A NATO tagállamok légierői közül az egyik legkevésbé fejlettnek a román számított, már ami a gépek mennyiségét és képességeit jelenti. A kilencvenes évektől modernizálták az egyszerűen és olcsón üzemeltethető, de már akkor sem korszerű orosz MiG-21-est, amelynek képességeit az izraeli Elbit cég közreműködésével hozták fel a szükséges szintre. Nem közismert, hogy a sokak által "lesajnált" LanceR néven ismertté vált gépek képesek lettek precíziós csapásmérésre, mégpedig lézeres és infravörös vezérlésű bombákkal, szinte elsőként a rendszert váltó kelet-európai országok közül.

A MiG-21-esek egyik alapvető problémája azonban az alacsony hatósugár és rövid repülési idő áthághatatlan korlátot jelentett, de mivel több bázison száznál több gép állt rendelkezésre, kellő taktikával meg lehetett oldani, hogy szükség esetén nagyobb kötelékekkel végrehajtsák a feladatokat. Az idő azonban haladt, a gazdasági nehézségek szaporodtak, így a gépek mennyisége drasztikusan csökkent, és a korszerűsítés ellenére az öreg gépek leváltása nem volt tovább halogatható, de legalább húsz évet nyertek a környező országokhoz képest. Ezzel (dollár) milliárdos megtakarítást sikerült elérni, pont abban az időszakban, amikor például a magyar légierő elherdált 28 darab MiG-29-est 800 millió dollár értékben. Az öreg román 21-esek túlélték a nyugati szomszéd (azaz Magyarország) sokkal korszerűbb, de csapásmérésre szinte alkalmatlan negyedik generációs típusát, így csak a közelmúlttól kezdve vált elengedhetetlenné a típusváltás.

A választásuk használt F-16-osra esett, amelyeket a portugál és az amerikai légierő állományából vettek át, természetesen élettartam növelő nagyjavítás és korszerűsítés után. Azonban a gépek egy része már 30 éves, ami kérdéseket vet fel, de egyelőre úgy tűnik, hogy megfelelnek a célnak. A közelmúltbeli "blamázs", amikor a gépek nem tudtak részt venni a  tervezett nagyszabású díszszemlén, nem a típusnak volt betudható, hanem a reptéri kiszolgáló eszközök hiányának, a havas, jeges pálya letakarításához ugyanis nem voltak meg a szükséges eszközök.

Az első hat F-16AM Fighting Falcon 2016 októberében érkezett meg a Fetesti közelében lévő Borcea légi bázisra, ahol az 53. század állományába kerültek Az év végéig tovább három példányt vettek át, az utolsó három pedig 2017 folyamán érkezett. A MiG-21-esről történő átképzés a pilóta és a műszaki állomány részére a szokásosnál nagyobb figyelmet igényelt, hiszen teljesen eltérő műszaki és üzemeltetési kultúrára kellett átállni. A fokozatosság elvét követve egyre összetettebb feladatokra kaptak kiképzést, így sor került a légi utántöltés begyakorlására, a Sniper lézeres célfelderítő és megjelölő konténer használatának elsajátítására, a JHMCS sisakdisplay rendszer alkalmazására. 

Felmerül a kérdés, hogy a helyi erőviszonyokra milyen hatással voltak  gépek. Noha NATO szövetségesek vagyunk, és nincsenek súlyos konfliktusra okot adó nézeteltérések országaink között, adódik az összevetés a mi Gripen-jeinkkel. A svéd típus természetesen sokkal korszerűbb, hiszen jóval később született. A hírek szerint a fedélzeti radar, az elektronikus kormányvezérlő rendszer paraméterei terén jobb a JAS-39, azonban egyéb téren már nem ilyen világos a helyzet. A légiharc rakétáink ugyanazok, vagyis a román F-16-ok is az AIM-9 Sidewinder régi változatát, és a modern AIM-120 AMRAAM látóhatáron túl lévő célok megsemmisítésére alkalmas rakétát vethetik be szükség esetén. Viszont rendelkezésükre áll a JMCS sisakdisplay rendszer, ami a légi és földi célok megsemmisítését nagymértékben segíti. A hírek szerint ugyancsak magasabb technológiai színvonalat képvisel a Sniper konténer, mint a mi hasonló célú Litening-ünk. Ezen felül a repülési csúcsteljesítmény terén jobb az "öreg Sólyom", vagyis magasabb a tolóerő/tömeg aránya, ami összefügg a manőverező képességgel. 

A régi MiG-21-esek hiába repültek a legtöbbször két felfüggesztett szárny alatti póttartállyal (ami kettő darabra korlátozta az egyidejűleg hordozható rakéták számát) a hatósugaruk még így is elégtelennek bizonyult. Több kellett, aminek nagyon is kézzelfogható okai voltak. Főként a Krím annektálást követően élénkült meg az orosz légierő tevékenysége a Fekete-tenger felett. A médiában előszeretettel kapják fel azokat a híreket, amikor valamely NATO tagállam, főként az USA repülőgépei, vagy hajói "ólálkodnak" az orosz tengeri határok közelében, de szigorúan nemzetközi légtérben.

Nos, orosz részről ugyanez megtörténik, számos alkalommal közelítenek harci gépeik, legtöbbször Szu-24-es csapásmérők és Szu-27-es vadászok a román, bolgár, török partok felé, amire válaszul fel kell szállnia a készenléti szolgálatot ellátó vadászgépeknek. Rendszeresen puhatolják ki egymás ez irányú képességeit, a felderítés lehetőségeit, a reakció időket, alkalmazott radar és kommunikációs frekvenciákat, stb. 

És ez a terület volt, ahol az öreg MiG-21-esek már nem rúghattak labdába. Fegyverzetük légi célok ellen kizárólag a kis hatótávolságú infravörös rakéta volt, bár annak három típusa is rendelkezésre állt, úgymint az orosz R-73-as, az izraeli Python 3 és a francia MBDA Magic 2-es. 

Hiába települtek a tengerparti Mihail Kogalniceanu bázisra, esélytelenül próbálták meg elfogni a partokhoz közelítő orosz gépeket. Éppen emiatt a NATO közösen biztosította a vadász készenléti szolgálat egy részét. Az említett tengerparti repülőtérre rendszeresen települtek felváltva kanadai F/A-18 Hornet-ek, brit Eurofighter Typhoon-ok vagy éppen amerikai F-15C Eagle vadászok, amelyek jelenős hatósugaruknál fogva maguk is képesek voltak arra, hogy hasonló "idegesítő" repüléseket és "elektronikus fülelést" végezzenek akár a Krím közelében. 

2019 március közepétől már a román légierő is alkalmas minderre, ugyanis az alapkiképzési időszak befejezését követően bevethetővé nyilvánították az 53. század F-16-osait, amelyek ettől fogva képesek a szükséges fegyveres készenléti szolgálat ellátására. A MiG-21-esek még egy ideig üzemben maradnak, például a Kolozsvár közelében lévő Campia Turzii (Aranyosgyéres) repülőterén, de a jövőben itt is változásokra kerül sor, ugyanis a román honvédelmi miniszter nyilatkozata szerint további 36 F-16-os beszerzéséről várható döntés. Hogy ezek ugyancsak régi használt, vagy új gyártású gépek lesznek-e, egyelőre nem tudni, de elvileg megvan az esélye az új F-16V típusnak is, amely mellett szlovákok már letették a voksukat.

(a szerző saját fotói)