Miután a Magyar állam által közölt adatokból megállapíthattuk, hogy immár hetek óta Magyarország vezeti a  napi covid19 halálozás világranglistáját, teljesen jogosan merül fel a kérdés:

Nem lehet, hogy az összes halálozás nem is olyan rossz nálunk, hanem valamilyen módszertani vagy adminisztrációs hiba miatt egyszerűen túl sok halottunkra mondjuk azt, hogy a COVID19 áldozata?

Több módszer is van, hogy ezt a gyanúnkat kivizsgáljuk, de talán a legegyszerűbb, ha megnézzük, hogyan emelkedett egyes országokban a halálozások száma az előző, nem világjárványos évek átlagához viszonyítva. Ha egy ország túlzottan sok áldozatot ír a koronavírus számlájára, akkor ott vélhetően azt fogjuk látni, hogy a napi covid19 halálozás görbéje a többi országgal történő összehasonlításban nincs arányban az összhalálozás görbéjével. Ha szinte mindenkit, akit halála előtt meglegyintett a koronavírus szele, covid19 halottként regisztrálnak, akkor a covid19 halálozási rangsorban előreugrik az adott ország, míg az össz napi halálozásban és főleg az összhalálozás növekményben pedig egy sokkal szelídebb pozíciót fog birtokolni. Más lesz az ország  pozíciója a két top-listában.

Ismét a Our World In Data rendszerét hívtam segítségül. Most nem ellenőriztem külön, de ez az oldal általában az országok hivatalos adatközlése alapján működik. Tehát az itt látható magyar adatok általában megegyeznek a KSH és a koronavirus.gov.hu/ adataival. 

Van azonban egy probléma

a halálozási adatokkal kapcsolatban, amit sokan nem ismernek. Arról van szó, hogy egy adott időszak halálozási adatai nem kerülnek teljesen feldolgozásra a megjelentetésig. Azaz az adatokat előbb teszik közzé, mint ahogyan lezárulna a számolás. Példának okáért pillantsunk rá a KSH halálozási táblázatára

2021 január 17-én: 
https://web.archive.org/web/20210117090517/https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi

majd nézzük meg ugyanezt az oldalt  2021 február 9-én is: 
https://web.archive.org/web/20210117090517/https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi

Jól látható, hogy nem csupán a hiányzó utolsó negyedév került be a táblázatba, hanem az ezt megelőző negyedévek számai is kivétel nélkül emelkedtek ez alatt a néhány hét alatt. Pedig ez már több hónappal a vizsgált időszak után történt. Így sajnos bármennyire is szeretném a harmadik fázis összhalálozási adataival vizsgálni a helyzetet, azok még biztosan nem állnak rendelkezésre megnyugtató pontossággal. Egyrészt Magyarországon nem is zárult még le a harmadik hullám, amelynek a halálozási görbéje éppen a csúcson jár, másrészt az eddig közölt időszakok adatai is nőnek majd még. A heti és a negyedéves adatok egyaránt. 

 A második hullám vizsgálata önkényesen kiválasztott 7 országgal

Azért választottam pont ezeket az országokat, mert azt gondolom, hogy legalább a térséget jól reprezentálják. Vannak közöttük szélsőséges eredményeket produkáló országok is, szomszédok is és járványkezelési példaképek egyaránt. Én ugyan nem tettem bele több munkát, de tetszőleges számú országon ellenőrizheted a megfigyeléseimet, ha az alábbi linkre kattintasz.

Halottszám növekedés az előző évek azonos időszakához képest a  második hullámban:

Link: https://ourworldindata.org/grapher/excess-mortality-p-scores

Fontos, hogy itt nem a jobb szélen kialakuló sorrendet kell használni, hiszen az csak a befejező időpontban megfigyelt aktuális halottszám többletet mutatja. Az egyes görbékhez tartozó átlagérték jelenti a teljes időszak alatti halottszám növekményt. Ennek alapján például Ausztria  biztos, hogy megelőzi Németországot, és úgy tűnik, hogy Belgium is több halottszám növekedést produkált a németeknél, hiába van lejjebb az időszak végére.
Minezen túlmenően még az is látható, hogy egyes országok hullámai időben elcsúszva alakultak ki, ezért itt Szlovákia még egyáltalán nincs a második hullámjának a végén január 31-én, míg az Egyesült Királyság pedig már javában a harmadik hullámjában jár. Ez nem igazán probléma, mert a módszerem szempontjából csak az a fontos, hogy a vizsgált időszakok megegyezzenek. 

