Drasztikus olajkereslet visszaesést hozott a koronavírus járvány

Szerzők: Halász György, Hámos Zita, Hidi János, Kecskeméti István

 

A járvány megállítása érdekében hozott intézkedések, utazási korlátozások, gyárbezárások, kijárási tilalmak hirtelen és mély visszaesést okoztak az olaj- és üzemanyagkeresletben, valamint a petrolkémiai termelésben. Bár egyelőre csak szórványos adatok állnak rendelkezésre, de ami eddig látszik, az alapján a helyzet rövid távon súlyosabb, mint a 2009-es válság idején volt.

Kép forrása: alon.hu

 

Általános gazdasági környezet

Bár a koronavírus gazdasági hatásairól még nincs tiszta képünk, hiszen sok márciusi adatot csak április-május folyamán fogunk megismerni, és a teljes GDP-képet még később fogjuk meglátni, azért vannak olyan rövid távú mutatók, amik bizonyítják, hogy súlyos a helyzet. Összességében a világgazdaság GDP-jére vonatkozóan valószínű, hogy a legrosszabb negyedévekben a 2009-es válságnál nagyobb lesz a visszaesés, amit a jegybankok lazítása, pénzteremtése és a kormányoknak a GDP akár a 2-20%-át is kitevő fiskális ösztönzői sem fognak tudni rövid távon megakadályozni.

Kínában például, ahol egyelőre úgy tűnik, a nehezén túl vannak, és a gazdasági élet kezd visszatérni a járvány előtti üzemmódba, azt láthattuk, hogy a napi teljes szénfelhasználás, ami jól közelíti az ipari aktivitást, a mélyponton 43%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, mostanra azonban az elmaradás már csak mintegy 25%-kos, és egyre csökken. Az áramtermelésben felhasznált napi szénmennyiség is hasonló képet mutat, de ott a mélyponton 60%-os volt a visszaesés, az elmaradás pedig a tavalyihoz képest mostanra 20%-ra csökkent. Ugyancsak napi adatok érhetők el a kínai autópálya forgalomról, ami a mélyponton 36%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, március 19-től azonban már meg is haladta azt. A kínai városi közlekedés is kezd visszatérni a korábbi menetébe. A Capital Economics honlapja alapján száz kínai város átlagos közúti torlódásai már csak 20%-kal maradnak el a vírus előtti szinttől, és kilenc nagyváros metróforgalma is elkezdett nőni, igaz, ott a vírus előtti szintnek még csak a harmadánál tart. A kínai gazdaság visszatérésének egyik legfőbb akadálya most az, hogy Európában és az USA-ban épp leállások vannak, és a belső kereslet is visszafogott, így nincs kereslet a kínai termékekre.

Képek forrása

Az olasz tapasztalatokról az ipari termelésben felhasznált napi gázmennyiségből és a teljes áramfogyasztásból következtethetünk a visszaesés mértékére. Az ipari gázfogyasztás március 11. óta marad el a korábbi évek átlagától, március 22-ére az elmaradás mértéke már 15%-os volt. Az áramfogyasztás március 16-20. között mintegy 35%-kal volt kisebb a korábbi évek átlagánál.

A hazai teljes áramfogyasztásban is látszik már egy nagyjából 8%-is visszaesés, de nálunk még ezután következik a járvány mélypontja.

Forrás: MAVIR

 

Olaj- és üzemanyagkereslet

Ami az olajpiacokat illeti, az eddigi becslések a 2009-es visszaesésnél nagyobb mértékű keresletcsökkenésre utalnak. A 2008-as gazdasági válság mélypontján 3 millió hordó/nappal csökkent a globális kőolajkereslet. Ehhez képest a 2020-as helyzet rosszabb képet fest: március második felében az olajpiaci elemzésekre szakosodott intézmények legfrissebb elemzései már 8-15 millió hordó/napos visszaesést prognosztizálnak a járvány mélypontján, ami valamikor a második negyedévre tehető. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője március 26-án azt nyilatkozta, hogy a globális kereslet visszaesése 20 millió hordó/nap (kb. -20%) lehet a mélyponton (de nem egy teljes negyedévig), mivel már 3 milliárd embert érint kijárási tilalom valamilyen formában, ami extrém erős negatív sokk mind a gazdaság, mind az olajkereslet számára.

A kijárási tilalom leginkább a közlekedésben használt üzemanyagok keresletét befolyásolja negatívan. Spanyolországban a március 16-22-i héten a benzin iránti kereslet 56%-kal, a dízelé 37,8%-kal, míg a keroziné 63,8%-kal esett vissza az előző év azonos időszakához képest, a következő héten már -83%, -61%  és -85% volt a csökkenés mértéke.

