Hongkong üzenete
2019. augusztus 17. írta: kazsiafigyelo

Hongkong üzenete

Billedresultat for hong kong protest police brutalityA május óta zajló hongkongi tüntetések sajnálatos módon mára elérkeztek arra a kezdetben még csak hipotetikusnak tűnő ponthoz, amikor valóban felmerült a kínai hadsereg bevetése, ami potenciálisan akár egy következő tiennamen térihez hasonló eseménysorozathoz vezetne. Ezzel együtt a hadsereg felsorakoztatása a hongkongi határ mentén sokat elárul a központi pekingi kormányzat frusztrálságáról és egy esetleges kínai érdekszféra működési elveiről. 

Hongkong története kiváló példája annak, mivel jár a kínai diktatúra ölelése. A speciális területként működő város 1997 óta rengeteget vesztett a demokratikus működéséből és ezzel együtt gazdasági potenciáljából is. Míg a kezdeti föltételezés az volt, idővel az anyaország fog Hongkonghoz hasonlóvá válni. Ez talán 2010-ig bizonyos föntartásokkal így is volt, azóta azonban egy fordított folyamat figyelhető meg.

A mostani hongkongi eseményeknek két fő oka van. Egyfelől Kína 97 óta kifejezetten rossz gazdaként viselkedett: míg Hongkong jelenti a Kínába érkező és onnan jövő tőkemozgások kapuját (az össze ilyen mozgás 75% így történik), és így megkerülhetetlen ennek a hét milliós városnak a szerepe az ország gazdaságában, addig cserébe nem sok minden járt. Hongkong a gazdag pártfunkcionáriusok és legfőképp gyerekeik játszóterévé vált, ahol szabadon élvezhették a korrupicóval összegyűjött pénzüket. Összesen másfél millió bevándorló érkezett az anyaországból, akik jelentősen átformálták a város kulturális, politikai és gazdasági életét. Ide tartozik a helyi nyelvjárás, a kantoni visszaszorulása és a bevándorlók Kínához való erős politikai kötődése. De a legfontosabb, ami valóban közvetlenül hozzájárul a mostani eseményekhez, az a megélhetési költségek - különösen a lakhatás -megemelkedése és az egyre nehezebb fölvétel az egyetemekre - a magas anyaországbeli jelentkezési számok miatt. A hongkongi fiatalság - mely a mostani utcai zavargásokban résztvevő 100-200 ezer ember gerincét alkotja - hirtelen szembesült azzal, hogy a han kínaiak ( a fő etnikai csoport)  térnyerése a saját jövőjüket és jólétüket veszélyezteti. Nem véletlen az sem innen nézve, hogy a tüntetések egyre inkább etnikai színezetet kapnak - Hongkongot a kínai sajtó (mely alig vagy csak álhírek formájában számol be az eseményekről) sokszor Xinjianghoz, az internált ujgurok hazájához vagy Tibethez hasonlítja. A világsajtót bejárta egy videó, ahol egy új-zélandi kínai diáklányt bántalmaz egy másik kínai diák, amiért előbbi szolidaritását fejezte ki a hongkongi tüntetőkkel. A diák olyanokat mondott, hogy a lány nem kínai, és semmi köze az országhoz.

Ez a fajta gyakorlat nagyon is gyakori volt Kínában, és ma is fontos hatalmi eszköz a különböző társadalmi csoportok kijátszása a törésvonalak - szegény-gazdag, vidéki-városi, han-nemzetiségi kínai - mentén. Ezt a narratívát erősíti az is, ahogy a hongkongi tüntetők folyamatosan a nemzetközi közösséghez - még májusban az USA-hoz - fordultak segítségért, illetve a reptér blokádja is a figyelemfelhívást szolgálta. Erre válaszul Kína külföldi ügynököknek és még inkább idegeneknek nevezi a kormánymédiában a tüntetőket. A külföldi beavatkozás ráadásul olyan momentum, ami a jó ideje fűtött kínai nacionalizmus számára különösen fájdalmas, kiváltképp Hongkong tekintetében, amit még a 19. századi Ópium háborúk folyományaként csatoltak el. Ennek modern kori megfelelője a kínaiak szerint a "színes forradalmak" (nyugati támogatású forradalmak főleg Kelet-Európában, korábbi orosz befolyási övezetben), melynek csak egy újabb fölvonása a mostani hongkongi eseménysorozat. 

