A belgiumi Bruges-ben is rájöttek, hogy a turisták hosszú távon több kárt okozhatnak, mint amennyi bevételt jelentenek. Így aztán a polgármester úgy döntött, korlátozzák a számukat - ám a döntésnek nem mindenki örül.

A festői flamand város buszparkolójából és art-deco vasútállomásáról reggelente tömött sorokban vonulnak a turisták. Hátizsákkal felszerelkezve, telefont vagy térképet bújva baktatnak Bruges híres katedrálisa felé, melynek tornya kibukkan a modern külvárosok és a világ egyik legszebben megőrzött, az UNESCO világörökségi listáján is rajta lévő óvárosa között elterülő platán- és tölgyfák gyűrűjéből. 

Ahogy figyeli a szuvenírüzlete mellett elhaladó turistákat, a 61 éves Paul Jonckheere nehezen tudja fenntartani szokásos jókedvét. „Nem számítottam erre. Miért tette ezt a polgármester? Egyáltalán nem értem” - mondta a boltos. 

A férfi felháborodása annak szól, hogy Bruges városa a múlt héten vált a legújabb olyan hellyé, ahol megkérdőjelezték, hogy turistából a több a jobb. Az októberben megválasztott polgármester, Dirk De fauw ugyanis bejelentette, hogy beszüntetik a reklámkampányokat az egynapos kirándulók visszaszorítására. 

A közeli Zeebrugge kikötőben az eddigi öt helyett naponta csak két nagy utasszállító hajó köthet ki. A hajózási cégeket megkérik, hogy hétköznap kössenek ki a hajóikkal, ne pedig hétvégén, ezzel is a zsúfoltságot csökkentendő. 

„Jobban kell irányítanunk a turisták beáramlását, ha nem akarjuk, hogy Bruges Disneylanddé váljon” - mondta a polgármester a VRT nevű csatornának. 

Robbanásszerű növekedés 

A belga várost évente 8,3 millió turista keresi fel, a szám 28 százalékkal emelkedett két év alatt. Közülük azonban csak 2,5 millió száll is meg Bruges-ben. Vagyis túl kevesen vannak, akik pénzt is költenek el. De fauw szerint hajóval hozzák és viszik ezeket a turistákat néhány órára, ami csak arra elég, hogy megzavarja a város nyugalmát. 

A turisták is felismerték a problémát. „Élvezek itt lenni, de túl sok az ember” - mondta az iráni Eli Sabbair a brit Guardiannek. 

A már említett boltos, Jonckheere döbbenettel fogadta a bejelentést. Testvérével, Daniellel viszik a Katelijnestraaton lévő üzletet, amit szüleiktől örököltek 1990-ben. Kezdetben csirkehúst árusítottak, ám aztán a turisták körében kedvelt szuveníreket és sört kezdtek kínálni, hiszen látogatóból háromszor annyi van, mint helyiből. 

„Sokkal nehezebb csirkét árulni. A fiatalok már a szupermarketekben vásárolnak inkább. Sokan élnek meg a turizmusból a városban. Igaz, nem mindenki költi itt a pénzét, de sokan igen” - mondta a férfi. 

A testvére, Daniel, a helyi kereskedelmi kamara elnöke személyesen is elmondja fenntartásait a polgármesternek egy találkozón. 

A városvezető – aki Bruges-ben született és nevelkedett – azt szeretné, hogy az emberek továbbra is büszkék legyenek a településre – ennek érdekében hozta meg a döntéseket. Egy korábbi felmérésben 90 százalék vallotta magát büszke bruges-inek. 

Nem az első eset 

A városban máskor is voltak már korlátozások. 1996-ban megtiltották, hogy új hotelt építsenek a városközpontba, 2002-ben pedig a nyaralókra rendeltek el tilalmat. 

„Most azt nézzük, hogy a városközponton kívül, például Sint Andriesben is meg kell-e hoznunk ezt a döntést a nyaralókra. Különben úgy végezzük, hogy senki sem él majd Bruges-ben. Nem vagyunk még Amszterdam szintjén, de biztosítani akarjuk, hogy ez ne is történhessen meg. Akarjuk azokat az embereket, akik a hoteljeinkben maradnak, az éttermekben esznek, vásárolnak a boltokban, de nem fogunk hirdetni azoknak, akik csak pár órára érkeznek” - érvelt a polgármester. 

Nehezményezi, hogy a bruges-i villámlátogatás után a turisták a többi belga városban szállnak meg és étkeznek. 

„Nem kell rohanni a városban és csak három óra alatt végigmenni egy vezetővel. Nincs idejük arra se, hogy leüljenek egy sörre vagy teára. Megzavarják egy kicsit a város bájos karakterét” - emelte ki. 

De fauw hozzátette: aggódik a boltok miatt is, amelyek sokat változtak az évek alatt, és ezért ezen a területen is változtatást sürget. Mivel a turisták többsége csak a belga csokit és a sört keresi, az üzletek többsége erre állt át. Emiatt viszont nem látni ruhaüzletet, hentest vagy pékséget. 

A polgármester nagy terve, hogy konferenciaközpontot építsen, ami másfajta vendégeket hozna a városba, akik aztán a ruhákat, ékszereket és egyéb, helyi termékeket is vásárolnák. 

(Fotó: pixabay.com/kirkandmimi)