Minden évben október 31 a Halloween ünnepe, november 1 a Mindenszentek napja, november 2 pedig a halottak napja. Három ünnep, melyek mindegyikét megülhetjük, mert egymástól többé-kevésbé függetlenek és mindhárom ősi gyökerekkel bír. Igen, nem tévedés: bizony a Halloween is.

kép forrása: foxnews.com

Az ősi időkben, a történelmi ókorban, a Római Birodalom idején, egészen pontosan a Krisztus előtti első században (vagyis még bőven a kereszténység előtt) a Brit-szigeteken már ünnep volt Samhain szokása. Ekkoriban Samhain havának, azaz a novembernek az első napja előtt a druida papok a holtak szellemeinek várására szólították fel a lakosságot. A korabeli Anglia területén a kelta őslakosság tehát már több mint 2000 éve is fontosnak tartotta, hogy az elhunytak számára legyen egy külön nap az év során, amikor rájuk emlékezhetnek. Aztán jött a római hódítás, Claudis császár parancsára és Krisztus után 43-ban Britannia néven új provincia született, Róma fennhatósága alatt a birodalom szerves részeként.

A Samhain havának szokása (vagyis a halottak megünneplése) a Római Birodalom alatt, annak kereszténnyé válása során beolvadt a keresztény kultúrkörbe. Később, 313 után, vagyis a Milanoi Edictumot követően általánossá vált a régi, pogánynak bélyegzett kelta szokások és rítusok kereszténnyé változtatása. (A Milanoi Edictum bevezette a szabad vallásgyakorlatot vagyis, a kereszténység szabad gyakorlását a brodalomban.) Ekkor vált Samhain ünnepe is "mindenszentek előestéjévé", így angolul "All Hallows Eve" lett a neve, mely összeolvasva: Halloween lett. A kereszténység már bibliai magyarázattal látta el az ünnepet, elhalványult annak ősi, kereszténység előtti, így pogánynak bélyegzett jellege.

Druida papok a kereszténység előtti Angliában (forrás: pinterest)

Halloween ünnepe az újkor kezdetén sajátos szokással is bővült a Brit-szigeteken, ez lett a töklámpás faragásának hagyománya. A szokás hátterében egy XVII. századi ír legenda állt, mely szerint egyszer egy részeges kovács, bizonyos Jack O'Lantern megleckéztette az ördögöt. Rávette ugyanis arra, hogy kiállja a kovács próbáját. Fogadtak: ha felmászik az ördög a fára és utána le is tud arról jönni, akkor bizonyítja, hogy okosabb a kovácsnál. Csakhogy az ördög nem tudott lejönni a fáról, mert mihelyt arra felmászott, a kovács azonnal egy keresztet karcolt a fa törzsébe, melyen az ördög nem mert áthaladni. Így a fán rekedt és csak úgy jöhetett le, hogy megígérte: nem viszi magával a kovácsot, ha az meghalna. A kovács persze végül meghalt és lelke találkozott is az ördöggel, aki lámpásként egy örökké égő fadarabot adott neki, hogy visszataláljon az élők közé. Ám a kovács lelke nem talált vissza az élőkhöz és azóta is a pokol illetve a menny között bolyong, egy kivájt répába helyezett égő fadarabbal a kezében. Innentől Halloween napján a halottakra egy égő fadarabbal emlékeztek, melyet egy kifaragott répába helyeztek, ahogyan a kovács is tett.

kép forrása: historicmysteriez.com

Később a XVIII - XIX. században a szokás módosult: az emberek Halloween napján már nem répába, hanem tökbe helyezték a lámpásokat, így emlékeztek a halottakra mindenszentek előestéjén. A Brit-szigetekről aztán a szokás az Egyesült Államokba is átkerült majd sorra megjelent a legtöbb angolszász országban.

A Festum Omnium Sanctorum, azaz a "mindenszentek ünnepe" a VIII. század óta november elsején megtartott keresztény ünnep lett (hivatalosan 835-től , IV. Gergely pápa döntése nyomán) és az üdvözült lelkekre emlékezés alkalmává vált. A Commemoratio Omnium Defunctorum, azaz a "halottak napja" pedig 998-tól, Szent Odilo kezdeményezésére vált keresztény ünneppé, amikor a még nem üdvözült lelkekért imádkozunk, értük gyertyát gyújtunk, szent misén imádkozunk és sírjaikat tesszük rendbe.

Felhasznált irodalom:

• Kaya Hertz: Original Irish Jack-o-Lantern Irishcentral.com (okt 25 2019)
  

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!

2020.10.29.20:37