Ennek fényében azonban mégiscsak kérdés, miért érzi magát fenyegetve a kínai rezsim, és miért került sor a hadsereg fölvonultatására a hongkongi határon és miért jelentek meg fenyegető videók erről. A kínai lakosság számára a mostani eseményekkel kapcsolatban sikerült érvényesíteni a kínai narratívát, és a legtöbben rendbontó idegennek tartják a hongkongiakat. A tüntetéssorozat demokrácia iránti vágyát Kínában (és a térségben) alig értik. A gazdasági nehézségek okozta fölkelés azonban az anyaországban sem ritka, évente több száz alkalommal kerül sor olyan sztrájokra és tüntetésekre a vidéki Kínában, ahol a hadsereg bevetése a megoldás. Ez alapján fölmerülhet egyfajta kínai félelelm, hogy ha gyengének tűnnek, úgy még több ilyenre kerülhet majd sor. Fontos azonban leszögezni, hogy a mai kínai vezetést - élen Xi Jinpinggel - hiba lenne racionális játékosnak tartani, aki mindenekelőtt az ország érdekét nézi. Jó példa erre, ahogy az ország belesodródott a kereskedelmi háborúba. Xinek meg kell felelnie a nacioanlista párttagságnak, ha fönn akarja tartani papíron korlátlan, de valójában rozoga hatalmát. Ehhez kapcsolódik, hogy ha egy kis ideig is gyengének tűnik, mint aki csak fut az események után, az már kockázatot jelent számára. Éppen ezért - különösen akkor, ha a tüntetések szeptemberben, a tanítás megkezdése után is folytatódnak - nem lehet kizárni a már a mostani, rendőri hatáskör-túllépéseknél is súlyosabb erőszak alkalmazását. Ennek persze következményei lesznek. Bár Ázsiában ez korántse egy szokatlan lépés, a Hognkonggal szemben fekvő Tajvan számára az üzenet egyértelmű lenne: a Kína által propagált "Egy ország két rendszer" szisztéma nem működik, és a diktatúra exportjával végződik. Ez még a mainál is valószínűtlenebbé tenné a két ország (békés) egyesülését, ami Peking fő céljai közt szerepel.

2014 és az esernyők

 

A mostani tüntetéssorozat nem példa nélküli Hongkong történetében. 2014-ben hasonló eseményekre került sor, ahol szintén főleg a fiatalok vettek részt. Két hónapon keresztül a város több területét "megszállva" tartották (ilyen jön az egyik nevük, az Occupy), tiltatkozva a választójog reformjának elhalasztása miatt. Modern értelemben véve Hongkong sosem volt igazi demokrácia. A törvényhozást tagjait mindössze felét választják népességszám arányosan, a másik felét a különböző hivatásrendek (főleg az üzleti élet képviselői - bankárok, kereskedők) saját maguk közül töltik föl. Ehhez jön hozzá, hogy a város vezetőjét, aki jelenleg Carry Lam, egy úgynevezett választási bizottság szavazza meg. Ráadásul a szóba jöhető jelöltek száma is korlátozott, kizárólag a párt által is elfogadott jelöltek jöhetnek szóba. A választási bizottságot és úgy általában a hongkongi politikai életet is az üzleti körök határozzák meg, akik a nagy kínai piac adta lehetőségek miatt Pekinghez húznak. 

Ezzel szemben az egyszerű diákok inkább már akkor is az életszínvonal csökkenését tapasztalták, és vonultak utcára. Ma a vezetőik nagy része börtönben ül, és nem sok sikerrel jártak a választójogot illetően. Mozgalmuk legutóbb magától kifulladt, a rendőri eszközök akkor elégnek bizonyultak. 

A tüntetők az Occupyn kívül az "Esernyő Mozgalom" nevet használták, utalva ezzel a védelmi eszközként használt tárgyakra, ami kiválóan védett a vízágyú és könnygáz ellen is. A mai tüntetők már még felkészültebbek: eleve maszkot hordanak, a rendőrségi kamerákat lézerrel vakítják meg, és fejükön az építkezésekről ismert sisak van. Billedresultat for umbrella phalanx

 

Eltűnő bizalom

 A mostani tüntetések kapcsán a fő probléma, hogy a Carrie Lam fémjelezte hongkongi vezetést a tüntetők már nem tudják legitim kormánynak tartani. Lam mint kiderült, a pekingi vezetéstől kapja az utasításokat, és nem önálló tényező. A hongkongi rendőrség közt ráadásul többen fölfedezni véltek anyaországbeli egyenruhásokat is, akik a parancsokat Pekingből kapják, ami a város önállóságának teljes aláásása. Kiváltképp ezek a rendőrök voltak azok, akik a leginkább erőszakos módon léptek föl. 

