HRDoktor

Víz: nem csodaszer, de majdnem

2020. április 08. - hrdoktor

Míg az éhségérzet hamarabb tudatosul bennünk, a szomjúság kevésbé jellegzetes tünetekkel jelentkezik, így különösen munka közben hajlamosak vagyunk elfelejtkezni a megfelelő mennyiségű, rendszeres vízbevitelről. Pedig a dehidratáltság, a folyadékháztartásunk egyensúlyának felborulása súlyos következményekkel jár, és többek között az immunrendszerünk hatékonyságát is csökkenti.

hrdoktor-viz-01.jpg

Az emberi szervezet szöveteinek, sejtjeinek egyik fontos összetevője a testünk mintegy kétharmadát kitevő víz. Egyetlen szervünk, egyetlen testi funkciónk sem működhetne nélküle, és mivel a kilégzés páratartalmával, illetve a verejtékezéssel, a vizelet- és a székletürítéssel folyamatosan távozik a szervezetből, azért rendszeres utánpótlásra, folyadékbevitelre van szükség. Általában két és fél literben, pontosabban testtömeg-kilogrammonként 30 ml-ben szokták megszabni egy egészséges ember napi folyadékszükségletét, de ezt sok körülmény befolyásolja: az illető neme, kora, testalkata, a végzett tevékenységének intenzitása, a külső hőmérséklet és páratartalom is.

A vízhiány következményei

A megfelelő hidratáltság az egészség alapja, ha ez nincs biztosítva, a folyadékhiány – illetve a só- és ionháztartás zavara, ami a vízhiánnyal együtt jár – a legváltozatosabb tünetekkel jelentkezik. Sokszor olyan panaszokat okoz, amelyekről nem is jut eszünkbe a szomjúság. Többek között a fásultság érzete, enerváltság, az általános rossz közérzet, a figyelemzavar, a fejfájás, a fizikai és szellemi teljesítmény csökkenése is a dehidratáltság jele lehet. Aki gyakran bajlódik húgyúti problémákkal vagy visszatérő székrekedéssel, az is jól teszi, ha végiggondolja egy-egy napját, vajon iszik-e eleget, mert többek között ezek is lehetnek a folyadékhiány következményei. Külső tüneteket is okozhat: a haj fénytelenné, a bőr petyhüdtté válik, a szemek alatt sötét karikák jelenhetnek meg.

Véd-e a vízivás a vírus ellen?

Egy, az elmúlt napokban a közösségi oldalakon elterjedt tanács szerint a gyakori, folyamatos nyálkahártya-nedvesítés, az akár pár percenként ismételt, apró kortyokban való vízivás segíthet a koronavírus elleni védekezésben, mert a vírust „lemossa” a szájüreg nyálkahártyájáról a gyomorba, és ott az erős gyomorsav elpusztítja azt. Ezt a feltételezést szakemberek nem támasztották alá. Már csak azért is kár lenne hamis biztonságérzetbe ringatni vele magunkat, mert a vírus más úton, az orr és a szem nyálkahártyáján vagy a bőr mikrosérülésein keresztül is bejuthat a szervezetbe. Ugyanakkor az biztos, hogy ha a vízhiány miatt túl száraz a száj, az orr és a szem nyálkahártyája, az csökkenti a szervezet védelmi rendszerének hatékonyságát. A nyálkahártyákon termelődő nyák ugyanis védi és tisztítja a nyálkahártyákat, segít a kórokozók és a bekerülő káros idegen anyagok elleni védekezésben, így annak folyamatos megújulása, cseréje jó hatású. Ez vonatkozik az orrjáratok enyhe sóoldattal való átöblítésére is (amit szintén a „tuti” tippek közt olvashatunk a neten): az egyéb, pl. náthavírusok tüneteit enyhítheti, de a vírus ellen nem nyújt védelmet.

hrdoktor-viz-02.jpg

Igyon eleget otthon is!

A folyadékbevitelünket tudatosan kontrollálnunk tehát mindenképpen érdemes. Munka közben azonban, akár munkahelyen, akár home office-ban dolgozunk, sokan hajlamosak vagyunk elfelejtkezni erről. Ráadásul a szokásos munka közbeni frissítők, a koffeintartalmú kávé, a tea, az energiaital vízhajtó hatásúak, vagyis ha csak ilyeneket fogyasztunk, könnyen beállhat a dehidratáltság állapota. Alakítsunk ki új, egészséges folyadékfogyasztási szokásokat – lehet, hogy épp a távmunka, a távoktatás, a kényszerűen otthon töltött idő is alkalmas erre. Például érdemes újból felfedezni a nagyi rég nem használt kancsóit, teáskannáit, hiszen most jó szolgálatot tehetnek, ha előre odakészítünk bennük az asztalunkra 1-2 liternyi limonádét, lehűtött gyümölcsteát. Ha van idő esetleg turmix készítésére (zsírszegény tejből, lefagyasztott gyümölcsből is kiváló), azzal is az egész családnak örömet szerezhetünk. Egészségesek és táplálók a levesek is, amelyeket szintén méltatlanul mellőznek sokan, különösen, aki munkahelyi étkezését szendvicsekkel, vagy street fooddal oldja meg. Pedig egy-egy tartalmas krém-, zöldség- vagy erőleves nemcsak a folyadékbevitelt segíti elő, hanem a szervezet sóit, magnézium- és káliumszükségletét is pótolja. Ezek az ionok ugyanis a verejtékezéssel, salakanyagokkal együtt szintén kiürülnek a szervezetből, és pótlásra szorulnak.

 A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

A bejegyzés trackback címe:

https://hrdoktor.blog.hu/api/trackback/id/tr3915598244

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása