Ki ne szeretne egy kicsit hibernálni és semmire sem gondolni? Ezt csinálják a denevérek, a teknősök,, a medvék, a mormoták, stb.
Eddig azt hittük, hogy az ember ezt metabolikus okokból nem teheti meg. A kalóriák nagyrésze, amelyet az étellel beviszünk, hőmérsékletünk szinten tartására szolgál.
Most azonban a régészek felfedezték, hogy őseink valószínűleg aludtak téli álmot. Az Antropologie-ban megjelent tanulmányukban leírják, hogy a spanyolországi Atapercua barlangban talált csontokból, amelyek a neandervölgyi és a modern ember között élt ötszázezer éves Homo Heidelbergensis-re utaltak, kiderült, hogy az ott élők hibernáltak, mert abban a jeges korszakban nem találhattak elég ennivalót maguknak.
A computer tomográfiás és mikroszkopikus elemzések ugyanazokat a jeleket mutatják, mint amilyeneket a hibernáló állatok teste mutat: csontritkulást, veseproblémát is kimutattak. A serdülők növekedésében szakaszos megtorpanásokat lehetett észlelni, vagyis hibernáltak, de a szervezetük ezt rosszul tűrte. Talán ezért is nem találtak rá eddig más bizonyítékot, mert vélhetően ez az életmód nem terjedt el.
A tudomány szerint két fő oka lehet annak, hogy ha az ember hibernált. Az egyik a trópusi eredete, amely arra ösztönözte, hogy csak akkor terjeszkedjen északi tájakra, amikor már megtanult védekezni a hideg ellen. És amikor megtanult felöltözni, házat építeni, földet művelni, már nem kellett a hibernálásba menekülnie.
Mégis a British Medical Journal még 1900-ban arról írt, hogy egy oroszországi népegyes családjai, a pszkovi járásban az első hóesés után körül ülték a kemencéjüket és aludtak. Naponta egyszer felkeltek, hogy kenyeret egyenek és vizet igyanak. Ezt egész télen folytatták, majd a tavasz eljöttével újra munkához láttak.
Az állatok hibernálása egy elmélet szerint akkor alakult ki, amikor az elősök együtt éltek a dinoszauruszokkal és főleg éjszaka hagyták el odujukat, nappal pedig takarékoskodtak erejükkel és aludtak. A tudósok ma azért vizsgálják a hibernálás mechanizmusait, hogy megtudják, hogyan lehet felhasználni terápiás célokra. Már vannak olyan beavatkozások, amelyeknél a hypotermiát, azaz a testhőmérséklet 14 ’C-ra csökkentését alkalmazzák. Ennek célja az egyes szervek magas metabolikus fogyasztásának csökkentése, ami által kevesebb károsodással élik át a műtétet.
Testünk normális körülmények között nem akar lehűlni és mindig küzd az optimális hőmérséklet fenntartására. Olyan gyógyszerre lenne szüksége, amely képes alacsonyabb hőmérsékleten tartani egy bizonyos szükséges ideig. Egy amerikai kutatócsoport, az alaszkai Biológiai Intézetben már kísérletezett patkányokon ilyen gyógyszerrel. Ha ez embereken is működne, sokféle terápia válna lehetségessé.
A hibernáció alatt megváltozik az egész szervezet fiziológiája. A sejtek szaporodásának lassulása például blokkolja a daganatok növekedését. Továbbá használható lenne a hibernálás súlyos traumák esetén, vagy a túlsúlyosok anyagcseréjének átalakítására.
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
gigabursch 2021.01.23. 03:10:26
Miért???
Billy Hill 2021.01.23. 14:03:49
gigabursch 2021.01.24. 07:36:49
:-)
]{udarauszkasz 2021.01.24. 15:30:48