Száguld, szárnyal az ingatlanpiac. Ez ma már szinte alapvetés. Mindenki ért hozzá, de tényleg mindenki. Szerintetek mik azok a lakások, amik a leghamarabb gazdára találnak? Nem gondolnátok, de panellakás értékesítése a mai piaci viszonyok között, szinte ujjgyakorlat egy tapasztaltabb értékesítőnek. Ez az a szegmens, ahol szerintem a legkevesebb szükség van ránk.
Adódik a kérdés, hogy miért van ez így, amikor elvileg egyre kevesebben szeretnének panelban élni, illetve olyan kifejezések is szárnyra kaptak, mint például a panelproli. Az a mai napig nem tisztázott, hogy melyik, panellakók által is megválasztott párt vagy tömörülés nevezte így először az itt élőket. És mennyire nem volt igaza, mármint a proliságot illetően. Ma a budai oldalon, nem ritka a 40MFt körüli irányáron hirdetett házgyári lakás sem. Szerintem átlagproli (ha egyáltalán létezik ez a degradáló fogalom) soha nem fogja összespórolni a 200E forintos fizetéséből.
A panelprogramok áldásos hatására, a lakások fenntartási költsége nem magasabb egy téglaépítésű ingatlan rezsiköltségénél. Vannak olyan panelépületek, ahol a külső homlokzat felújítása során elkerülték a moszkvicssárga festék használatát és vidám, színekkel, formákkal díszítették. Ezek a lakótelepek meglehetősen szellősen épültek, lehetőség szerint sok zöld felülettel, illetve kiszolgáló épületekkel; iskola,ovi, bölcsi, közértek, játszóterek. Egy szó mint száz, a környezete is lehet kulturált, mint ahogy több helyen az is.
A lakóközösségekről sem gondolnám, hogy jobbak, vagy rosszabbak lennének egy átlagos budapesti lakóközösségnél. Oké, igaz lehet, hogy a vékonyabb falak miatt, egy komolyabb bulikor átcsoszoghat egy Taki bácsi. Majd miután nem maradt abba a tánc, megérkezik Vágási Feri, aki éppen Góliát barátjával vitatta meg, hogy beszállna az internetbe és ti ebben megzavartátok, tehát a társaság egy része Magenheim doki kezei alatt végzi. De legyünk őszinték, ez ma bárhol előfordulhat.
Természetesen, ha megvetted a kis otthonodat és felújítottad, mondjuk így, (mert tudom, hogy nehéz elhinni, de ez egy XV: kerületi panellekás), nem fogod áthívni azokat bulizni, akikkel a kanapét dobtátok ki az emeletről Kretenst hallgatva az albérletből. Ezzel el is kerültétek a sürgősségi ellátást.
De a lényeg nem ez, hanem amikor a képeket nézed, tényleg azt gondolod-e, hogy élhetetlen, depresszív lyukban tengeted panelprolilétedet?
Ugye nem. Tehát, ha kevés a pénzed, nézz utána egy lerobbant panelnek és hozd ki belőle a legjobbat, vagy keresd Komondi Dórit, hátha segít. A képeken látható remekmű az ő sajátja, amit ő tervezett át.
Milovecz László