Forrás: Compania Logistica de Hidrocarburos

Bár a régiónkról még nincsenek ilyen friss adatok, a keresletvisszaesés Kelet-Európában egyelőre nem ilyen drasztikus, de az itt is érződik, hogy a benzinkereslet csökkenése nagyobb, mint a gázolajé, hiszen a benzinkeresletet döntően a személyautózás határozza meg, ami jobban visszaesik, mint a teherforgalom. A gázolaj kereslet is csökken, de mivel a belföldi és a nemzetközi áruforgalom nem állt le, arányaiban a kereslet csökkenése enyhébb. A repülőgépek üzemanyaga az, ahol arányaiban a legnagyobb a visszaesés, hiszen a légi személyforgalom szinte teljesen leállt.

 

Petrolkémia

A petrolkémiában a koronavírus hatása lényegesen összetettebb, mint akár a kőolaj, akár a finomított termékek piacán. Míg az egyszer használatos műanyagok elkerülése irányában tett lépések megtorpantak, sőt több esetben ellenkezőjére fordultak, és már a hulladékmentességet célzó mozgalmak fennmaradása is nehézségekbe ütközhet, addig a feldolgozóipar leállásai jelentősen mérséklik az ott hasznosított műanyagok keresletét.

De talán nem is a műanyag típusa (bár például a csomagolásokban használt polimer filmek általánosságban a pandémia korai időszakának „nyertesei” között említhetők), hanem a felhasználó iparág (vagy szolgáltatás) az elsődleges meghatározója a kereslet alakulásának.

A higiéniai termékeknél és egyes gyógyászati cikkeknél a legegyértelműbb a helyzet: a tisztító- és fertőtlenítőszerek, valamint a maszkok és lélegeztetők kereslete és értékesítése magasra (utóbbi kettőnél példa nélküli szintre) ugrott, amelyek műanyagigénye jelentős. A gyógyszerek csomagolása, illetve a gyógyszeriparban használt műanyagok mennyiségüket tekintve alacsonyabbak, mint a többi említett esetben, bár gyakran annyira magas hozzáadott értéket képviselnek, hogy a műanyaggyártók számára mégis jelentősek.

Az élelmiszeriparban és a még működő étkeztetésben a műanyag szerepe megugrott: a vásárlók (vagy akár a szabályozók) gyakran jobban bíznak a csomagolt élelmiszerekben, továbbá étteremláncok, kávézók a saját – többször használható – csomagolóeszközöket, vagy edényeket/bögréket ideiglenesen nem fogadják el, bár ez a lehetőség a „drive through” szegmensen kívüli bezárások miatt végül nagyrészt jelentőségét vesztette.

A feldolgozóiparban – ezen belül is kiemelkedően az autógyártásban – épp ellentétes a helyzet. Mivel – ahogy azt a kínai és az olasz példa egyaránt jelzi – a járvány kezelésében extrém intézkedésként szükségessé válik a nem feltétlenül szükséges termelés teljes leállítása. Mindemellett a gépjárműveknél és a háztartásokon kívül felhasznált termékeknél egyaránt jelentősen kiesett a kereslet is (vagy azért, mert más termelési tevékenység is megszűnt, vagy azért, mert az adott terméket online szinte egyáltalán nem kereskedik.

A műanyagok felhasználásában a csomagolás részaránya kiemelkedő (Európában nagyjából 40%, a globális érték is hasonló), amihez hozzáadódnak a gyógyászati felhasználások, ezzel szemben az autóipar a műanyagkeresletnek mennyiségben csak a ~10 százalékát teszi ki. Ám ez több okból sem vezethet a petrolkémia megkíméléséhez a járvány kapcsán. A műanyagok használata fontos az alapvető árucikkeken és háztartási elektronikai eszközökön kívüli csomagolásban is. Emellett az autóipar műanyaghasználatának kisebb mértéke önmagában sem feltétlenül védi meg a petrolkémiát: egyrészt, mert az autóiparban lényegesen nagyobb a kevésbé tömegtermék műanyagok felhasználása, mint a csomagolásban (így a nyereséghez való hozzájárulás is arányaiban jelentősen magasabb), másrészt, mert a logisztikai problémák (a legrövidebb áruszállítási útvonalak gyakran lényegében nem használhatók a lezárások, esetleges karantén-kényszer miatt) nem engedik, hogy a csomagolási kereslet ellátása zökkenőmentes lehessen. Így könnyen lehet, hogy hiába van többféle műanyagra kereslet – és lenne akár ugyanezekre kínálat –, nincs valós piac, amely ezeket össze tudja kötni.

