Minden Hoffmann Rózsával kezdődött. Jött az ötleteivel a mindennapos testnevelés órával, a média, etika, erkölcstan, életvitel órákkal, no meg életre hívta a hatalmas vízfejű szörnyet a KLIK-et. 2012-ben megszületett az új Nemzeti Alaptanterv, a NAT 2012, mellyel gyakorlatilag törvénybe foglalták Hoffmann Rózsa ötleteit.

 Az iskolák fenntartását elvették az önkormányzatoktól és az iskoláktól távoli, rettenetesen centralizált központba tették. Így egy-egy alapvető, hétköznapi eszköz – mint mondjuk a kréta –beszerzése is komoly nehézségekbe ütközött.

Az iskolák vezetőinek kinevezését is átvette a minisztérium, az államtitkári széket pedig Czunyiné Bertalan Judit. Az új államtitkárnak sok jó ismerőse volt, így lett egyre elterjedtebb, hogy egy-egy intézmény élére felülről berepülő alkalmatlan ejtőernyősöket neveztek ki. Sok helyen hiába tiltakoztak a tanárok és a szülők is, maradt az alkalmatlan vezető, ezzel szétverve tantestületeket, iskolai közösségeket.

2016-ra kiderült, hogy a KLIK működésképtelen, a rendszer – és vele együtt Czunyiné is – megbukott, utóbbi természetesen felfelé. Bukásához az is hozzájárult, hogy képtelen volt kezelni a pedagógusok által kezdeményezett tiltakozás hullámot.

Helyét Palkovics László vette át, akiről később kiderült, hogy igazi polihisztor, hiszen mára már a Technológiai és Innovációs Minisztériumot vezeti. Az oktatási rendszerrel ő sem bírt, de ő is felfelé bukva távozott. Nevéhez fűződik a tankerületek létrehozása, a KLIK decentralizációja.

Rövid ideig hozzájárult az oktatás teljes tönkretételéhez Pölöskei Gáborné is, aki véletlenül épp Áder János köztársasági elnök testvére.

Jöttek-mentek az államtitkárok, és nyilván nem tett jót az amúgy is problémás hazai oktatásnak, hogy más a fehérneműjét cserélgeti úgy, mint az EMMI az oktatási államtitkárait.

Megalkották a pedagógus életpálya modellt, mely szintén nem hozta az elvárt eredményt, ellenkező esetben nem lenne ma ekkora tanárhiány.

Államosították a tankönyvpiacot, hibáktól hemzsegő kísérleti tankönyvekkel elárasztva gyermekeinket.

A hátrányos helyzetű, rosszabb tanuló diákokat kilökték az oktatási rendszerből azzal, hogy a tankötelezettség korhatárát 18-ról 16 évre csökkentették.

A „Tajgetosz törvénnyel” kiszúrtak a részképesség zavaros gyermekekkel, akiknek a fejlesztéséhez eddig is kevés gyógypedagógusok számát tovább csökkentették azáltal, hogy a gyógypedagógus képzés keretszámait erősen megnyirbálták. Mind a szakemberek, mind az érintett szülők körében óriási felháborodást váltott ki, hogy elvették a részképesség zavaros gyermekek eddig biztosított könnyítéseket, mint például az érintett tantárgy osztályozása alóli felmentést.

A szakképzést gyakorlatilag tönkre tették, átjárhatatlan, hatalmas intézményeket hozva létre és a Nemzetgazdasági Minisztérium felügyelete alá történő áthelyezéssel. Ezzel párhuzamosan igyekeznek megnehezíteni a gimnáziumokba való bejutást, valamint az egyetemi felvételit, hiszen nem is olyan rég döntöttek arról, hogy csak nyelvvizsgával rendelkező diák vehető fel felsőoktatási intézménybe. Tették ezt azok a képviselők, akiknek nagy része nem rendelkezik ezzel a bizonyítvánnyal.

Mindezen reformok abszolút nem érték el céljukat, hiszen a legutóbbi PISA teszten is csúfosan leszerepelt hazánk, a magyar gyerekek a világátlag alatt teljesítettek. AZ EMMI igyekezet védeni a védhetetlent és arra fogta a kudarcot, hogy számítógépen kell a feladatokat elvégezni. Ez valóban komoly probléma a XXI. században…

Ma eljutottunk oda, hogy talán a kormány tagjai is látják, hogy – Gyurcsány szavaival élve – elkurták, nem kicsit, nagyon. Miután túltolták a biciklit, ahogy bevallotta hibáikat Balog Zoltán Emberi Erőforrás Miniszter is. Az Alkotmánybíróság a napokban mondta ki, hogy mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény ellenességet követtek el a Taigetosz törvénnyel kapcsolatban, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága pedig jogerősen elmarasztalta hazánkat a tankönyvpiac államosítása végett.

Szép dolog beismerni hibáinkat, de 9 év nagyon nagy idő. Ezen idő alatt óriási lehetőségeket vettek el gyermekek ezreitől egy jobb élet, egy szebb jövő lehetőségeit. Nekik – ha megtörténik is nyilvánosan a beismerés - az nem lesz vigasz. Ahogy az sem, ha rájönnek majd pár év múlva, hogy mégsem kellett volna – a hazai közoktatásban elérhető nyelvoktatás színvonalát figyelembe véve – bevezetni a felsőoktatási felvételihez kötelező nyelvvizsgát.

A hibákból azonban nem tanult Orbán és kormány, jelenleg ugyanis egy nőgyógyász vezeti az oktatási államtitkárságot a minisztériumban.
Hozzáteszem, nem csoda,  hiszen az EMMI-t – az Emberi Erőforrások Minisztériumát -, mely alá van bepaszírozva az oktatás is, először egy református lelkész vezette Balog Zoltán személyében, jelen pedig Kásler Miklós a tárca vezetője, aki előtte onkológusként kutatott és praktizált, de több szakorvosi végzettséggel is rendelkezik.

Ezt elrontották, nagyon, cserben hagyva egy generációt, akikre szebb jövő várhatott volna, mint szüleikre, nagyszüleikre.