Az idei év második negyedévében minden korábbinál több elektromos és hibrid személygépjárművet regisztráltak Európában. Ez jó hír fenntarthatósági szempontból, de fontos látni, hogy az újonnan útra guruló alternatív járművek még mindig csak relatíve kis részét teszik ki az autóállománynak. Egyre inkább látszik, hogy a 100%-os kizöldülés hosszabb folyamat.

Az ACEA (Európai Gépjárműgyártók Szövetsége) adatai alapján 2021. második negyedévében az Európai Unióban az újonnan regisztrált autóknak még mindig több, mint 60%-a volt tisztán belső égésű motorral felszerelve, de a maradék majdnem 40% javarészt különböző típusú elektromos meghajtásokat foglalt magában. Ez jelentős előrelépés az egy évvel korábbi állapothoz képest, amikor az alternatív hajtások részesedése az eladásokban még valamivel 20% alatt volt.

Európa azonban egy nagy és heterogén kontinens; az országok közt nagy eltérések tapasztalhatóak. Ha az abszolút számokat nézzük, akkor Nyugat-Európa legnagyobb lakossággal rendelkező országai vezetik az új elektromos autó eladási listáját. A német, francia és olasz elektromos és hibrid autó értékesítések a közös európai piac hozzávetőleg kétharmadát tették ki.

Új hibrid és elektromos autó regisztráció az Európai Unióban 2021 második negyedévében
Forrás: ACEA

Ennél talán beszédesebb adat, hogy a különböző elektromos meghajtásoknak mekkora részesedése van a tagországok értékesítésében. Szintén az ACEA adatai alapján ezt a rangsort az északi és nyugati országok vezetik. A historikus adatok alapján megállapítható, hogy a fogyasztók rendkívül ár-érzékenyek autóvásárláskor, főleg a szegényebb keleti országokban. Ezért az elektromos és hibrid autók inkább a magasabb jövedelemmel rendelkező, nyugati országokban tudnak gyorsabban terjedni. A töltési infrastruktúra kiterjedtsége és fejlettsége is a nyugati országok irányába billenti a mérleget, egyfajta tyúk-tojás dilemma elé állítva a keleti tagországokat. Ezért is meglepő Litvánia és Magyarország negyedik-ötödik helye az idei második negyedéves rangsorban, ami a magas hibrid értékesítésnek köszönhető. Az erős elektromos részesedéseket az is segítette, hogy az autóeladások még most is több, mint 20%-kal a járvány előtti szint alatt vannak. Az értékesítés csökkenése jellemzően az alacsonyabb jövedelmű vásárlók elhalasztott vásárlásaival magyarázható, a prémium szegmensek, beleértve az elektromos autókat is, ezzel szemben tovább tudtak erősödni.

Az elektromos autók típusa alapján erős Kelet-Nyugat megosztás látható. Míg a kontinens keleti részében a hibridek a népszerűbbek, addig nyugaton és északon a plug-in és az elektromos autók részaránya a magasabb.

Új hibrid és elektromos autó regisztráció részesedések az Európai Unióban 2021. második negyedévében
Forrás: ACEA

Az értékesítési adatok azonban csak egy adott időpillanatról adnak képet, ahhoz, hogy részletesebb képet kapjunk, meg kell vizsgálnunk a személyautók állományát is. Az Eurostat személygépkocsi állományra vonatkozó statisztikái már valamelyest árnyalják azt a látszólag pozitív képet, amit a korábban bemutatott új értékesítés adatok keltettek az olvasóban. A belső égésű motorok ugyanis továbbra is domináns szerepet töltenek be a kontinens mobilitásában, annak ellenére, hogy dinamikusan nő az alternatív meghajtások népszerűsége az értékesítési adatok szerint. Ez annak köszönhető, hogy egy átlagos személyautót átlagosan 10-15 évig használnak, ezért az új értékesítés aránya a teljes állományhoz viszonyítva relatíve kicsi. Emiatt az elektromos autók elterjedéséhez több időre van szükség még növekvő értékesítés mellett is.

2019-es személyautó piaci részesedések az Európai Unióban
Forrás: Eurostat

A várakozások szerint folyamatosan javuló elektromos értékesítési adatok azonban elhozzák a belső égésű motorok alkonyát előbb-utóbb. Most úgy tűnik, hogy a meglévő állomány nagysága miatt ez inkább utóbb, mint előbb fog megtörténni. Elektromos autózásban Norvégia a világ éllovasa, de még a magyar szemmel elképesztően magas 90%-os elektromos autó regisztrációs arány mellett is a teljes állomány lecserélődésének sebessége sokkal kevésbé látványos. A norvég utakon is döntően belső égésű motorokkal meghajtott személygépjárművek futnak.

2019-es elektromos/nem elektromos piacméretek
Forrás: Eurostat

Az Európai Unió törekvései a 2050-es nettó zéró kibocsátás elérésére felgyorsíthatja a fosszilis üzemanyagú autók lecserélését. Az idén nyáron bemutatott bejelentett Fit for 55 javaslatcsomag elfogadásával 2035-tól az új autók piacán kizárólag zéró emissziójú járműveket lehetne értékesíteni. Irreális célkitűzésnek hangozhat elsőre, de a norvég példa is azt mutatja, hogy a már meglévő belső égésű motorral működő autók állományának leépítése hosszú időt vesz igénybe, különösen, ha csak 14 év múlva jön el az az idő, amikor a fosszilis üzemanyaggal működő személyautók állománya már nem növekedhet tovább.

Az elektromos autók eladási részesedése természetesen a hatóságok által kitűzött dátum előtt is megugorhat. Ez mutatná, hogy nemcsak a szabályozás, hanem a fogyasztó is hajtásláncot akar váltani. Ehhez egyrészt az elektromos autók árának kell versenyképesebbé válnia, másrészt a töltési infrastruktúrát kell tovább fejleszteni. Most még nehéz elképzelni, de eljön az az idő, amikor elektromos autókban fogunk a városi dugóban ülni…