A tüntetők számára így a helyzet további radikalizálása tűnik megoldásnak, és ideális esetben a pekingi kormány elfogadja követeléseiket. Bár kezdetben az úgynevezett kiadatási törvény eltörlése volt a cél, ennek megvalósulása után már a korlátozás nélküli választójog bevezetése a cél, akárcsak 2014-ben (lásd keretes írás). Lam megválasztása is jól mutatja, hogy a mostani választási rendszerben, ahol a jelölteket a kommunista pártnak is el kell fogadnia, nem lehet valóban a város érdekeit szem előtt tartó vezetőket választani. 

Valójában se Pekingnek, se Lamnak nincs adekvát válasza a mostani tüntetéssorozatra. Amiben bíznak, hogy ahogy 2014-ben, úgy most is idővel (a tanítás megkezdődésével ) a tüntetők haza fognak térni. Lam akkor lenne hajlandó tárgyalásokat kezdeni - jelenleg szinte nem is nagyon tudni, hol van - ha a tüntetők félbehagyják tevékenységüket. A fentebb fölvázolt jellemzők miatt azonab ez nem tűnik valószínűnek, hiszen az elkeseredés és a tüntetésen kívül más lehetőségek hiánya (nincs valódi választás), ez irányba mutat. A tüntetők számára világossá vált, hogy a status quo a város lassú, de biztos integrálása az autoriter kínai rendszerbe. 2014-ben pedig ugyaníyg meg lett ígérve a tárgyalások folytatása, de eredmény nem született.

Trump közbelép

Érdemes figyelembe venni, hogy a mostani hongkongi tüntetések kifejezetten rossz időpontban kezdődtek meg Peking számára. A kereskedelmi háború már önmagában is elég komoly gazdasági károkat okozott, ráadásul különösen fontos ilyenkor Kínának a külföld jóindulatának megnyerése, a szövetségesek keresése. Az amerikai törvényhozás mindkét házában jelentős igény van a tüntetéssorozat fölkaorlására, ráadásul Trump már össze is vonná a két ügyet. Ez egy kiválónlehetőség az USA-nak az érdekei érvényesítésére és ugyanilyen kellemetlen Xi-nek, aki mindenképpen próbálja elkerülni, hogy úgy tűnjön, enged a külföldnek. Ebből kifolyólag a stratégia sikere is kérdéses, de jelenleg a tüntetők se bízhatnak másban. Ha még szeptemberben is kitart a lendületük, akkor elég valószínű, hogy a tervezett kereskedelmi tárgyalásokon Trump és Xi között erről is szó lesz. Ez pedig mindenképpen tovább fogja erősíteni a belső feszültségeket a párton belül.

Távlatosan szemlélve a helyzetet, az ilyen események világítanak rá a kínai állam gyengeségeire, melyek egy bizonyos szint után már nem kendőzhetőek el. Kínában nagyon komoly ellenzéke van a rossz kínai-amerikai viszonynak és a Maoéhoz hasonló irányba haladó diktatúrák, különösen az olyan, fejlett és partmenti városokban, mint Hongkong. Ezt pedig hiba lenne nem kihasználni, a mai Kína ugyanis csupán egyetlen okból nem lövet az emberek közé, az pedig a külföld.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://keletazsiafigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr6515012322

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2019.08.18. 02:28:02

A kínai eftársak nem ismerik a mondást hogy az okos enged, a szamár szenved? :-(

Miért kellett leszalámizni a korábbi hongkongi demokráciát? Miért nem lehetett megtartani azt, ahogy Makaóban sikerült (és még vagy 3o évig marad is a régi rendszer Makaón ha minden igaz, wikiről nézve)?

Mire számít Kína, ha a katonai megoldás vérbe fullad? Dőlni fog a korábbi 7o-75%-os részarányú Hongkongon keresztüli külföldi tőke beáramlás hozzájuk?

Teljesen szokványos komenyista szabad rablás zajlik a világ szeme előtt és mert a károsultak méltatlankodnak talán bizony még jól meg is verik őket? Bevarrják őket az ujgurok mellé? Remélem nem merik megtenni.

szepipiktor 2019.08.18. 08:30:43

Nem kell ezt túlgondolni!
Csak a szokásos igazolása a baloldali elveknek.
Kína csak a pénzvilágban kapitalista jellegű, az állam maga ugyanaz a szélsőséges bolsevik alapú állam, ami a történelem során emberek millióit gyilkolta meg.
Most csak elérkezettnek látják az időt a maradék demokráciának a felszámolására. Nem érdekli őket ennek gazdasági kára, hiszen a baloldalnak az elvek az elsők és nem a racionalitás.
Le fogják verni - vérrel! - a mostani mozgalmakat és állami kézbe veszik a mostani magántulajdonokat is.
Már az csoda, hogy ennyi évig ezt nem tették meg!

