Magas vérnyomás, gyomorpanaszok, hasmenés, csökkent libidó: a kóros, kezeletlen stressznek számos egészségi következménye lehet. Azt hihetjük, hogy valamilyen betegség miatt szenvedünk kínzó fejfájástól vagy magas vérnyomástól, miközben könnyen lehet, hogy mindezeknek valójában a stressz az oka.

Az emberi szervezet úgy lett kitalálva, hogy csak a kismértékű stresszt tudja jól kezelni, ellenben az állandó hajsza, a túl sok idegeskedés kimeríti. Alapesetben, amikor a szervezetünk veszélyt érez, felkészül a túlélésre és a menekülésre, hogy megvédje magát a külső negatív hatástól. A vegetatív idegrendszer ilyenkor működésbe lép, az izmok megfeszülnek, a szívverés szaporább lesz, a légzés felgyorsul: így készül fel a test a védelemre. Ez a válaszreakció bizonyos szituációkban felettébb hasznos tud lenni, hiszen egyrészt segíti a túlélést az igazán veszélyes helyzetekben, például ha balesetet szenvedünk, másrészt jobb teljesítményre sarkall minket olyan szituációkban, mint egy vizsga, egy állásinterjú vagy egy verseny. Amint a stresszhelyzet elmúlt, a szervezet megpihen, egyensúlyba kerül, te pedig megkönnyebbülve hátradőlsz: a tested vibrálása megszűnik és tudsz örülni annak, hogy a nehéz helyzeten túl vagy.

Ám ha az alkalmi stressz rendszeressé válik, például mert „mérgező” munkahelyi környezetben dolgozol és túl nagy terhelés ér nap mint nap, vagy esetleg a párkapcsolatod feszültségekkel terhes, akkor a szervezet nem tud egyensúlyban maradni, állandóvá válik a feszült állapot, ami miatt kóros tünetek léphetnek fel.

Kialvatlansággal, a kikapcsolódás hiányával párosulva mindez kimerültséghez, ingerlékenységhez, a koncentráció és a teljesítmény csökkenéséhez, fejfájáshoz, álmatlansághoz, valamint depresszióhoz vezethet.

Ha mindez nem lenne elég, a stressz nemcsak a pszichés állapotunkat, a viselkedésünket vagy a kognitív teljesítményünket befolyásolja negatívan, hanem számos megbetegedést is okozhat – mutatjuk, mi mindent!

Légző-, szív- és érrendszer

A stresszre adott válaszreakció során gyorsabban lélegzünk, hogy oxigénben gazdag vérhez juttassuk a szervezetet. Ha eredetileg is légzési problémával küzdünk, (például asztmával vagy tüdőtágulással), a stressz tovább súlyosbíthatja ezeket a kórképeket.

Stresszhelyzetben a szív gyorsabban pumpál, a stresszhormonok hatására az erek összeszűkülnek és több oxigént irányítanak az izmokba, hogy több erőnk és energiánk legyen a cselekvésre. Ez az állapot megemeli a vérnyomást, amelynek eredményeképp a gyakori vagy krónikus stressz túl sokáig és túl keményen dolgoztatja meg a szívet. Amikor a vérnyomás megemelkedik, a stroke, illetve a szívroham kockázata is megnő.

Ebben a videóban láthatod, a stressz hogyan hat a szervezetre:
https://www.youtube.com/watch?v=v-t1Z5-oPtU

Az emésztőrendszert sem kíméli

Bizony, a stressz a testünk minden részét érinti, hatására a máj például extra cukrot (glükózt) termel, hogy energiát adjon. Ha krónikus stressznek vagyunk kitéve, előfordulhat, hogy a szervezet nem képes lépést tartani ezzel a plusz glükózlökettel, ez pedig hosszú távon növelheti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

A stresszhormonok, a gyors légzés és a felgyorsult szívverés az emésztőrendszer működését is felboríthatja. A gyomorsav emelkedésének köszönhetően nagyobb valószínűséggel lép fel gyomorégés vagy savas reflux.  Ugyan a tévhitekkel ellentétben a stressz nem okoz gyomorfekélyt, ám növelheti annak kockázatát és hatására a már meglévő fekélyek is súlyosbodhatnak. Ha pedig sokszor van indokolatlanul hányingered, hasmenésed, vagy épp ellenkezőleg székrekedésed, könnyen lehet, hogy krónikus stressz áll a háttérben, az ugyanis a bélműködést is össze tudja zavarni.

Fájó test

Stressz hatására az izmok megfeszülnek, hogy megvédjék magukat a sérülésektől. Amennyiben a testünk által fenyegetésként megélt helyzet állandósul, az izmainknak nem lesz lehetőségük ellazulni, ami az alkalmi stressz után egyébként megtörténik. A feszes izmok fejfájást, hát- és vállfájást, valamint testszerte jelentkező, indokolatlannak tűnő fájdalmakat okozhatnak. 

Szexualitás és termékenység

Kevesen tudják, de a túlhajszolt mindennapok befolyásolhatják a szexuális életünket is, hiszen a folytonos készenléti állapot kimeríti a testet és az elmét egyaránt. Nem szokatlan, hogy mindazok, akik rengeteget dolgoznak, idegeskednek és nem adnak időt maguknak a feltöltődésre, könnyen elveszíthetik a szexuális érdeklődésüket. Sőt, a rendszeres stressz károsíthatja az ondósejteket, merevedési zavarokat vagy akár impotenciát is okozhat.  A nők esetében ugyanez szabálytalan, nehezebb vagy fájdalmasabb menstruációhoz vezethet, illetve felerősítheti a menopauza fizikai tüneteit.

Gyakori megbetegedés

Még mindig nem értünk a sor végére, ugyanis a stressz az immunrendszert sem kíméli. Normál esetben serkenti a működését, ami előnyös lehet, hiszen a stimuláció segítheti is a fertőzések elkerülését vagy a sebgyógyulást. Idővel azonban a stresszhormonok már inkább gyengítik az immunrendszert. Így történhet meg, hogy a krónikus stressztől szenvedők fogékonyabbak az olyan vírusos betegségekre, mint például az influenza, de a stresszes állapot azt is befolyásolhatja (sajnos nem a pozitív irányba), hogy mennyi idő alatt épülünk fel egy-egy betegségből vagy sérülésből.

A megelőzés, a korai felismerés, mint minden betegség, így a stressz okozta kórképek esetében is nagyon fontos. Ismerd fel a kezdeti tüneteket (erről részletesebben ebben a cikkünkben írtunk). Mindemellett próbáld meg csökkenteni a stresszt az életedben és sajátíts el megküzdési technikákat. Tanulj meg nemet mondani a sokadik feladatra, és szakíts időt (lehetőleg naponta) a pihenésre, feltöltődésre. Ne feledd, gyakran éppen a stressz az, ami megbetegít!