A koronavírus-járvány második hulláma miatt sokan kényszerülnek újra home office-ba. És bár az otthoni munkavégzésnek számos előnye van, nehézségei is akadnak szép számmal. Élethelyzettől és lelkialkattól függ, hogy kinek mekkora kihívást jelent a hónapokig tartó otthoni munka. Melyek a leggyakoribb buktatók és mit tehetünk ellenük?

Még jóval a koronavírus-járvány kitörése előtt, 2017-ben az Egyesült Nemzetek Szervezetének megbízásából készült egy tanulmány a stressz és a munkavégzés helyének összefüggéseiről. Tizenöt ország, köztük az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Japán, India, Brazília, Argentína, Belgium, Finnország, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Spanyolország, Svédország és Magyarország munkavállalóit vizsgálva kiderült, hogy azok, akik gyakran dolgoztak otthonról, vagyis sokat voltak home office-ban, sokkal stresszesebbnek élték meg a munkát, mint azok, akik szinte mindig az irodában dolgoztak.

A kutatás eredménye elsőre meglepőnek tűnik, hiszen a home office egy sor stresszforrást kiküszöböl. Nem kell reggel a dugóban ülni, azon idegeskedni, hogy vajon beérünk-e időben. Nem kell egész nap mások telefonjait, beszélgetéseit hallgatni, nem tartanak fel fölösleges információkkal; a folyamatos munkavégzés, a saját munkatempó kialakításának lehetősége adott.

Másfelől a home office, különösen ha állandósul, hetekig, hónapokig tart, és nem kombinálható az irodai munkavégzéssel is, számos nehézséget rejt. Az nem szorul különösebb magyarázatra, hogy ha az óvodák, iskolák bezárnak, mennyire nehéz egyszerre foglalkozni a gyerekekkel, segíteni őket a digitális tanulásban, és mellette ellátni a munkahelyi feladatokat. De gyerekek nélkül is jelenthet komoly kihívást az otthoni munka.

A home office buktatói

1. A keretek hiánya

Az egyik legnehezebb része az otthoni munkának, hogy eltűnik az irodai munka alapja, az időkeret. A legtöbb helyen pontosan meg van határozva, hogy hányra kell beérni, és mikor megy haza nagyjából mindenki. Ez egyben azt is jelenti, hogy miután kiléptünk az irodából, már jó esetben senki nem várja el, hogy a másnap reggeli kezdésig dolgozzunk. Home office-ban ezek a keretek elmosódhatnak, mivel a munkavállaló úgyis otthon van, előfordulhat, hogy este vagy éjjel is kap munkával kapcsolatos kéréseket. A munka és a magánélet határai összemosódhatnak, ami komoly stresszforrás lehet.

2. Könnyebben elterelődik a figyelem

Természetesen az irodában is előfordul, hogy eltereli valami vagy valaki a munkavállaló figyelmét. Viccelődő kollégák, egy-egy új hír kitárgyalása, kávészünetek és így tovább. Alapvetően azonban úgy van kialakítva a környezet, hogy a fő célja mindenkinek a munkavégzés legyen. Az otthonunk viszont a pihenés és a szórakozás helyszíne, így nehezebb elérni a koncentrált figyelmet. A munkahelyi gépeken például sok helyen vannak különböző blokkolók, amelyek megakadályozzák, hogy a munkavállaló szórakoztató tartalmakat nézzen. Nem is beszélve arról, hogy ha a kollégáink vagy a főnökünk rálát a monitorunkra, akkor sem biztos, hogy elindítjuk azt a munkánkhoz nem kapcsolódó YouTube-videót, amit otthon simán.

3. Az elszigeteltség érzése

Munkát elsősorban azért végzünk, hogy pénzt keressünk vele. Másfelől azonban a munka világa, a munkába járás a társadalom aktív részesévé tesz minket. A munkahelyünk lehetővé teszi, hogy hasonló érdeklődésű, hasonló végzettségű emberek között legyünk, velük szociális életet éljünk. Hogy mekkora kincs hasonló érdeklődésű felnőttek között lenni, az tudja igazán, aki eltöltött 2-3 évet szakmáján kívüli idegen közegben, esetleg otthon egy (vagy több) kisgyerek mellett. Az állandó home office megfoszt a szociális életünk egy részétől, amitől magányosnak, elszigeteltnek érezhetjük magunkat.

4. Az információáramlás romlása

Bár azt hihetnénk, hogy bizonyos munkakörökben ma már a modern technika miatt korlátlan az információáramlás személyes találkozás nélkül is, ez nem teljesen igaz. A számos irodai program, az emailek, különböző chatablakok és online meetingek világában könnyebben elveszhet az információ. Egy online meeting sosem tud ugyanolyan hatékony lenni, mint a személyes találkozás a kollégákkal. Emiatt az állandóan otthonról dolgozó munkavállalók érezhetik úgy, hogy nem kapnak meg vagy nem kapnak meg időben bizonyos információkat, ami hátráltatja őket a hatékony, jó minőségű munkavégzésben.

5. A szétcsúszottság érzése

Amikor az embernek be kell járnia egy munkahelyre dolgozni, az egyben azt is jelenti, hogy eleget kell tennie bizonyos kimondott vagy kimondatlan elvárásoknak a külsejével, a viselkedésével kapcsolatban is. Reggelente meg kell mosakodni, megfelelően fel kell öltözni és így tovább. Home office-ban viszont az sem gond, ha még délben is pizsamában ülünk a gép előtt. Csakhogy ez hosszútávon negatívan hathat a közérzetünkre, a munkavégzésünkre. Ha a gép előtt, pizsamában, napok óta mosatlan hajjal esszük meg az ebédünket, az a szétcsúszottság érzését keltheti bennünk.

Hogyan lendüljünk túl a buktatókon?

A home office okozta nehézségek leküzdésében sokat segíthet, ha otthon is létrehozunk bizonyos kereteket. Egyfelől lehetnek időkeretek: meghatározhatjuk, hogy mikortól meddig dolgozunk, mikor adunk magunknak kávé vagy ebédszünetet. Ezekben a szünetekben pedig éppen úgy nem foglalkozunk munkával, ahogy az irodában sem dolgozunk, amikor kiugrunk a kollégákkal ebédelni. Ha a munkaidőnk lejárt, akkor ne nézzünk még rá újra és újra a céges levelekre, hanem koncentráljunk azokra a dolgokra, amelyekkel az irodai élet után is foglalkoztunk.

A munkavégzésünknek legyenek bizonyos formai keretei otthon is. Ha nem is öltönybe és nyakkendőbe, de öltözzünk fel rendesen, fésülködjünk meg, tegyünk úgy, mintha mások is látnának minket. Ne vigyük magunkkal a laptopot a lakás minden szegletébe, és főleg ne dolgozzunk az ágyunkból. Jelöljünk ki egy pontot a lakásban, amolyan dolgozósarkot, ami a munkához kötődik, míg a lakásunk többi része maradjon meg a magánéletünk, a pihenésünk helyszínének.

Ne féljünk támogatást kérni, ha úgy érezzük, hogy megrekedtünk! Az irodában könnyebb félrevonni a főnökünket vagy egy kollégánkat, és beszámolni neki a nehézségeinkről, ezt az online térben is megtehetjük. Az eddigi támogatás akár a HR vezető, akár valamelyik munkahelyi bizalmasunk részéről ugyanúgy fennáll, mint korábban, még ha nem is találkozunk velük személyesen.

A cikk a Budai Egészségközpont pszichológusainak közreműködésével készült.