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.08.18. 08:36:50

A nyugat nem nyugszik bele, hogy Kína integrálta Hongkongot, s nem sikerült a nagy terv Kína gyarmosítására, ennyi az egész.

Ez a mostani törpetámogatottságú tüntizés is ennek a része. A kínai nép türelmes, de nem fog habozni kőkeményen odacsapni,, ha a hazaáruló majmok nem fékezik magukat.

lobster thermidor 2019.08.18. 09:13:53

@MAXVAL bircaman közíró:
Csak szólok, hogy a kínai népnek ehhez semmi köze nincs. Bár tőled már megszokott, hogy ész nélküli szlogeneket dobsz be, de ez esetben különösen nagy ostobaság ilyesmire hivatkozni, ugyanis az országot a kommunista pártmaffia irányítja, a döntésekbe nincs semmilyen beleszólása a népnek.

smartdrive 2019.08.18. 09:15:43

@MAXVAL bircaman közíró: mondod mindezt az amerikai multi gyarmati call-centeréből :D

fáZoltán 2019.08.18. 09:21:37

@MAXVAL bircaman közíró: Istenkém de kva unalmas az okosnak gondolt libsizős zagyvaságaidat olvasni mindenhol! :D Visszamehetnél már a rétre fűvel tömködni a pofád. Ugyan azokat a frázisokat kérődzöd vissza mindenhova nem veszed észre?

enrikokaruszo 2019.08.18. 10:15:51

a multik most egy nagyon nagy nemzettel csapnak össze
tüntető bármire akad, ez látható

kazsiafigyelo 2019.08.19. 13:22:12

@rdos: Makaó szerintem azért más eset, egyrészt nagyon pici kínai szempontból (600 ezer lakos) míg hongkong mindig is a nyugati információs állomása volt, pl a tiennamen téri eseményeről is hongkongon keresztül lehetett a legjobban értesülni. Azt mondom van egy 10%-nyi esély, hogy megint tiennamen lesz, de már Trump is figyelmeztette őket, hogy akkor nem lesz trade deal, szóval az lesz az igazi hidegháború kezdete, teljesen elbarikádoznák magukat. Amúgy a cikk megírása óta hallottam egy új szempontot is, hogy azért nem lesz katonai beavatkozás, mert a párttagok féltik a hongkongi vagyonukat, ingatlanjaikat, szóval bízzunk ebben.

visóvölgy 2019.08.19. 14:40:33

Van itt ez az állattekintetű nyomorult, aki, ha arcul köpik, le sem törli, csak bégeti tovább tovább az innen-onnan szedett ostobaságait. Én mégis azt mondom, ha egyáltalán érdemes, tekintsünk rá inkább úgy, mint alacsonyabb rendű gerinctelenre, esetleg csodálkozzunk rá különös, egzotikus megnyilvánulásaira. Csak nehogy azt gondoljuk, érdemes akár megszólítani, mert még emberszámba veszi magát.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2019.08.19. 17:16:46

@kazsiafigyelo: :-) A fagyi, akarom mondani a párt nomenklatúra visszanyal? :-)

Ha meg bejön a 1o%-os tipped már látom is lelki szemeim előtt a tisztességtelenségben megőszült komisszár eftárs monológját:

Becsülettel, ... na nem is, szorgosan lopok fél életen át erre pártunk államosítja privát vagyonkámat. Most kezdhetem a lopást elölről. :-)

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2019.08.19. 21:55:27

Most címlapos az indexen egy képes beszámoló a hongkongi tüntetőkről. Nekem elég elszántaknak és találékonyaknak tűnnek. :-)

index.hu/nagykep/2019/08/19/tuntetes_hongkong_esernyos_tiltakozas_gazmasz_kina_peking_carrie_lam_sisak_rendorok/

Itt pedig már a hongkongi eseményeket is követhetjük (annak aki nem ismerné).

hongkong.liveuamap.com/

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2019.11.13. 20:06:56

@kazsiafigyelo: Arról van hír, hogy a kínai komisszár eftársak azóta (nyár óta) kimenekítették-e az összeharácsolt vagyonkájukat Hongkongból? Mert ha igen, nem lennék a hongongiak helyében. :-(

