Az internetes népművészet megnehezíti a stockfotók felhasználását?

A kormány egyik új plakátját groteszkké tette, hogy az azon lévő, a babavárási programot hirdető pár egy megcsalós mémmel lett világhírű

Első ránézésre semmi különös nincsen a kormány új plakátkampányának a babaváró támogatást hirdető poszterén lévő fényképen. Egy fiatal pár ül mosolyogva, akik a kontextus alapján babát várnak. Csakhogy a kép, pontosabban annak szereplői és az öltözékük, a megjelenésük nagyon sokaknak ismerős lehet valahonnan.

Ugyanis a rossznyelvek szerint Manfred Weber az EPP EP-képviselőcsoportjának vezetőjének érkezése miatt gyorsan leszedett sorosozós-junckerezős plakátok helyére sebtiben kellett újat össze dobni, így ide készült fotók helyett internetről vásároltak úgynevezett stockfotókat. Ebben még mindig nem lenne semmi rendkívüli, az ilyen előre elkészített galériák általában két-három szereplővel több tucatnyi előre beállított jelenetet tartalmaznak, melyet olcsón megvásárolhatnak marketingesek, és felhasználhatják a nekik szükséges kontextusban. Plakátokon, újsághirdetésekben klasszikusan nagyon sok ilyen szokott megjelenni, ami általában nem is kelt feltűnést, ha csak nem jelenik meg ugyanaz a stockfotó egy újságban két cég hirdetésében is - erre is láttunk már példát.

Ezt a képet Antonio Guillem spanyol fotós készítette, és egy 2015-ös sorozat része, melynek egyik képe világszerte ismertté vált, amelyen pár kiegészül egy harmadik szereplővel - még egy nővel. A distracted boyfriend (szabad fordításban megzavart pasi) néven ismertté vált kép ugyanis egy megcsalt nő dühét ábrázolja, a mellette középen álló férfi a kezét fogva épp egy másik hölgy után fordul vissza kikerekedett szemekkel.

Ebből a képből internetes mém született, azaz elkezdett terjedni a közösségi médiában ráírt vicces feliratokkal. 2017-ben először Phil Collins fütyült rajta a progresszív rock helyett a popzene felé, azóta világszerte százezrek osztották meg a legkülönbözőbb témájú szövegekkel, köztük itthon is rengetegszer feltűnt, volt olyan, amin a magyar fiatalok kacsingattak itthoni munkavállalás helyett Nyugatra, máshol a kormány a szokásos migráns-téma helyett az éppen célkeresztbe kerülő Hollandia felé, de volt, amikor a Fidelitas heccelte azzal az épp a nyári táborukban rejtett hangfelvételes leleplezésen igyekvő Jobbik-közeli N1TV-t, hogy ő utánuk szaladgál a Jobbik ifjúsági tagozata helyett.

Nem csoda tehát, hogy amikor kikerültek az utcára a plakátok, akkor a közösségi médián szocializálódott generációknak azonnal ismerős lett a kockás inges srác és a barna hajú lány. Mindez persze sok érdekes kérdést vet fel.

Az első nyilván, hogy a kormány kommunikációs csapatában vajon senki nem használja a közösségi médiát, vagy csak egyszerűen nem tartották problémásnak, hogy a babaváró programot egy olyan megkreált párral hirdetik, akiknek a legismertebb megjelenésén épp az egyik fél hűtlensége lepleződik le.

A második, hogy egyébként hosszú távon hogyan lehet a stockfotók mémmé válását jól kezelni mind a hirdetők, mind a fotósok szemszögéből. Hogy fogja-e még valaki használni az adott esetben komprommitáló kontextusban mémmé vált képeket, arra a kérdést azonnal meg is kaptuk, hiszen a szocialista EP-képviselő Ujhelyi István nemrég Brüsszelben fotózott egy plakátot, amelyen ugyanez a három fiatal már jegyzetfüzetekkel a kezében, az EU-s gyakornoki programban igyekszik kiheverni a szerelmi háromszögük okozta fájdalmakat.

A másik oldal, a fotósok és képügynökségek változó türelemmel veszik tudomásul, hogy nem csak beárnyékolja képeiket az internetes népművészet, de természetesen a netezők nem is fizetnek a fotók használatáért. Guillem az amerikai Wired portál cikke szerint először értetlenkedett, miért pont ezt a fotót találta meg magának a világháló közössége, kicsit bosszankodott, mert alapvetően eladásra szánta képeit, de végső soron nem zavarja a dolog, mert tudja, hogy működik.

Érdekes azonban, mi történik, amikor a kép szereplőjének nem tetszik egy mém, amelyen szerepel. Arató András nyugdíjas villamosmérnök, vagy ahogy mindenki ismeri: Hide The Pain Harold, azaz a fájdalmát elrejtő Harold bőven kinőtte kishazánkat, amikor a belőle készült - szintén - stockfotó világhírű mémmé vált. Itthon is ezrével pörögnek az őt ábrázoló vicces képek. Tavaly ősszel azonban személyesen írt rá az egyik hazai ellenzéki mémoldalra, hogy szedjék le az őt ábrázoló mémet, mert ha megvették a fotót, tudniuk kellene, hogy politikai célú felhasználást nem engedélyezett. Úgy látszik, csak erre kényes, máshol ugyanis jól kezeli a “mémséget”, az angol nemzetközi mellett külön magyar nyelvű oldalt is üzemeltet hazai rajongóinak, és több reklámszereplést is vállalt, nemrég a kormány megbízásából a telefonos lelkisegély-szolgálatnak készült hirdetésben tűnt fel.