre törekszik. Hogy politikailag hogyan lehet játszadozni a népek függetlenségi törekvéseivel, az más kérdés, de sok öröme abból senkinek nem lesz, maximum néhány pszichopata élvezi ki a látszólagos örömét benne. Az emberiség harcos történelmét elmeroggyant pszichopaták írták főképp. Olyan is lett!

Ződ2000 · http://egzostive.com 2019.05.24. 12:24:50

@chrisred: az egész magyar királyság a Habsburg tróra szállt, ami nem volt közvetlen uralom alatt az gyakorlatilag megszált / lázongó terület volt. Amennyire én tanultam, a királyság fenhatósága nem szűnt meg a megszált területeken (és ezt gyakorolták is, pl adót szedtek onnan), amellett hogy ez a megszállt terület gyakorlatilag megszűnt létezni fizikailag: a népesség eltűnt, a mezőgazdaság megszűnt létezni ahogy a hagyományos irányítási strukrúák is (szpáhi rablógazdálkodás).

A Törökök pedig azért kerültek defenzívába mert a balkánt (beleértve a megszált magyar területeket) elfoglalták és lerabolták de sosem tudták beintegrálni a termelésbe, a megszálló/támadó csapatokba betagozott délszláv csapatokon felül nem erősödött a hódításokkal a birodalom, és a 17. századra túlnőtte a fenntartható méretet.

szanalmas 2019.05.24. 12:26:08

@Medgar: Mi a lófaszt szeretnél kérdezni? A betelepülésről, a függetlenségi háborúról, a rabszolgatartásról, az ellene folytatott háborúról, az egyesülésről, az I. VH-ról, a II. VH-ról, a nagyhatalommá válásról, a faji küzdelmekről, vagy az ezt követő hidegháborús korszakról, vagy a mostani gazdasági nagyhatalomról? USA. Fogalom. Hülyébb, és kevésbé hülyébb politikusok, kalandorok játszótere, mint az összes többi ország.
Magyarország jó? Melyik, mikor? A kalandozva pusztító, a kereszténnyé váló, a nagyhatalmi, a szarrá rabolt, a háborúskodó, a törpe? Hülyébb, és kevésbé hülyébb politikusok, kalandorok játszótere, mint az összes többi ország.
Jó reggelt! :D

chrisred 2019.05.24. 13:01:09

@Ződ2000: "az egész magyar királyság a Habsburg tróra szállt, ami nem volt közvetlen uralom alatt az gyakorlatilag megszált / lázongó terület volt."

Ez nem így történt, a magyar rendek az 1687-es országgyűlésen, vagyis Buda elfoglalása után mondtak le a szabad királyválasztás jogáról, és ismerték el a Habsburg-ház örökletes jogát a magyar koronára.

Exploiter 2019.05.24. 19:43:45

@szanalmas:

Nem tudom, mennyire ritka.
Az amerikai polgárháború során kik voltak a a jó fiúk?

Vagy nézzük a briteket.
Jó vagy rossz fiúk voltak a második világháborúban? És az írek szemében? Az amcsi függetlenségi háborúban? Indiában? Kinában?

Az oroszok? A világháború kitörésekor? A németországi offenzíva során? Közvetlenül utána? A hidegháború során?

A történelem politika. A politikában narratíva van, meg érdekek. Morál kevésbé.

Exploiter 2019.05.24. 19:54:20

@Pour le Mérite:

Ugyanaz a kérdésem itt is, észak és dél háborúja, ki volt az agresszor, ki lett a jófiú?
Vagy van jogos agresszió és jogtalan, attól függően, hogy ki miben hisz?

Exploiter 2019.05.24. 19:57:15

@chrisred:

Igen, a valóság mindig sokkal bonyolultabb.
A ii vh leegyszerűsítése is felelőtlenség, ha letudja a világ annyival, hogy nácik voltak és ázok rosszak, akkor pont semmi tanulságot nem sikerül levonni, hogy mi mikor miért történt. Így elkerülni is nehezebb a jövőben.
De tudom, vannak témák, amik objektív tárgyalása magában blaszfémia.

Petrus Rosidus Maximus 2019.05.24. 21:06:14

@Exploiter: Hát ami azt illeti a Dél lépett ki az unióból, majd támadta meg a Fort Sumter erődöt, így a déli államok voltak az agresszorok. És mint tudjuk észak győzött.
süti beállítások módosítása