Öreg vagyok én már, hogy olyan ember társaságában időzzek, aki csak lefelé húz… Sokszor hallottad, vagy netán ki is mondtad, sőt be is vallottad magadnak, hogy senkinek nem hiányzik egy olyan ember társasága, aki mellett rosszul érzed magadat? Megértelek.

Olyan vérszívók ők, akik mellett csak azt érzed, hogy egyre fáradtabb vagy, kimerülsz, és minden életerőd, életszereteted eltűnik valahová. Nem is igazán tudja mivel magyarázni az ember lánya, csupán érzi, hogy most volt elég.

Van, aki szemtől szembe, szíve minden őszinteségével csatlakozik Rád és csak mondja a rengeteg sületlenséget, Te pedig már 6 mondattal ezelőtt elvesztetted a fonalat, de nincs erőd ahhoz, hogy elmenekülj előle. Ők az egyszerűbb fajták, akikből 12 egy tucat. Nincs bennük ördögi erő, ám a pletykálkodás általi rosszindulat keltette viszálykodásból merített erő boldoggá teszi őket. Kis kavarás itt, pár szavas félre értelmezhető gondolat ott, és kész is a napi adag mosolyforrásuk.

Aztán ott vannak azok, akik sunyiban tolják. Bárgyú vigyorral az arcukon közelítenek, és szemük csillogása jelzi, itt valami készül. Igazi kígyó módjára csavarodnak fel a testedre és csak érdeklődnek, hallgatnak. Információéhségük határtalan, amit aztán visznek tovább. Itt egy elejtett mondat, ott egy ócska félmondat, de mindig csak annyi és úgy, ami pont felkavarja az érzéseket. Behízelgő módon a kígyó és a róka természetéből alkotott eleggyel nyerészkednek.

Bármennyire is tudatosan, és eltervelten működik, mégsem a legrosszabb fajta, hisz ezt a címet megtartotta annak, aki előre eltervezett módon, intelligensnek képzelve magát,féligazságokkal teli történetekből töltekezik. Ezek a „kavarók” nagyágyúi. Simulékonynak tűnő természetüket, némi magasabbrendűséggel, hatalommal fűszerezik. Az ő titulusukhoz már nem illik csak úgy kimondani és nyíltan bemutatni tudományukat. Ebben a helyzetben, már be kell vetni a manipulációt, csúsztatást, emberek összeugrasztását. Ha sikerre tudja vinni a tervét, sátáni vigyorral az arcán figyeli az eseményeket, és szívja magába az erőt, ami nélkül képtelen lenne életben maradni.

Valóban nagyágyúk. Elég okosak ahhoz, hogy kiterveljék kivel, mikor, hogyan bánjanak el. A cél egy rendszer felépítése, amiben mindennek jelentősége van. Míg az előző típusok vérszívói ösztönből cselekedtek, tudatosan ugyan, de csak élve a helyzetekkel, addig ő helyzeteket teremt. Előre eltervezi kinek mit mond, az mire hogyan fog reagálni, és mit lehet azzal a helyzettel kezdeni, hisz nem buta, hanem egy számító alak. Felhasználja az embereket, nagyon csúnyán, semmivel nem törődve, eszköznek tekinti őket. A szánalmas az egészben csak az, hogy a motivációja mindeközben csak a nyomorult energia, amit abból nyer, hogy lesi a konfliktust, amit ő maga teremtett meg. Ott szokott állni a sarkon és leskelődik, dörzsöli a markát és a vigyora mindent elárul. Szüksége van bábként felhasználható emberekre, és olyanokra, akit lehet hergelni. Ügyes és okos ne feledjétek, sajnos nincs kizárva, hogy embereket vezet, sőt a hatalom az igazi eszköz a manipulációra, hisz senki sem mer ellent mondani, de talán még veszélyesebb az, hogy senki nem meri a szavahihetőségét megkérdőjelezni.

A vérszívók köztünk élnek, szívesen használnak játékaikhoz más embereket és a legnagyobb tanítás, ha sikerül végig nézni a játszmáikat. Ne feledd, hogy jóval rutinosabbak, mint Te, akkor, ott, abban a szituációban. Lépj egyet hátra, nézz rájuk, és engedd el, mert az örvény, amit generálnak, olyan mélyre húzhat, amit elképzelni sem tudsz.