Az átlagok sorrendje valahogy így néz ki:

* az előző néhány év (2015-2019) azonos időszakában mért halálozási adatainak átlagához képest

COVID19 halálozás kumulált alakulása ugyanazon országokban a második hullámban:

Link: https://ourworldindata.org/explorers/coronavirus-data-explorer?time=2020-09-01..2021-01-30&Metric=Confirmed+deaths

Itt fontos megemlíteni, hogy a második hullámban az országok nem nulláról indultak, például Belgiumnak addigra már több, mint 9000 halottja volt. Magyarországnak ekkor 616. Viszont itt ténylegesen az érdekel minket, hogy ebben az időszakban összesen hány halottja volt a 7 országnak (nyilván a fajlagos érték a fontos).

Következtetés

Ha a két sorrend azonos lenne, akkor azt mondhatnánk, hogy az országok halálok meghatározási szisztémája nagyon hasonló és nincs lényeges különbség. A sorrend viszont nem teljesen azonos. (persze lehetnek itt egyéb tényezők is, amelyek a sorrendazonosságot felrúgják, de most én ezeket az egyéb tényezőket egyszerűen elhanyagoltam)

Aki nagyjából stabilan tartja mindkét listában a legjobban védekező ország pozíciót, az Németország. Mindkettő halottszám értékben ő a legutolsó. Az Egyesült királysággal már korántsem ez a helyzet, Itt ugyanis bár nem láthattunk a Németekénél nagyobb halott szám növekedést az előző évek átlagához képest (15% körüli), a covid19 halottakban már szinte az átlagot is meghaladja. Ez azt jelentheti, hogy az UK a kelleténél több halálozást tulajdonít a covid19-nek a többi országhoz képest.

A másik (sötét) oldal normális halálok beazonosítója Bulgária. Ő mindkét helyen a legrosszabb ország, tehát nála van a legtöbb halott, akár a covid19-re szűrve nézzük, akár nem.

Végül pedig látható, hogy Magyarország is az angolokhoz hasonlóan túl sok halálesetet ír a covid19 számlájára. Ebben a 7 országos összehasonlításban ugyanis a legrosszabb helyen osztozunk Bulgáriával a covid19 halálesetek tekintetében. Ugyanakkor az összhalálozás növekményben országunkat csak a középmezőnyben találjuk. Ez persze azt is jelenthetné, hogy Magyarországon jobban bírta a terhelést az egészségügy, mint a többi országban, ezért a járványnak nem volt negatív hatása az egyéb betegségekben elhunytakra, viszont nekem az a sejtésem, hogy inkább igaz az, hogy Magyarország azok közé az országok közé tartozik, ahol túlzott mértékben szerepel a covid19 a halál oka mezőben, Persze az is lehet, hogy hazánk és az UK csinálja jól, és a többi ország hanyag.

Elvben elképzelhető, hogy amennyiben a spekulációmban van némi igazság és feltételezzük, hogy az országok halálozás okát megállapító protokollja nem változott a második hullámhoz képest, hogy vannak több covid19 halottat produkáló országok Magyarországnál a harmadik hullámban, csak azok az országok kevesebb esetet regisztrálnak koronavírusosként. 

Sokkal tisztább képünk lesz nyár végére, amikor már nagyjából véglegesednek az idei első fél év halottszám adatai. Logikusan egy második hullámnál is magasabb összhalottszám növekményre van kilátás. Azokból az adatokból már sokkal nagyobb biztonsággal vonhatunk le majd következtetéseket.