 

Összegzés

Összességében úgy látjuk, hogy a koronavírus-járvány olajipari vonatkozású keresleti hatásai rövid távon súlyosak, hiszen a közlekedés egy jelentős része szinte azonnal és teljesen leállt, különösen a légi személyforgalom, a nagyvárosi személyautózás, de a fuvarozás és az ipari termelés is jelentősen visszaesik, ahogy az a közvetett indikátorok, mint például az áramfogyasztás alapján látható. Mindezek miatt a kerozin és a benzin iránti kereslet nagymértékben, a gázolaj és petrolkémiai nyersanyagok iránti kereslet pedig kisebb, de ugyancsak jelentős mértékben csökkent. A rövid távú visszaesés nagyobb mértékű, mint a 2009-es nagy gazdasági válság idején volt.

Azonban bízhatunk abban, hogy amint sikerül megállítani a járvány terjedését, a gazdasági tevékenység hamarosan visszatérhet a vírus előtti szintre, vagy annak közelébe. A gazdaságpolitikai mentőcsomagok feladata, hogy a járványkezelés ne okozzon strukturális törést, vagyis hogy ne essenek ki tartósan kapacitások a világgazdaságból. Míg a 2009-es nagy gazdasági válságból való kilábalás évekig elhúzódott, hiszen akkor a bankrendszer egésze került válságba, és nem tudta betölteni pénzügyi közvetítő szerepét, a mostani válság kapcsán egyelőre nem látszanak ilyen strukturális törések jelei. Ha a kormányzatok és jegybankok jól kezelik a válságot, akkor ez így is maradhat, és a kilábalás gyors lehet.

Ha azonban elhúzódik a válság, akkor fennáll annak a veszélye, hogy kapacitások tűnnek el tartósan, esetleg az államok eladósodottsága ugrik meg jelentősen, amik miatt olyan strukturális változásokat okoz a járvány és annak kezelése, ami hosszú távon is visszafogja a gazdasági növekedést.

A bejegyzés trackback címe:

https://gurulohordo.blog.hu/api/trackback/id/tr4815576892

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Facebook oldaldoboz

Elérhetőségeink

Magunkról

Energiáról, gazdaságról és minden egyébről.

A posztok szerzői a MOL-csoport dolgozói, írásaik a magánvéleményüket és nem feltétlenül a MOL-csoport hivatalos álláspontját képviselik.

Hírlevél

Our English blog has moved!

United-Kingdom-flag-24.png Visit Barrelperday.com!

 

Címkék

2021 (4) 2022 (4) ACEA (3) Afrika (3) áram (24) atom (10) autó (13) benzin (4) budget (3) car (4) China (6) climate change (17) CO2 (50) coal (3) cseppfolyós földgáz (LNG) (11) demográfia (6) dízel (5) electricity (4) elektromos autó (11) élet (23) élettartam (5) energia (5) energiahatékonyság (8) energiaválság (4) english (73) EU (47) euro (3) Euro (4) Euróövezet (3) Európa (9) Eurozóna (8) Eurozone (4) EV (3) fenntarthatóság (3) finance (3) finomítás (4) földgáz (6) gas (23) gasztro (4) gáz (51) gázár (4) gazdaság (10) Gazprom (19) GDP (3) geopolitika (10) Görögország (5) green (3) háború (6) heavy (3) heti olvasnivaló (129) Hungary (5) IEA (9) import (5) infláció (5) Iran (4) Irán (7) Japán (3) Japan (3) jövő (3) kérdőív (10) kereskedelem (3) kereslet (5) készletek (3) Kína (19) kitekintés (4) kivándorlás (3) klímaváltozás (24) költségvetés (5) környezetvédelem (22) Koronavírus (6) koronavírus (4) Közel-Kelet (3) közlekedés (10) KSH (6) life (3) light (6) LNG (20) magyar (139) Magyarország (16) megújulók (19) MidEast (8) munkaerőpiac (5) napelem (5) off-topic (33) oil (23) olaj (57) olajár (24) OPEC (8) OPEC+ (4) Oroszország (37) összefoglaló (3) palagáz (10) palaolaj (3) pénzügyek (17) petrolkémia (3) politika (10) poll (3) portfolioblogger (333) prices (4) renewables (11) Russia (4) Saudi Arabia (4) shale gas (3) szankciók (4) Szaúd-Arábia (7) szén (6) széndioxid (6) szolgálati (10) társadalmi problémák (3) tech (9) Tesla (3) transport (3) Ukrajna (12) USA (29) utazás (5) üzemanyag (10) várakozások (5) vásárlóerő-paritás (3) Venezuela (5) video (4) Összes címke
süti beállítások módosítása