444.hu/2019/11/13/gyerekeket-motoznak-meg-terhes-not-vernek-a-hongkongi-rendorok-de-kina-szerint-a-tuntetok-a-terroristak

kazsiafigyelo 2019.11.20. 16:46:20

@rdos: Nagyon súlyos a helyzet, egyre inkább úgy tűnik hogy nagy kegyetlenkedés lesz a vége. Van egy érzésem, hogy Hongkong már sosem lesz az ami volt korábban. Már a cikkemben is utaltam rá, de itt még jobban le van írva (geopoliticalfutures.com/the-pressure-on-china/), Kína számára Hongkong külföldnek, megszállt területnek számít, amivel úgy kell bánni mint Xinjianggal (ujgurok lakhelye) vagy Tibettel.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2019.11.22. 12:00:01

@kazsiafigyelo: :-( Huntington jut az eszembe a kínaiakról, emlékezetből, náluk volt a legkevesebb nemzetközi (háborúval járható) konfliktus, de náluk volt a legmagasabb (75%-os) az erőszakos - katonai "megoldás" aránya. :-(

hu.wikipedia.org/wiki/A_civiliz%C3%A1ci%C3%B3k_%C3%B6sszecsap%C3%A1sa_%C3%A9s_a_vil%C3%A1grend_%C3%A1talakul%C3%A1sa

"Szerencsére" eddig jobbára csak magukat ütik - verik. :-(

index.hu/belfold/tegnapiujsag/2011/02/17/1979_kina_lerohanja_vietnamot/

Nagyon ráférne már a kínai elvtársakra a saját "csernobilijük", csak hogy egy kicsit visszavegyenek már az egyre csak növekvő arcukból.

Hongkongra visszatérve. A hongkongiak rájöttek hogy nincs vesztenivalójuk. Ha Peking a katonai "megoldásra" gondol, ajánlom figyelmükbe a magyari és szojvet eftársak 1956-os budapesti tapasztalatait. Hajukra kenhetik a lehengerlő katonai fölényüket városi környezetben.

Reméljük észhez térnek és pénzhez térnek. Kínának is Hongkongnak is nagy gazdasági veszteség ez a fél éve fokozódó patthelyzet. :-(

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2019.11.24. 08:43:16

Ma helyhatósági választások lesznek Hongkongban. Hódmezővásárhely újratöltve? :-)

24.hu/kulfold/2019/11/24/hongkong-helyhatosagi-valasztas-2019-peking-tuntetes/

kazsiafigyelo 2019.11.24. 20:20:01

@rdos: magának a posztnak nem sok jelentősége van, de egyértelmű jelzés lesz a magas részvétel a pártnak. És ez azt is jelenti, hogy tovább fog eszkalálódni a helyzet

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2020.05.29. 12:46:09

kitekinto.hu/2020/05/27/europan-kivul/hong-kong-bukasa-lehet-a-globalizacio-visszafordulasanak-ujabb-jele/181387/

Nem volt senki a kínai komenyista pártvezetésben aki szólt volna hogy ennek a lépésnek is van üzenete? Az az üzenete hogy a kínai komenyista eftársak szavában nem lehet bízni (1 ország 2 rendszer 1984-2o34 évek között ha jól emlékszem). :-(

Aki pedig már valaha bizniszelt, az tudja hogy az üzlet alapja a bizalom. :-)

kazsiafigyelo 2020.06.04. 22:36:24

@rdos: Nagyon fura ami most ott folyik, egyre inkább hajlok arra hogy tűzoltás folyik kizárólag kínában. Nagyon súlyos pártbeli széthúzás lehet...

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2020.06.05. 12:25:40

@kazsiafigyelo: Azt hiszem a kínai eftársak ezúttal elszámították magukat. A világ egyik legnagyobb pénzügyi központja Hongkong. Minden 8. valuta - deviza tranzakció a városállam saját pénznemében történik a világon!

Ha fogalmazhatok ilyen profánul, az álmos könyv szerint nem sok jót jelent ha bank - pénzügyi központ a haragosa a kínai eftársaknak. Vagy bárkinek. Maguknak főzték inni fogják a levét.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2020.06.11. 20:20:21

Ma volt címlapos a 4-en.

444.hu/2020/06/11/rossz-rosszabb-es-legrosszabb-forgatokonyvek-varnak-hongkongra

A szabad világ lehet hogy nem fogja hagyni az egy ország két rendszer elvét sérülni. Végül is "csak" sok pénzről van szó.

Rövidesen meglátjuk.
süti beállítások módosítása