Hozzászoktunk, hogy filmektől zenékig, vásárlástól hírekig, online algoritmusok megpróbálják kitalálni a preferenciáinkat. Nemcsak abból indulnak ki, hogy mire kerestünk rá, mit olvastunk, hallgattunk, hanem e tevékenységek más tevékenységeinkhez való kapcsolatát is elemzik.

A technológia, az együttműködéses szűrés (collaborative filtering) viselkedésünk rejtett mintázatait és mások viselkedését vizsgálva, jelzi előre, hogy mi iránt érdeklődhetünk, mi tetszhet.

De mi történik akkor, ha az algoritmusok viselkedésünk helyett az agyunkból jövő válaszokkal dolgoznak? Az ötlet sci-finek hangzik, a Koppenhágai és a Helsinkii Egyetem számítás- és idegtudományi szakemberei azonban bemutatták, hogy az agyalapú együttműködéses szűrés működik. Az adott személy agyi reakcióinak mintázatait másokéval összekapcsoló algoritmus előrejelezte, hogy az illető vonzódni fog-e egy korábban soha nem látott archoz, vagy sem.

Az új agy-számítógép interfészt az agy idegtevékenységén gyakoroltatták, és az alapján végzi előrejelzésit. A kutatók szerint elég szofisztikált ahhoz, hogy pontos legyen.

Az idegi mintázatokat más résztvevők adataihoz kapcsolva, az algoritmus tényleg jól működik, viszont kétélű fegyver lehet: egyrészt hasznos idegtudományi eszköz, másrészt az agytevékenységünkön alapuló személyre szabott hirdetések lidérces világát is előrevetíti.

A kutatók elmondták, hogy fejlesztésük Netflix-szerű ajánlólistákat, célzott hirdetéseket generálhat. Egyelőre nem eldöntött, hogy csak arcokra érvényes, mert elképzelhető, hogy túl a személyes vonzódásokon, a preferenciák általános idegtani kifejeződésével kapcsolatban is felfedeztek valamit. Pontosan ezért lesz majd lehetséges a technológia segítségével filmeket, könyveket, zenéket stb. is ajánlani.

Az algoritmus elménkben olvas, és preferenciáinkat autentikusabban mutatja meg, mint ahogy egy felmérésből, interjúból kiderülnek – állítják a fejlesztők. Egy felmérés során taktikázunk, előítéleteink vannak, részrehajlók vagyunk, a gép viszont puszta adatokkal dolgozik.