Egészen brutális mértékű lakosságvesztést jósolnak a szakemberek Magyarországra és a régióra a 2050-ig tartó időszakra. Magyarországon például az 1989-es helyzethez képest 20 százalékkal csökkenhet a lakosság lélekszáma. Ennek persze csak egy részér okozza a határátkelés, de az is ott van az okok között.
Magyarországon (és a régióban) több egymást erősítő tényező vezet az elnéptelenedéshez. Általában négy dologról szokás beszélni: a határátkelésről, a termékenységről, a mortalitásról és persze a bevándorlásról, ezek közül utóbbi nyilván a mérleg másik felében helyezkedik el.
Nos, ami a régiót illeti, a helyzetet bátran lehet tragikusnak nevezni, derült ki nemrég egy bécsi konferencián, melyen a Friedrich-Ebert-Stiftung jóvoltából volt szerencsém részt.
Az egyik előadó, az elsősorban a Balkánnal foglalkozó brit Tim Judah (a The Economist újságírója, a témában több könyv szerzője) arról beszélt, hogy a kivándorlással kapcsolatos aggodalmak és pánik nem újkeletű dolog, ugyanígy megvolt például a XIX. század végi Lengyelországban.
Tim Judah előadása
Ami mára megváltozott, az az, hogy míg az I. világháború előtt egy családban sok gyermek született, így nem jelentett akkora problémát, ha közülük egy vagy akár kettő külföldre ment, addig mára a csökkenő születésszám (azaz a kevesebb gyerek) és a bevándorlás szinte teljes megszűnése nagyon komoly népességcsökkenéshez vezet.
Magyarország az átlagosnál rosszabb helyzetben
A számok komoly dolgok, márpedig ezek azt mutatják, hogy 1989 és 2050 között (tehát nagyjából hat évtized alatt) a kelet-európai régióban nagyon durva lakosságvesztéssel kell számolni.
Három olyan ország is van (Románia, Bulgária és Bosznia-Hercegovina), ahol a lakosság egyharmadával csökkenhet ebben az időszakban, de a Magyarországra jelzett 20 százalékos csökkenés is az átlagos 15 százaléknál rosszabb.
A legnagyobb vesztesek
Ráadásul az európai uniós tagság sem segít ezen a helyzeten, amit Tim Judah szerint világosan mutatnak a román, a bolgár és a horvát adatok is (Romániában 30, Horvátországban 22, míg Bulgáriában egészen brutális 38 százalékos csökkenést jósolnak).
Mi változott?
A probléma többszörösen összetett. Része az, hogy míg régebben az emberek a városokba költöztek a falvakból, addig ma külföldre mennek. Tehát ugyanúgy elindulnak, mint mondjuk 100 éve, csak míg akkor valamelyik országon belüli városba költöztek el (így a népességszám nem változott, legfeljebb áttevődött vidékről a városokba), addig ma, ha már indulni kell, akkor nem állnak meg országon belül, hanem külföldre mennek.
További gondot jelent, hogy míg az 1800-as évek végének nagy kivándorlási hulláma során a sokgyermekes családokból egy vagy két gyerek ment külföldre (aztán sok esetben haza is tért), a szülők viszont maradtak.
A modernkori határátkelésben viszont már egész családok mennek el. A külföldre utazás és a kitelepülés ráadásul sokkal olcsóbb és könnyebb is lett (lásd a fapados repülőket példának okáért), így egyszerűbb a szülőknek a gyerekekkel (vagy utánuk) menni.
Brutális jövedelemkülönbségek
A határátkelés egyik fő oka természetesen az, hogy Európa nyugati felében jóval többet lehet keresni, mint ebben a régióban és ez még akkor is magasabb életszínvonalat jelent, ha egyes szolgáltatások ott drágábbak.
Érdemes összehasonlítani a kivándorlástól leginkább sújtott országok átlagos nettó kereseteit pár célországéval.
Albániában 316, Észak-Macedóniában 395, Szerbiában 420, Montenegróban 511, Bulgáriában 574, Romániában 579, Magyarországon 688 és Horvátországban is csak 841 euró volt az átlagos nettó havi kereset 2018-ban (legalábbis a hivatalos adatok szerint ugye…).
Ezzel szemben Svájcban 4502, az Egyesült Államokban 3008, Svédországban 2458, Németországban 2360, Franciaországban 2225, Olaszországban 1878, Ausztriában 1848, míg Szlovéniában (ahová nyilván a volt Jugoszlávia területéről mennek viszonylag sokan) 1128 euró volt a nettó havi kereset.
Ezen a ponton voltaképpen nem nagyon van min vitatkozni, hiszen ezek akkor különbségek, hogy nincs az a drága lakhatás és szolgáltatás, ami miatt mondjuk egy albánnak, románnak vagy akár magyarnak ne érné meg legalább kipróbálni, milyen lehetőségek várnak rá Nyugat-Európában.
Egész ipar épült az elvándorlásra
A konferencián felszólalt Alida Vracic, bosnyák migrációs szakértő, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy bőven akad probléma az adatokkal, hiszen mivel az ország elhagyásakor nem kell kijelentkezni, ezért a hivatalos adatokhoz képest sokkal rosszabb a helyzet. (Ez ismerős helyzet Magyarországon is.)
A Populari nevű kutatóintézet alapítója szerint például a bosnyák lakosság fele már külföldön él, csak tavaly 300 orvos kért a külföldi munkavállalást lehetővé tevő igazolást.
Boszniából ma már minden hatodik orvos külföldön (jellemzően Németországban) dolgozik. Ez olyannyira érdeke a befogadó országnak is, hogy a németek jelentősen lazították az elvárásokat.
Alida Vracic szerint hazájából és a régióból nem csak gazdasági okokból vándorolnak ki az emberek, hanem például azért, mert a bosnyákok több mint két évtizede várnak az uniós csatlakozásra, ami még mindig késik, de a határátkelésnek sokszor vallási okai vannak (ha valaki nem a többség tagja, elnyomják), és a viszonylag ritkán emlegetett környezetszennyezés is, hiszen a balkáni nagyvárosok levegője világviszonylatban is rendkívül rossz.
A Nyugat-Balkán azért érdekes a szakértő szerint, mert furcsa kettősség figyelhet meg: miközben a németországi anyavállalatok próbálják elcsábítani a munkaerőt, addig ugyanazon cégek helyi leányvállalatai harcolnak annak megtartásáért.
A kivándorlásra régiószerte komoly ipar épült (ezt látjuk Magyarországon is). Boszniában például gombamód szaporodnak azok a szervezetek, melyek nyelvtanfolyamokat, képzéseket és megfelelő papírokat kínálnak azoknak, akik külföldön szeretnék folytatni az életüket.
A helyzet tehát sem Magyarországon, sem a régióban nem túl szívderítő, még akkor is, ha a kivándorlás esetében Lengyelország és Csehország (!) esetében dinamikus növekedés tapasztalható, Magyarország és Szlovákia esetében kevésbé. De erről majd egy másik alkalommal írok részletesebben.
Kövesd a Határátkelőt az Instagrammon is!
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Az utolsó 100 komment: